Most kiderülnek Matolcsy féltett titkai
-
Régi szokás szerint felütve a könyvet valahol középen, máris a következő elképesztő történetre bukkanok. Kiderül, hogy Matolcsy öt perc alatt rakta össze a költségvetést, amikor már mindenki feladta:
Pénzügyesek színe-java ülte körül a miniszteri szobában a tárgyalóasztalt, amelyet számokkal zsúfolt hatalmas papírlapok fedtek be. Gondterheltek voltak, mert a bevételi és kiadási tételeket akárhogy csűrték-csavarták, a Matolcsy György által javasolt legfőbb célok megvalósításához nem találtak elég forrást. Ki is mondták: ez nem fog menni.
A miniszter ekkor elővett egy A4-es lapot, és a költségvetés főbb számait 5 perc alatt összeállította. Úgy oldotta meg a problémát, hogy az a költségvetés hiányát sem módosította. A jelenlevők tekintetében először csodálkozással vegyes döbbenetet láttam. Kis idővel később, miután a megoldás logikáját is megértették, már a megkönnyebülés sóhajai hallatszottak.
Nagy a csábítás, hogy egyből innen olvassuk tovább, de az önfegyelem a módszeres tudósító nagy segítőtársa, visszalapozok az elejére. A könyvismertetőt idővel Szalai Bálint és Kasnyik Márton látja el értő szakmai kommentárokkal, Stubnya Bence pedig a gazdasági ezotéria legújabb eredményeivel színesíti majd beszámolónkat.
Kik, miért és hogyan támadták meg Magyarországot? Hogyan cselezte ki Matolcsy György a ravaszkodó spekulánsokat? Hogyan rakta össze öt perc alatt egy papírfecnin a költségvetést? Milyen barátokat és ellenségeket szerzett Brüsszelben? Mért tört össze Simor András egy poharat a Parlamentben? Minden kiderül Wiedermann Helga most megjelent Sakk és Póker című könyvéből, amelynek elolvasását percről percre tudósítjuk.
-
Hármas találkozó egy elegáns étteremben, résztvevők: Maria Fekter, osztrák pénzügyminiszter, a bajor tartomány pénzügyminisztere Markus Söder, és Matolcsy György. Egyből rákérdeztek:
Miért mindig az osztrák bankok és a kiskereskedelmi multik állnak a kormány bevételi célkeresztjében?
Ez az a pont, amikor Wiedermann emlékei szerint az ebéd gazdaságpolitikai eszmecserébe fordult át. Matolcsy György előadta, mi a magyar adóreform filozófiája. Miközben az osztrák pénzügyminiszter asszony ezt "egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatta", addig a Magyarország elleni “közös nyomásgyakorlás” bajor-osztrák koalíciója egy szempillantás alatt szétesett.
Markus Söder egy telefonhívásra hivatkozva felállt az asztaltól és - mint később kiderült - egyben a találkozóról is angolosan távozott.
-
A Wiedermann-visszaemlékezésben a szerző azon tűnődik, a devizahitelek okozta bajt azzal is csökkenthették volna, ha a szocialista kormányok regnálásuk elején nem törlik el a forintkölcsönök állami kamattámogatását, és ha a forint alapkamatát a magyar jegybank sem emelte volna az egekbe.
De a mi lett volna ha kérdéssel a történelem nem fogallkozik. Nekünk sem volt erre időnk.
-
Azt írja a szerző, hogy a végtörlesztés már mint ötlet is, ország-világ szerte nagy felzúdulást okozott. Arra is lehetett számítani, hogy a szociális-liberális közgazdász hálózat szintén a bankárok oldalára áll. A Simor vezette Nemzeti Bank közleményben hívta fel a figyelmet a veszélyekre.
Nem gondoltak arra, hogy a végtörlesztéssel a bankok is jól járhatnak. Növekvő számú bedőlt hitel helyett - ha nem is annyihoz, amennyire korábban számítottak, de - legalább ők is pénzükhöz juthatnak.
-
Tulajdonképpen ez volt az alapvető baj az Orbán-kormánnyal. Az Európai Unió többi tagállama részére követendő példát mutattunk minden lépésünkkel. Ettől a forgatókönyvtől rettegett a neoliberális Brüsszel és a mögötte álló multinacionális tőke.
-
Mint arra Matolcsy egykori titkárnője rávilágít, a "pénzügyi spekulánsok érdekeik védelmében a kereskedelmi bankoknál hatékonyabb fegyver után kellett nézniük". A magyar kormány megállításához politikától, kormányoktól és jogszabályoktól független, ámde általuk jól irányítható játékosokra volt szükségük.
A végtörlesztés bejelentése után két nappal London egyik legnagyobb bankcsoportjából meg is érkezett az üzenet, valószínűnek tartják Magyarország leminősítését. És ekkor a forintpiac horizontján megjelentek a Fidesz-kormánnyal addig alapvetően semleges viszonyt folytató nemzetközi hitelminősítők.
-
Wiedermann arról ír, hogy 2011 augusztus végén a világ egyik legbefolyásosabb országának nagykövete jelentkezett be Matolcsy Györgyhöz. Furcsa volt az időzítés, mert nyáron a diplomáciai élet sem nagyon aktív. Érezte is a miniszter, hogy az időpontkérésnek nyomós oka lehet. Négyszemközti beszélgetésükön kiderült, hogy a hölgy valóban nem a vakációs élményeiről akar beszámolni.
Virágnyelven, de világosan Matolcsy értésére adta, hogy a pénzpiacon ősszel és télen komoly bonyodalmak várhatók. Arra is célzott, hogy ősszel és télen komoly bonyodalmak várhatók. Mint jó barát, azt tanácsolta, hogy az IMF-hez való visszatéérs helességéről győzze meg Orbán Viktort. Ezek után a mondtok után Matolcsy Györgynél azonnal jelzett a vészcsengő. Tárgyalópartnere hazájának politikai stratégiáját jól ismerte - ennek elemzéséről korábban még egy vaskos könyvet is írt. Tudta, hogy a nagykövet asszony figyelmeztetését komolyan kell venni.
-
Wiedermann erről úgy ír, mint az árvízi védekezésről:
Mivel akkor még sejtelmünk sem volt arról, hogy a támadások melyik irányból érkeznek majd, a magyar gazdaság valamennyi védvonalán megerősítő munkálatokba kezdtünk. Ezzel szemben 2011 őszén ott tartottunk, hogy a forint árfolyama közbeszéd tárgya lett és így a mindennapok vezető híre lett.
De volt még egy fontos védvonal: sok email, jó hírekkel.
Gazdasági védvonalaink erősítésében a következő fontos lépcső a kommunikációs tevékenységünk felpörgetése volt. Egyrészt rövid angol nyelvű tanulmányokkal bombáztuk meg az úgynevezett levelezési szuperlistánkon szereplő külföldi elemzőket. Ezek a magyar gazdaság elmúlt egy évben elért eredményeiről szóló anyagok voltak.
És a barátaink felkeresése:
Meg kellett erősíteni a már hazánkban megtelepedett külföldi termelővállalatok vezetőinek Magyarországba vetett bizalmát. A pénzügyi spekulánsok elleni védművünk fontos építőkockái voltak ők.
-
Napjaink új világrendjében az a tendencia bontakozik ki, hogy a demokratikusan választott intézmények hatáskör nélkülivé válnak, a tényleges döntéseket pedig a nem választott, a háttérhatalommal együttműködő szabadkőműves, vagy szabadkőműves befolyás alatt álló személyek, zárt társaságok tagjai hozzák.
– írja Drábik János "A háttérhatalom új világrendje" című művében.
Drábik szerint:
Ez a helyzet hosszú történelmi folyamat eredménye. Utalunk rá, hogy például Napóleon csaknem valamennyi marsallja, és a vele szemben álló hadseregek katonai vezetőinek a többsége is szabadkőműves volt. De szabadkőműves volt Dél-Amerika számos történelmi személyisége, mint például San Martin, Simon Bolivar, Porfirio Diaz. Mexikó talán az egyetlen ország a földön, amelyben a szabadkőművesség 1917 óta nyíltan gyakorolja a politikai hatalmat.
- írja a szakértő.
-
A Fitch első üzenete után alig negyed órával újabb telefonhívás érkezett, az S&P már le is minősíti Magyarországot, és ezzel állampapírjainkat bóvli kategóriába sorolja. Minősítése indoklását is megküldte, amelyre öt órán belül reagálhatott a kormány. A telefonkonferenciára végül kedden délután került sor. Az előzetesen félóürásra tervezett megbeszélés másfél órásra sikeredett.
Adatok sokaságával igyekeztek meggyőzni a vonal túlsó végén ülőket arról, hogy Magyarország gazdasági alapjai rendben vannak, a jövő pedig további eredményekkel kecsegtet. Sajnos, ezen állításainkat kissé gyengítette, hogy előző nap az állampapír-aukcióra ismét olyan kevés vételi ajánlat érkezett, hogy a hathetes diszkontkincstárjegy eladást föl kellett függesztenünk. A forint árfolyamával sem álltunk jól, 316 felett járt az euróhoz viszonyatva. Emelkedtek a magyar CDS-felárak is.
-
Richard Hoolbrooke, a 90-es évek egyik legbefolyásosabb diplomatája korábban úgy nyilatkozott lapunknak az eseményről, hogy
nincs benne semmi különös. Amerikaiak és európaiak jönnek el, két napig ülnek és beszélgetnek. Soha nem hoznak döntést semmiről és egy csomó mindenben nem értenek egyet. Viccesen azt mondanám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik. És természetesen egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek kedvelői gondolják. Ha eljönne egy Bilderberg-találkozóra, nagyon unatkozna. Semmi drámai nem történne. 2007-ben Isztambulban volt a találkozó, és a török EU-csatlakozásról, az energetikai helyzetről és a csúcstechnológia jövőjéről volt szó. Eljöttek a Google vezetői, néhány nagyon híres fejes az iparágból, szó volt még Irakról, az AIDS-ről, ilyenek. Egyik vita követte a másikat, aztán mindenki hazament.
Ugyanakkor nem minden az aminek látszik. Hoolbrooke delíriumos visszaemlékezései mellé érdemes elolvasni Drábik János "A Bilderberg-csoport világállamot akar" című írását, amely a Leleplező magazinban jelent meg.
-
Matolcsy felhívta Simor Andrást, és javasolta, hogy találkozzanak. A jegybankelnök készségesen fel is ajánlotta, hogy szívesen meglátogatja Matolcsy Györgyöt miniszteri dolgozószobájában. A találkozó helyszínéül a miniszter mégis a Parlament épületét javasolta. Wiedermann szerint ezzel szerette volna elkerülni azt a helyzetet, hogy egyszer neki meg viszonzásul az ellenséges területet jelentő Magyar Nemzeti Bankba kelljen látogatnia.
Simor falfehér volt, azt mondta, hogy szerinte december elejére államcsőd lesz Magyarországon. De arra már nem válaszolt, hogy a stabil magyar pénzpiacon miért is alakulna ki államcsőd. Simor András feszült állapotát jelzi, hogy a december elejére vizionált pénzügyi csőd ecsetelése közben ásványvizes üvegét poharára ejtve, az szilánkokra tört.
Matolcsy - bár nem babonás ember, de - ezen már tényleg elcsodálkozott.
Na ezután hívták be az IMF-et.
-
A politikai híreszteléseket és a Simor-féle beszélgetés morzsáit összerakva a miniszterelnök számára világossá vált: Magyarország ellen elsöprő erejű pénzügyi támadás készül. Ezt valószínűleg a hozzá eljutó titkosszolgálati hírek is megerősítették. Az, hogy az akció igazi célja Orbán Viktor leváltása, csak a 2011. decemberi bankpánik tette világossá.
-
- Tony Blair először 1993-ban vett részt a Bilderberg rendezvényen. 1994-ben pártvezér, 1997-ben miniszterelnök lett.
- George Robertson 1998-ban volt ott, és 1999-ben NATO főtitkár lett.
- Romano Prodi 1999-ben vett részt a találkozón, és még ebben az évben az EU elnöke lett.
- A 2004. évi Bilderberg-ülés után két „bilderberges” került magas pozícióba. Barroso, korábbi miniszterelnök az EU Bizottság elnöke, Sócrates pedig miniszterelnök lett.
- A világ legnagyobb katonai szervezete, a „Világhadsereg”, a NATO vezetői mind „bilderbergesek”.
Ezek után a kérdés az: hol is döntöttek és döntenek valójában Irakról, Koszovóról, Szerbiáról és Afganisztánról!
(Csath Magdolna: A Bilderberg-csoport igaz története)
-
Ez eddig a ledurvább történet a könyvből. Szóval Wiedermann azt írja, Matolcsy egy hetekkel korábban megbeszélt ebéden vett részt november 17-én, a Goldman Sachs képviselői éppen szokásos információszerzési körtalálkozóikat bonyolították Budapesten. (Ez az a nap, amikor reggel bejelentkeztek az IMF-nél, de még nem szóltak róla senkinek.)
Matolcsy ilyen eszmecseréken csak elvétve szokott részt venni, mert meglehetősen jól ismeri ezt a világot. Pontosan tudja, hogy a befektető bankárok azért akarnak magas rangú emberekkel találkozni, hogy kifürkésszék a gyenge pontokat, információkat szerezzenek egy későbbi pénzügyi támadáshoz.
- írja Wiedermann, de ezúttal Matolcsy mégis elment. Az ételek megrendelése után a miniszter csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy aznap reggel tárgyalásokat kezdeményezett az IMF-fel.
A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor kijött, igen gyorsra fogták az ebédet. A történtek után Matolcsy György már egészen biztos volt abban, hogy midnen korábbi híresztelés igaz: a nagy nemzetközi pénzügyi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen.
-
Kapaszkodjunk meg. Matolcsy kabinetfőnöke azt írja, hogy az akkori nemzetgazdasági miniszter órákkal a bejelentés előtt elmondta egy amerikai bank képviselőinek, hogy mire készülünk a legnagyobb titokban. És mindezt úgy tálalja Wiedermann, hogy megint milyen jól túljártunk a bankárok eszén. Nincsenek szavak.
Különösen vicces / ijesztő, hogy pont a Goldman Sachs képviselőjének sikerült ezt elárulni. Ezt a bankcsoportot nevezte el egy újságíró a "csápjaival pénzt szívó hatalmas vámpír polipnak". Mi akadályozta meg a Goldmant vagy ügyfeleit abban, hogy pozíciókat vegyenek fel az információ alapján? Ha nekik ilyen érzékeny dolgokat mond el Matolcsy a hecc kedvéért, akkor miket mesélhet a barátainak?
Ez a részlet alighanem a könyv legbotrányosabb, leghihetetlenebb pontja. Félelmetes, hogy egy ilyen felelőtlen ember most az MNB-t vezeti.
-
Az IMF-ről kiadott közlemény után a bomba nagyot robbant Wiedermann szerint. A hír meglepetésként ért mindenkit (kivéve persze a bankárokat, akiknek Matolcsy előre elárulta az információt.)
A bejelentés előkészületeiről információs rendszerünk ismét tökéletesen zárt. A forint azonnal 4 forinttal erősödött az euróval szemben, és emelkedéssel zárt a budapesti tőzsde is. Üzeneteink - akkor úgy látszott - sikeresen célba értek. Az S&P a leminősítést nem adta ki, és a következő diszkontkincstárjegy-aukción csökkenő hozamok mellett is közel háromszoros volt a kereslet.
-
A bennfentes kereskedés vagy gazdasági titok megsértése típusú bűncselekményeknél a legtöbbször nagyon nehéz bizonyítani, hogy valaki tényleg átadta a titkos információkat.
Így újra felmerül a gyanú, hogy Wiedermann nincs egészen képben a gazdaság működéséről, mivel a Matolcsyt dicsőítő könyvébe simán leírt egy ennyire necces esetet.
-
Teljesen szürreális rész következik, ijesztő belegondolni, hogy Wiedermann igazat ír, és csakugyan ez történt a minisztériumban, miközben Magyarország a szakadék peremén táncolt.
Úgy tűnt, hogy valakik valahol megtervezett lépéssorozat alapján cselekszenek Magyarország ellen, csak éppen minket felejtettek el erről tájékoztatni. Amikor világossá vált, hogy itt nem egyszerűen egy spekulációs árfolyammozgásról van szó, hanem valami mélyebb és fenyegető akcióról, akkor ért bennünket az élmény: a magyar pénzügyi összeomlás forgatókönyvét valaki már előre megírta.
Frei Tamás abban az évben októberben jelentette meg a Bankár című új regényét, amelyikben Wiedermann szerint "ugyan rejtve, de mégis részletesen elmeséli azt a forgatókönyvet, hogy egy pénzügyi támadás következtében hogyan kerül szorult helyzetbe Orbán Viktor és kormánya".
Bármilyen szokatlannak tűnik is, ezt a kalandkönyvet alapos elemzés alá kellett vennünk. Matolcsy egy éjszaka végigolvasta, és ceruzával kijelölte a könyvből azokat a részeket, amelyek a pénzügyi összeomlás forgatókönyvét, ha elbújtatva is, de mégis elmesélik. A kijelölt mondatok legépelése után döbbentünk rá, hogy valakik tényleg előre megírták a Magyarország elleni támadás pontos menetrendjét. A hatoldalas kivonatot természetesen a miniszterelnöknek is elküldtük. Máig nem tudjuk, hogy Frei Tamás könyvével üzenni és segíteni akart-e nekünk.
-
cikkünk a témában: Kasnyik Márton
Volt, aki két éve éppen ezzel viccelt
Fedor ezt írta blogján két éve, egyfajta abszurd vicc gyanánt:
A válasz szerintem egyszerűbb mint gondolnánk: Kedvenc miniszterelnökünk Frei Tamás munkásságának lelkes követője.
Most pedig meglepődhetett, hogy ez tényleg az igazság volt.
-
Az Eseményt az Újraértékelés fogja követni.
Az ujvilagtudat.blogspot.hu posztja szerint így kezdődik majd az Esemény:
Amikor már kellőképp nagy nyomás nehezedik a Federal Reserve-re, rá lesz kényszerítve, hogy visszafizesse az adósságot, amivel az embereknek tartozik tisztességtelen és törvénytelen cselekedetei okán.
Mivel a Federal Reserve-nek nincs pénze, amivel visszafizethetné ezt az adósságot, csődöt fog jelenteni. Ez láncreakciót indít el a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), Nemzetközi Pénzügyi Alap (IMF), Világbank (WB) körében, és világszinten az összes központi bank is csődöt fog jelenteni.
Ha az Újraértékelésről akar olvasni, kattintson ide.
-
Ennél a résznél kicsit megsajnálom Wiedermannt.
A Moody”s elemzésére válaszunkat este 7-re tökéletesre csiszoltuk. Nem volt hosszú, de tényszerű adatokat és egy ütős üzenetet tartalmazott. A hatás fokozása érdekében a válaszközleményünk időzítését is megterveztük: a Moody’s után egy perccel már nekünk is az éterben kell lennünk!
A minősítő honlapját ezért - riadóláncba szerveződve - este 7 órától figyeltük. Éjjel 11-ig azonban nem történt semmi. Biztos az S&P-hez hasonlóan ők is átértékelték a helyzetet - gondoltuk megnyugodva. Gyorsan takarodót fújtunk, hogy másnap reggel pihenten álljunk ismét a vártán. Végül is Magyarország leminősítését bóvliba a Moody’s éjjel háromnegyed 12-kor jelentette meg a honlapján. A válasszal sajnos mi közel hat órát késtünk.
-
Aztán az S&P is leminősített 2011 késő őszén. "A hitelminősítő bejelentésére válaszul rutinosan megírtuk a közleményünket, de magát a leminősítés tényét már nem vettük túlságosan a szívünkre" - emlékszik vissza az a Wiedermann, aki kicsivel korábban még azt sem tartotta túlzónak, hogy behívjuk az IMF-et, csak hogy elkerüljük a leminősítést.
“Folyamatosan leminősítenek mindenkit, mondhatnám, hogy ennek van szezonja. Lassan hozzá is szoktunk, ezért el is veszti a jelentőségét” - idézi Orbánt Wiedermann Helga.
-
Hihetetlen vagy nem, de Wiedermann valós tényként kezeli a Magyarország ellen tervezett spekulációs összeesküvést. Ezt részletesen ki is fejti a "Golyózápor" fejezet "Egy pénzügyi támadás kulisszatitkai" című alfejezetében. Ez a gonosz-spekulánsok-rátámadtak-az-országra tényleg nagyon nagy mém lett az ilyesmire fogékonyak körében, pedig, hát, nincs sok értelme.
2011 tavaszán valahol New Yorkban legalább hat nagy amerikai befektető bank vezetői megállapodtak abban, hogy megtámadják Magyarországot, és megbuktatják az Orbán-kormányt.
– írja Wiedermann. Honnan az értesülés? Miért pont hat? Legalább hat? Miért pont New Yorkban? "Befektető bank"? Miért akarták megbuktatni az Orbán-kormányt? Mert gonoszok / ártani akartak a nemzeti ügynek? Nem az van, hogy csak pénzt akartak keresni? És ez még csak az első néhány kérdésem.
-
Még ebben a percről percrében is lehetnek olyanok, akik magukat szakértőnek kiadva igyekeznek majd elhitetni velünk, hogy a bankároknak sincs korlátlan hatalma. Ők a globaloböllérek hazugsággépezetének szolgái, szabadidejükben hazugságokat terjesztenek, mikor épp nem gazdáik luxusterráriumát tisztogatják.
Drábik János a Leleplezőben így ír erről a jelenségről:
Bármilyen meglepő is, a kapitalizmus és a szocializmus a legfontosabb jegyeit tekintve egy és ugyanaz a monopolista rendszer. A Wall Street urai és a szocialista forradalmárok közötti kibékíthetetlen ellentét sohasem volt több puszta mítosznál. A Wall Street pénzmonopolistái kezdettől segítették az állammonopolista bolsevikokat. Hiszen a szupergazdag fináncoligarchia ugyanúgy egy elit uralmát akarta, mint a hatalomra törő bolsevikok.
A történelem tanúsága szerint a szocializmus mindenütt egy monopolhelyzetű elit uralmának bizonyult, tehát mindössze annyiról volt szó, hogy a privátszocialisták segítséget nyújtottak államszocialista társaik történelmi kísérletéhez. Százharminc évi próbálkozás után a Wall Street nemzetközi bankárainak 1913-ban sikerült magántulajdonba venniük az USA pénzügyi rendszerét, majd pedig erre támaszkodva kiterjeszteni ellenőrzésüket Amerika gazdasági és politikai életére is. Ezzel monopolista, azaz szocialista útra terelték a hatalmas országot.
-
... Ez lett volna az a pillanat, amikor egy nagy pénzügyi befektető csoport, amelyik a pénzügyi támadás előkészítő szakaszaiban, tehát 2011 során, felvásárolt magyar állampapír állományát hirtelen a piacra dobja.
– írja Wiedermann. Vajon a Templetonra, az ország legnagyobb hitelezőjére gondol itt? Ha igen, az elég vicces lenne, mivel a hozzánk hasonlóan rázós helyekre szakosodott amerikai befektetési alap azóta iszonyatosan sokat keresett a 2011-ben vásárolni kezdett magyar államkötvényein.
A gondolatmenet szerint egyébként ha az alap a 2011 őszi nagy forintgyengülés után a piacra dobott volna ötmilliárd dollárnyi államkötvényt, akkor "akár több ezermilliárdnyi állampapírtól szabadultak volna meg a befektetők", (figyeljünk fel, hogy Widermann itt forintra vált, hiszen ötmilliárd dollár egyenlő ezermilliárd forint), csak azért, hogy bedöntsék azok árát, és a pánikot kihasználva nyomott áron visszavásárolhassák a magyar adósságokat.
Tehát nagy veszteséget okoztak volna maguknak, hogy aztán nagy nyereséget okozzanak maguknak. Logikus. És persze ez az elgondolás is csak akkor működhetett volna, ha nincs senki más a piacon. Ha a Templeton (vagy bárki, akire itt céloz a szerző) a piaci szereplők számára érthetőnek tűnő magyarázat nélkül a piacra szórja az államkötvényeit, akkor nem érte volna el, hogy tartósan lent maradjon az árfolyam. Mindenki másnak is azt kellett gondolnia, hogy Matolcsyék rosszul csinálnak valamit.
-
Tavaly az Index is megkérdezte az olvasóit arról, hogy szerintük mi fog történni az éppen esedékes Bilderberg-találkozón.
A nem reprezentatív felmérés alapján a magyar ügyek külső machinációja csak második helyre futott be: kicsit több mint 2000 olvasó gondolta úgy, hogy a titkos csoport a magyar sikertörténet kigáncsolásán dolgozik, így tudott 4000 feletti vokssal révbe érni a "A pénzuralmi bankárvilágrend nevében eldöntik, hogy hogyan folytatódjon a válság" opció.
A harmadik legnépszerűbb válaszon viszont már a hazugsággépezet nyomait lehet felfedezni: olyan olvasóink is vannak, akik szerint a csoport tagjai csak teáznak, beszélgetnek és ismerkednek. A dobogóról épphogy lecsúszott Kanada korábbi védelmi miniszterének gyanakvása, miszerint idegenek járnak közöttünk: közel 800 olvasónk szerint próbálja földönkívüli technológiával zavarni a háttérhatalom az emberiség öntudatra ébredését.
-
A támadás úgy történt Wiedermann szerint, hogy az összeesküvő spekulánsok "egyre több pénzzel spekulálva gyengítették a forintot", amivel "eloldották a forint árfolyamát a cseh koronától és a lengyel zlotytól", és "elérték, az állampapírpiacon is emelkedjenek a hozamok". Az S&P leminősítése is ennek a szándékosan kieszelt forgatókönyvnek a része volt, akárcsak az, hogy hirtelen nem volt vevő a magyar állampapírokra.
A baj csak az, hogy ez totális hülyeség.
A piac ugyanis úgy működik, hogy ha valaki ok nélkül eladja a forintot (befektetőnyelven: shortolja, összeesküvéshívő-nyelven: ellene spekulál), akkor egyszerűen veszíteni fog. A piacon ugyanis úgy látták volna, hogy lám, ok nélkül esik a forint, akkor ez egy nagy vételi lehetőség: úgy válik alulértékeltté a magyar fizetőeszköz, hogy annak nincs konkrét magyarázata. Ezt könyörtelenül kihasználták volna azok, akik az átmeneti forintgyengülést látva belevesznek a magyar pénzbe.
Ha viszont úgy adja el, hogy van rá magyarázata (a befektetők úgy mondják, "van rá sztori"), akkor tényleg trendszerűen gyengülhet a deviza. Mivel mindenkinek oka lesz arra, hogy eladja. És mi volt akkoriban ez a magyarázat? Nem más, mint Matolcsyék kiszámíthatatlan, ötletszerű gazdaságpolitikája – legalábbis erről beszéltek akkoriban a hitelminősítők, akárcsak a piaci elemzők túlnyomó többsége.
-
Azt írja "totális hülyeség". Már csak arra lennék kíváncsi, hogy éppen melyik gazdája ugrasztotta, hogy nyomja egy kicsit a propagandát.
-
A címben szereplő kép tényleg így, ebben a formában szerepel a könyvben. Wiedermann egy bennfenntes magabiztosságával beszél a pénzügyi támadások részleteiről, mintha maga is ilyeneket szervezett volna egész életében.
Minden pénzügyi támadás és spekuláció lényege ugyanis az, hogy a profiton kevesen akarnak osztozkodni
– állapítja meg többek között, mielőtt rátérne, hogy a pénzügyi fehér cápák miért nem akarják "profithoz juttatni" a "kisebb cáparajokat", és hogy éppen azért "időzítették volna" a magyar államcsődöt decemberre, mert ilyenkor fizetik a bankokban az év végi bónuszokat.
Azt is megtudhatjuk, hogy a spekuláns köröknek "három hétnyi pénzük volt" csak, és ezért kezdték a támadást november 17-e, az S&P minket bóvliba küldő minősítése után. Nem tiszta, hogy a szerző szerint a hitelminősítő a spekulánsok utasítására döntött volna úgy, hogy leminősíti az országot, vagy csak a spekulánsok tudtak előre az időpontról. Az viszont biztos, hogy itt már mélyen a pénzügyi ezotériában járunk.
