A tranzakciós adóval kapcsolatos bevételi tervek sokat változtak a tavalyi évben. Júniusban a kormány még 283 milliárdos összeggel kalkulált, többen azonban jelezték, nincs komoly esély arra, hogy ennyi összejöjjön. Ősszel a kormány az illeték kulcsát megduplázta, a készpénzforgalomra vonatkozó kulcsot pedig megtriplázta.
A költségvetési tervben azonban ekkor már csak 239 milliárdos terv szerepelt. Tél elején átírták a költségvetést, ekkor már 301 milliárdos bevétellel kalkuláltak. Az idei év államháztartásról szóló jelentéseiből már egyértelműen kiderült, az aggodalmak jogosak voltak, a piaci szereplők gyorsan reagáltak az új adóra, időarányosan mindössze a fele folyt be a tervezett összegnek, márciusig 27,6 milliárd. Varga Mihály korábban úgy számolt, 80 milliárddal kevesebb folyhat be az adóból.
Az idei büdzsének számos kockázata van: nem indultak el április 1-jén, de még május 1-jén sem az adóhivatalba bekötött online kasszák, amiktől 90 milliárdos áfatöbbletet várt még tavaly ősszel Matolcsy György akkori gazdasági miniszter, és továbbra is bizonytalan, hogy működőképes lesz-e július 1-jén az elektronikus útdíjfizetési rendszer, ami 75 milliárdot hozna a kasszára.
De a fenti ábra egy ezeknél is súlyosabb problémát jelent: a csekkadóként elhíresült tranzakciós illetékből töredéke folyt be annak az összegnek, amit vártak. Időarányosan havonta nagyjából fele annyi érkezik be a büdzsébe ebből a közteherből, mint várták (a grafikonon 11 havi bevétellel számoltuk a „teljes évben bejöhet” oszlopot, mivel ebből először februárban érkezett pénz a költségvetésbe).
Az idei első négy hónapban az összesített hiány 528 milliárd forint volt, de az egyes hónapokban nagyok voltak a kilengések. Januárban 110 milliárddal rosszabb volt az egyenleg, mint tavaly, de így is csak enyhén volt mínuszos az egyenleg. A február brutális, 337 milliárdos mínuszt hozott, a március viszont meglepően jól sikerült: a hiány csak 154,1 milliárd forint volt, sokkal kisebb, mint 2010 óta bármikor. Az április viszont megint rosszul alakult, 35 milliárdos hiányt hozott, elsősorban a központi költségvetés megugró, 70 milliárd fölötti mínusza miatt. Összességében a négy hónap alatt 528,6 milliárd forint volt a hiány, ez az éves terv 60 százaléka, és csaknem kétszerese a tavalyinak (228,2 milliárd forint).
Ha helytállóak az Európai Bizottság számításai, akkor idén 3 százalék körül, jövő 3,3 százalékon lesz a hiány, ha nem változik semmi. Ezért 100-120 milliárd forintos kiigazításra lehet szükség.
Jó, a hiánymutatónk az egyik legjobb volt Európában, érvelhet ezzel a kormány a brüsszeli vitákban. És meg is mutathatja:
Varga Mihály múlt héten még úgy fogalmazott, Brüsszel állításai méltánytalanok, már tavaly is a bizottság túlzott szigora miatt korrigáltuk túl a költségvetést, a kormány így első körben nem gondolkodik további lépésekben, inkább a bizottságot próbálja meggyőzni arról, hogy téved. Más dolog, hogy a meggyőzés láthatóan nem hatott, ezért kérhette Orbán Viktor csütörtökön Vargát az újabb költségvetési lépések megtételére.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében ezek a főbb mutatók szerepelnek:
| Mutató | 2012 | 2013 | 2014 |
| GDP | -1,7 | 0,2 | 1,4 |
| Export | 2 | 3,2 | 6,2 |
| Import | 0,1 | 3 | 6,1 |
| Foglalkoztatottság | 0,1 | 0 | 0,4 |
| Munkanélkülségi ráta | 10,9 | 11,4 | 11,5 |
| Infláció | 5,7 | 2,6 | 3,1 |
| Külkereskedelmi egyenleg* | 4 | 4,4 | 4,5 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege* | 1,9 | 2,5 | 2,6 |
| Államháztartás egyenlege* | -1,9 | -3 | -3,3 |
| Bruttó államadósság* | 79,2 | 79,7 | 78,9 |
| *a GDP %-ában Forrás: Európai Bizottság, Napi Gazdaság Online-gyűjtés | |||
Azért, mert az Európai Bizottságot nem sikerült meggyőznünk arról, hogy fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt lesz a költségvetési hiányunk. Bár tavaly és – részben a nyugdíjállamosítás miatt – tavalyelőtt is sikerült a 3 százalékos hiánynál jobb egyenleget elérni, a brüsszeli bizottság szerint idén 3, jövőre már 3,3, százalék lehet a deficit. Ezért a dolgok mostani állása szerint május végén nem kerülnénk ki a túlzottdeficit-eljárás alól.