Taxisblokádból is lehetne a szerb határzár

Nem kolbászból lesz az a kerítés

A hét legnagyobb (leghosszabb és legmagasabb) bejelentése mindenképpen az volt, hogy Magyarország kerítést fog építeni a szerb határra a menekültáradat és az illegális bevándorlók ellen: 175 kilométeren keresztül kell négy méteres kerítést felhúzni, Pintér Sándor belügyminiszternek pedig szerdáig van ideje, hogy előkészítse a határzárat. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Varga Mihálynak egy kicsit több ideje van, neki csak augusztus 1-ig kell kitalálnia, hogy honnan lesz pénz erre a gigaberuházásra, amihez persze előbb azt kellene eldönteni, hogy milyen új vasfüggönyt szeretne építeni a kormány.

Mi már segítettünk egy kicsit a nemzetgazdasági miniszternek, mert megkérdeztünk pár kerítés-szakértőt, hogy milyen opciók lehetnek és azok mennyibe kerülnek. Rapid gyűjtésünk szerint

• egy sima négy méteres kerítés szögesdróttal méterenként 30 ezer forintba, vagyis az egész 175 kilométeres szakaszon kicsit több mint 5 milliárd forintba kerülne;
• egy dupla kerítés (kétméteres, mögötte egy négyméteres) 7 milliárdba fájna;
• egy berlini-falhoz hasonló megoldás, amiben a kerítés mögött pár lépéssel betonfal is van, már 35 milliárdból épülne fel.

Persze ha csak kikötnénk 20 ezer kuvaszt egymástól 10-10 méterre, az csak pár tízmillióba kerülne, bár a folyamatos ugatás lehet, hogy ugyanannyi vagy több diplomáciai konfliktust okozna a szerbek és a magyarok között, mint egy baromi ronda szöges kerítés. (Hogy miből lehetne még építkezni, arra adtunk is pár ötletet az olvasóinkkal együtt, bár ők teljesen megbízhatatlanok, mert nem arra szavaztak a legtöbben, hogy négy méteres uszticsmátyásokkal tartsuk vissza a bevándorlási nyomást.)

Hogy miért ilyen sürgős és mennyire indokolt a fizikai határzár, azt csak Orbán Viktor tudhatja, aki eléggé hülyét is csinált döntéssel Rogán Antalból és Kósa Lajosból. Ha viszont mindenképpen visszafordíthatatlanul a bevándorlás és a menekültkérdés marad a legfontosabb vitatéma a következő hetekben-hónapokban, akkor nem árt tisztába tenni pár dolgot ezzel kapcsolatban.

• Magyarországon a KSH 2014-es adatai szerint 140 536 bevándorló él, a népességnek ezzel az 1,4 százalékát tették ki és 72 százalékok más európai országokból származik, jó részük a szomszédos országokból átköltözött magyar.

• A világban tényleg menekültügyi válság van, több mint 59,5 millió ember bolyong a világban, akit elűztek az otthonából. Utoljára a második világháború idején volt ilyen súlyos a helyzet.

• Az elűzöttek nagy része , 86 százaléka viszont abban a régióban marad, ahol addig élt és csak 14 százalékuk jut el a fejlett országokba.

• Messze nem az EU-ba érkezik a legtöbb menekült, Törökországba, Pakisztánba és Libanonba is több menekült érkezik, mint az unió 28 tagállamába összesen, az öt legnagyobb befogadó ország (amely között egy nyugati sincs) pedig együtt több mint ötször annyi bevándorlót fogad be, mint az EU.

• Az EU-ban viszont két év alatt tényleg megduplázódott a menedéket kérők száma.

• Közülük  Magyarország fogadja be a legkevesebbet az uniós országok között, 2014-ben a nagyjából 5 ezer emberből, aki nem állt tovább menedékkérelme beadása után csak 9,4 százaléknak adott menekült státuszt a magyar hatóság.

Viszont tényleg Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés tavaly és több bevándorló érkezett ide, mint Görögországba vagy Olaszországba, viszont ennek majdnem a fele az azóta elapadt koszovói áradattal jött.

Még sok hasonló adatot gyűjtöttünk össze itt, ami elég hasznos lesz a következő hetekben, amikor várhatóan elég nagy dolgokat fognak mondani a kormánypárt politikusai arról, hogy miért is kell nekünk mindenképp sok milliárdból keríteni a déli határon.

Most már aztán tényleg kilépnek a görögök...mindjárt...na most...

Az egyik konteó arról, hogy miért is kell nekünk kerítés a szerb határra úgy szól, hogy Orbánék is azzal számolnak, hogy a görög kormány nem fog tudni megállapodni az európai intézményekkel, akiknek tartozik, és csődbe megy, akkor pedig ráereszti az unióra azt a rengeteg menekültet, akiket náluk állítottak meg. Hogy ez mennyire igaz - az, hogy Orbán ezt gondolja, meg az, hogy a görögöknek ez jár a fejében – azt nem tudni, de az biztos, hogy a héten már minden gazdasági elemző, guru, blogger, sőt, még a görög jegybank elnöke is arról beszélt, hogy Görögország napokon belül kizúghat az eurózónából.

A helyzet az, hogy a görög kormánynak a hónap végén vissza kellene fizetnie1,6 milliárd eurót az IMF-nek, az EU-s mentőcsomagból pedig még van 7,2 milliárd, amit nem hívtak le, mert az európai tárgyalópartnerek ezt nem engedték meg. Ahhoz, hogy ezt a pénzt is odaadják, olyan tervet várnak, ami szerintük biztosítja, hogy valamikor visszakapják majd a pénzüket, például, hogy a görög költségvetésnek elég nagy többlete legyen. Ebbe a görög kormány sokáig nem akart belemenni, mert az csak megszorításokkal és szigorral lehetett volna akkora, amekkorát az európaiak vártak (a GDP 1 százaléka körüli), de végül engedtek volna a pénzért, az Eurócsoport viszont nem látta a görög tervekben, hogy ez hogyan fog sikerülni.

A helyzet azért is fura, mert a görög költségvetés ma már stabil, kamatfizetés nélküli úgynevezett elsődleges egyenlege enyhén többletes, tehát a működéshez nem kell hitel, csupán arra van szükségük, hogy a hiteleiket továbbgörgessék. 

Most mégis az a helyzet, hogy az ország fizetésképtelenné válhat hamarosan, ha az Európai Központi Bank nem ad több eurót a görög bankoknak, ekkor tőkekorlátozásokat kellene bevezetni, korlátozhatják a készpénzfelvételt és utalásokat, és be kellene vezetni valami alternatív fizetőeszközt, hogy működjön valamennyire a gazdaság.

Szerdán még a görög jegybank elnöke is arról beszélt, hogy ha nem lesz megállapodás csütörtökön, az ahhoz vezethet, hogy Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából, és valószínűleg az egész EU-ból. Na, megállapodás, az nem lett csütörtökön, de jövő héten valószínűleg már történnie kell valaminek, mert a görögöknek még július előtt szüksége lenne a pénzre. Hétfőn rendkívüli ülést tartanak az euróövezet vezetői.

Taxisok vs. internet:0-0

Egy másik, bár hatásában nyilván kisebb konfliktusban is úgy volt, hogy előrelépés lesz, aztán nem lett. Az egész magyar taxis társadalom  a körmét rágva izgult a hét első felében, hogy vajon elkészül-e szerdára a kormány rendelet-tervezete, ami szabályozná az Ubert és a hasonló fuvarmegosztó szolgáltatásokat. Azon is izgulhattak, hogy vajon a taxipiac részének tekinti-e majd a rendelet az Ubert és a Wundercart – aminek nagyon örülnének a taxisok, mert akkor az Ubereseknek is pont annyi szabállyal és engedéllyel kellene bajlódniuk, mint nekik, elvesztve a versenyelőnyüket –, vagy valami teljesen másnak, ami persze az appos cégeknek lenne jó.

Szerdán még egy kis villámtüntetéssel is emlékeztetni akarták a kormányt, hogy november óta szó van a szabályozásról, rendelet meg még mindig nincs, és fél órára 300 taxival elállták az Alkotmány utcát. Úgy látszik, hogy ez a fél óra nem volt elég nyomásgyakorlás, mert kormányrendelet az se szerdán nem lett, se később a héten, Lázár János szerint azért, mert még dolgoznak rajta, hogy olyan szabályozást alkossanak, ami miatt nem indulhat uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

Nemcsak a taxisok veszítenek az üzletükből az online innovációk miatt, az internetes vásárlás miatt a kedvenc ruhaboltjaink is sorra zárják be az üzleteiket. A netes ruha- és cipőeladások kétszer-háromszor olyan gyorsan nőnek, mint az egész ruházati iparág, az egy boltnégyzetméterre eső árbevétel jellemzően folyamatosan csökken. Azért ott még nem tartunk, hogy a nagy láncok, mint a H&M vagy a Zara teljesen bezárják az offline boltjaikat, mert azért élőben ruhát próbálni egyszerűbb és szórakoztatóbb, de a Gap például a héten bejelentette, hogy 200 üzletet bezár, és a többi cég sem iparkodik annyira azon, hogy új boltokat nyisson.

És mi volt még a héten?

Sok minden érdekes, nagyon jó hete volt például azoknak a vállalkozóknak és cégeknek, akiknek a kormány oszt feladatokat és persze vele pénzt:

• Andy Vajnát és Szima Gábort például az online kaszinók kiskirályaivá akarja tenni egy módosítóval a Fidesz, ami egyben azt is lehetővé tenné, hogy az internetes sportfogadásokból is ők gazdagodjanak tovább.

• Tovább terjeszkedett az építőiparban a Közgép babérjaira törő Duna Aszfalt, ami most engedélyt kapott a GVH-tól három kisebb cég felvásárlására.

• A kormány kiválasztotta, hogy melyik lehet az a két dohány nagykereskedő (A British American Tobacco és a Tabán Trafik), akik októbertől a trafikok egyedüli közvetlen ellátói lehetnek, ráadásul mindenféle pályázat és verseny nélkül, ami eléggé felhúzta a többi dohánycéget.

Nem volt olyan jó viszont:

• A Tigáznak, ami végleg kivonult a lakossági gázellátásból, követve az E.Ont, a GDF Suezt és a Magyar Telekomot;

• A könyvvizsgálóknak és adótanácsadóknak, akiknek az ellenőrzésére új hivatalt hoz majd létre a Nemzetgazdasági Minisztérium.

• Baji Csaba MVM-vezérnek, akinek email-ben mondtak föl, mert túl jóban van Simicska Lajossal, később ő is felmondott, végül közös megegyezés lett a dologból.

• A magyaroknak általában, mert hiába nő a gazdaság, az EU átlagnál még mindig sokkal kevesebbet ér az egy főre jutó GDP.

Összeszedtük még, hogy

• mennyit keresett Gyurcsány Ferenc, Lázár János, Tuzson Bence és még pár politikus a cégein,

• és azt is, hogy mennyibe kerül a magyar társadalomnak és a betegeknek maguknak a rák kezelése.

	23. heti záró	22. heti záró
BUX	21 471	21 879
OTP	5310	5440
Mol	14 245	14 525
Richter	4260	4352
Magyar Telekom	401	413