![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Mostantól mi fizetjük a rezsicsökkentést
![157631149](http://kep.index.hu/1/0/836/8368/83686/8368681_ee726478c885c52b72c6b6c79deaf430_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Varga Mihály: A jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges
- Megszólalt Varga Mihály a kínai hitelről, hamarosan jöhet a Szamuráj-kötvény
- Most már hivatalos, megindult a deficiteljárás Magyarország ellen
- A 4iG megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
- A kánikula miatt veszélybe kerülhet az áramellátás, rendeletmódosítással avatkozik be a kormány
Az állam ugyanis átveszi a lakossági gázfogyasztókat a multicégektől, velük együtt pedig lényegében átveszi a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik majd be minden évben, vagyis mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést.
Nonprofit = pénznyelő
A Tigáz, Főgáz, GDF Suez és E.On lakossági gázszolgáltató cégei a rezsicsökkentett gázár mellett 2012-ben együttesen 32,49 milliárdos veszteséget hoztak össze, 2013-ban 26,95 milliárd forint volt a mínusz. A 2014-es eredmények még nem minden cégnél nyilvánosak, de a veszteség most is biztosra vehető, például tavaly egyedül a Tigáznak 13,4 milliárdos vesztesége volt az úgynevezett egyetemes szolgáltatáson.
Persze ezekben az őrületes mínuszokban egyéni üzleti bénázások is benne lehetnek, az utóbbi időben pedig a nemzetközi gázárak esése miatt a helyzet biztosan jobb valamivel. De az mindenképpen látszik, hogy a cégek elég sokat buktak az alacsony hatósági árakkal szabályozott lakossági piacon az utóbbi években.
A külföldi szolgáltatócégek vesszőfutásának azonban most vége, az állami ENKSZ önként vállalja magára a jövő veszteségeit. Pontosabban ránk. A kormány szerint minderre azért van szükség, mert így tudnak az embereknek továbbra is „megfizethető áron gázt biztosítani”.
A Tigáz maradt utoljára
A 600 ezer lakossági ügyfelet ellátó Főgázt az állam már korábban megvette, a 750 ezres ügyfélkörrel rendelkező GDF Suez és a 650 ezres E.On pedig egyből visszaadta a lakossági szolgáltatásra szóló engedélyét, amint erre megnyílt a jogszabályi lehetőség. Menekültek az üzletből, mielőtt a kormány esetleg meggondolja magát.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/690/6907/69072/6907207_1280414ba0c75b0af40379e7cd124129_wm.jpg)
Az 1,2 millió embert kiszolgáló Tigáz is napokon belül dönthet, még megvárja a kötelező felajánlásról szóló jogszabály végrehajtási rendeletét. Ha ebből az derül ki, hogy a következő évben sem lesz jó üzlet a lakosságnak gázt árulni, várhatóan ők sem erőltetik tovább a dolgot.
És ezzel lényegében lezárulhat a történet: némi jogi procedúra után több millió lakossági gázfogyasztót vesz át az állam. Az ENKSZ múlt héten közölte, több tízezer gázfogyasztó már megindította átlépését a céghez, ügyfeleik száma lassan eléri a 900 ezret, az átlépés folyamata nyolc naptól másfél hónapig tarthat. A holdingot nem közvetlen költségvetési forrásból pénzelik, a százszázalékos állami kézben lévő MFB adja a hátteret, amely persze éppúgy közös pénzt költ.
Nem lesz olcsóbb a gáz
Az állami ENKSZ-nek nincsenek profitcéljai, árat csökkenteni mégsem fognak. Az egyetlen, amit ígérnek, hogy az állami rezsiholding idővel tovább bővül, és hamarosan bekebelezik az áramszolgáltatók és a távhős cégek ügyfeleit is, később pedig akár még tovább terjeszkednek. És idővel ez az egész szerintük annyira hatékony lesz, hogy az árak is csökkennek.
![D MTI20120308816](https://kep.cdn.index.hu/1/0/836/8368/83686/8368695_27b4fd3a77371f7606340845155d6625_wm.jpg)
Csakhogy a gáz árában az ügyfélszolgálatok költségei egészen alacsonyak, néhány százalékát adják csak az értékesítési árnak. A döntő elem a gáz beszerzési ára, pusztán a hatékonyság növeléséből érdemi csökkentést nehéz kigazdálkodni. Arról nem is beszélve, hogy egy a politikai, szociális szempontokat is mérlegelő állami cég mindig nehezebben küldi el az embereket, mint egy tőzsdén jegyzett vállalat, vagyis
Hogy hogyan kerül át a több millió ügyfél az eddigi szolgáltatótól az államhoz, az viszonylag jól szabályozott kérdés, és az EMFESZ néhány évvel ezelőtti bukása után élesben már megtörtént a főpróbája is. Biztosan lesznek majd izgalmas részletkérdések, vagy nehezebben megoldható problémák, de a hosszú távon érdekes kérdés nem annyira ez.
Egy darabig nem lesz nagy gond
Hanem az, hogy az ENKSZ áraiban mennyire követi majd a piaci mozgásokat. Átmenetileg elég alacsony szintre süllyedt a gáz ára, amit nem követett újabb rezsicsökkentés, így egy darabig ki is használhatják a helyzetet, és későbbre tolódhat a veszteségek problémája.
Ez a szerencsés helyzet azonban hamar véget érhet. Árat pedig eddig mindig csak a „profitéhes multik” emeltek. Nem világos, mi történik majd akkor, ha a gáz a piacon újra drágulni kezd, a veszteségek pedig az egekbe szöknek. Az állami rezsicég is árat emel? Vagy fizetjük tovább mindannyian közösen az illúziót, hogy nálunk sokkal olcsóbb a gáz, mint máshol Európában?