Gyárfás
16 °C
29 °C

Mit hoz a holnap a forintnak?

2013-01-10T154345Z 180763964 GM1E91A1TRN01 RTRMADP 3 HUNGARY-CBA
2015.01.15. 15:52 Módosítva: 2015-01-15 18:10:26

Ilyen az, amikor egy évekig mesterséges szinten tartott devizaárfolyam a piac karmai közé kerül. Lényegében ami a délelőtt megtörtént, nem más, mint több évnyi mesterségesen lefojtott svájci frank erősödés néhány percbe sürítve.

A svájci jegybankárok érvelése szerint az 1,20-as árfolyamküszöb bő három évvel ezelőtti bevezetésének az volt az értelme, hogy az ország gazdaságának legyen ideje alkalmazkodni az akkoriban is meredeken (de azért nem ennyire meredeken) felerősödő árfolyamhoz. Szerintünk mostanra ez az alkalmazkodás megtörtént, a túlértékeltség pedig csökkent az árfolyamrögzítés óta - a dollár utóbbi fél évben látott meredek erősödése az euróval szemben igen sokat segített ebben.   

A forintot nagyon lenyomták 

Az első pofon után éledezik az euró/forint is, délután négy után 322 alatt van az árfolyam. A svájci frankkal szemben sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, ott (az alábbi árfolyamdobozban szereplő árral ellentétben) 310 körül ragadt a forint - ez vagy 50 forinttal gyengébb a reggeli árfolyamnál (!!!). Nem elírás, tényleg 310 forint most egy frank, és 380 környékén is volt egy rövid időre a délelőtti órákban, hogy pontosan miért, azt részletesen magyaráztuk el ebben a cikkben

A kicsit gyengébb forint alig vagy egyáltalán nem rossz

Röviden annyit lehet mondani (azonkívül, hogy pontosan nem tudjuk), hogy további hatalmas kilengésektől nem kell tartani, viszont az átárazódott, tartosan 300 fölötti svájci frank árfolyamhoz hozzá kell szokni.

A dollár idén várhatóan tovább erősödik (a második félévre amerikai kamatemelést áraz a piac, a pénznyomtatás/kötvényvásárlás pedig már véget ért tavaly), így a dollárhoz képest a forint várhatóan tovább gyengülhet.  A svájci frankkal szemben új időszámítás kezdődik, de itt szerencsére - vagy mondhatnánk, hogy a kormány forintosítási mániájának köszönhetően - a frank erősödéséből származó rengeteg és súlyos negatív hatást sikerül megúsznunk. 

Az euróval szemben tartosabb gyengélkedés jöhet, amit viszont mérsékelhet az Európai Központi Bank eurót gyengítő, a gazdaságot élénkítő, inflációs hatásokat eredményező gazdaságpolitikája. Szintén pozitív, hogy a hazai fizetési- és tőkemérleg pozitív maradhat, aminek szintén forinterősítő hatása van, ahogy például annak is, hogy a devizahitelek leváltásával megszűnnek a kereskedlemi bankok folyamatos forinteladásai (amire ugye a rengeteg devizatörlesztés miatt volt eddig szükség). 

Komolyabb kilengés esetén pedig továbbra is kéznél van a Magyar Nemzeti Bank, ami az alapkamat változtatásával vagy piaci devizaügyletekkel képes kontorllálni az árfolyamot. 

Mi van a devizahitelesekkel?  

Az alkalmazkodás a többségünknek szerencsére nem lesz nehéz. Az ingatlanfedezetű devizahiteleket rögzített árfolyamon forintosítják a bankok, ez már folyamatban van, nyárig nagyjából le is záródnak az ügyletek, így tehát a változásnak korábban igencsak kitett rétegek ezt a pofont most nagyon szerencsésen megússzák.

Kivéve az autóhiteleseket és azokat, akiknek valamilyen fedezetlen fogyasztási hitele volt frankban. Ők biztosan megszívják, de kitettségük nem akkora, hogy földindulásszerű bajokat okozzon a bankrendszernek (ami azért fontos, mert ez viszont már mindannyiunkat keményen érintene).

A családok szintjén ettől még persze komoly probléma lehet az, hogy egyetlen nap alatt frankonként 50 forinttal drágult mondjuk az autóhitel. Ők nagyjából azzal számolhatnak, hogy ötödével törleszthetnek többet a következő hónaptól, vagy a szerződésükben rögzített következő kamatperiódustól. Vagy eladják a kocsijukat, hozzácsapják zsebből az esetleg hiányzó összeget, és törlesztik a tartozsát. 

A fedezetlen devizahiteleknél várhatóan nőnek majd a banki veszteségek, illetve a nemfizető adósok száma - mondja Balatoni András, az ING Bank szenior elemzője. 

Kik veszíthetnek még?

A vállalatoknak is lehet devizahitele, viszont a kisebb cégek nagy része a jegybank Növekedési Hitelprogramjával (annak is az első fázisával) már rég átváltotta a devizahitelét olcsó, támogatott forinthitelre. A nagyobb cégek pedig jellemzően fedezik nyitott devizapozícióikat, tehát amit most esetleg elvesztettek az árfolyamelmozduláson, azt visszanyerték egy ellentétes irányű fedezeti ügyleten. 

Elméletileg azok a bankok is jókora bajban lehetnek, akik a devizahitelek forintosításához eddig még nem láttak hozzá. Most ugyanis egy-egy eurójuk után jóval kevesebb frankot kapnának, mint mondjuk tegnap. Ettől azért nem kell túlságosan tartani, mert a devizahitelek átváltásához szükséges devizát a bankok jórészt már beszerezték az MNB-től, így egyedül az EURCHF kockázat maradhatott a pénzügyi intézményeknél, amit viszont valószínűleg fedeztek - erre utalt is az OTP és a Bankszövetség is egy nyilatkozatában. A bankok tehát szintén megússzák a sokkot. A Bankszövetség kérdésünkre elárulta, hogy a bankok "9 milliárd eurónyi deviza vásárlásával lefedezték árfolyam kitettségüket" tavaly ősszel. 

Jótékony hatásai is vannak 

A forint gyengülése az államháztartást is legfeljebb csak marginálisan érinti, ugyanis a devizaadósságunk forintban számított megemelkedését ellensúlyozza, hogy a jegybanki devizatartlék most forintban számolva többet ér.

Sőt, a gyengébb forint még segíti is az MNB-t, hogy a 2 százalékos inflációs célját elérje. A segítség ebben eléggé jól jön, ugyanis a tavaly infláció -0,2 százalék lett, a decemberi adat (2013 decemberéhez viszonyítva) pedig -0,9 százalék, ami jóval nagyobb defláció a vártnál. A költségvetési tervben rögzítettnél tartósan gyengébb forint pedig érdemben segíthet az infláció előcsalogatásában.

További jótékony hatása lehet a gyengébb forintnak, hogy a külső versenyképességünket ez némileg megtámogatja, hiszen olcsóbbak vagyunk a külföldieknek, mint ha erőssebb lenne a forint árfolyama. Mindez igaz az árukra és a szolgáltatásokra is, gondoljunk csak arra a számtalan rangsorra, ami Budapestet ár-érték arányban a világ vezető turisztikai célpontjai között rangsorolja.