Bocs, hogy csődbe ment a bankunk
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elnézését kér a Széchenyi Bank "ügyfeleit ért kellemetlenségek miatt" és dolgozik azon, hogy a kárenyhítés mielőbb megtörténjen, közölték kedden.
Az Országos Betétvédelmi Alap elvileg csak 30 millió forintig kártalanít, de a kormány korábban úgy döntött, hogy az állami-Töröcskei-bank bedőlése után értékhatártól függetlenül kártalanítja a betéteseket: az OBA által nem biztosított betétrész feléig tolnak közpénzt a kártalanításba.
Az NGM arra kéri a Széchenyi Bank biztosított betéteseit, hogy minél előbb személyesen jelenjenek meg a bank fiókjában, mert a kifizetésekhez kezdeményezniük kell a számláikhoz fűződő banktitok feloldását.
Az OBA december 11-i bejelentése szerint a Széchenyi Bank betéteseinek kártalanítása 1 338 ügyfelet érint, ebből 1033 magánszemély, 305 pedig vállalkozás, társadalmi szervezet. Őket az általános szabályok szerint 13,96 milliárd forint értékben tudják kártalanítani, a betétek átlagos nagysága 13,7 millió forint.
Az OBA-féle kártalanítási értékhatárt 107 betétes haladta meg, ha az állam nem sietne a segítségükre, 7,4 milliárd forintot buknának összesen. A kormány döntésének köszönhetően azonban ennek az összegnek a 49 százalékát mégiscsak megkapják, van olyan betétes magánszemély aki több mint 400 millió forinttal többet kap így vissza. (Az extra kártalanításra szánt pénzt egyébként a közszféra bérkompenzációjára szánt összegből vették ki.)
Az évek óta súlyosan szabálytalanul működő bankba az állam 2013-ban még 3 milliárdért tulajdont vett, majd az MNB kedvezményes hiteleiből felpumpálták 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. Aztán bebukott az egész, év végén visszavonták az engedélyét is. Töröcskei István pedig, aki közben az ÁKK-vezére is volt, lemondott posztjáról. Varga Mihály szerint Töröcskei jó munkát végzett, de azért találnak majd neki utódot.
A kormány szerint amúgy azért szükséges most a félig állami bank ügyfeleinek extra kártalanítása, hogy az emberek továbbra is bízzanak úgy általában az állami bankokban. Erre lehet is némi szükség most, hogy a bankrendszer egyre nagyobb szeletét látnák szívesen állami tulajdonban.