Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ősszel választás jöhet Görögországban
-
A német pénzügyminiszter ma egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az amerikai döntéshozók, akik arra buzdítják a németeket, hogy egyezzenek meg minél hamarabb egy újabb mentőcsomagról, nem értik meg, hogy miért lenne fontos az, hogy az eurózónában egy tagállamnak se legyen lehetősége mentőcsomagot kapni.
Schäuble ezután elmondta, hogy milyen ajánlatot tett az amerikai pénzügyminiszternek, Jacob Lew-nak. Schäuble azt ajánlotta fel, hogy ha az USA hagyja, hogy Görögország bevezesse az amerikai dollárt, akkor az eurózóna beveszi az épp nemrég becsődölt Puerto Ricót.
Purto Ricónak nagyjából a GDP-jének 150 százalékát teszi ki az államdóssága, a görögöké pedig a 2014-es GDP 177 százalékát tette ki, szóval ezen a cserén a számok alapján a eurózóna nyerne. Az amerikaiak egyénként nem fogják kimenteni az államot. (Marketwatch)
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az EKB 900 millió eurót ad, hogy ne legyen fennakadás, ezzel véget érne a lassan három hetes zárvatartás, mondta egy bankár a Reutersnek. A bankzár hivatalos minisztérium feloldása akár már ma megtörténhet.
-
Hiába jelentette be az Európai Bizottság szóvivője Twitteren, hogy sikerült megállapodni a jövő hétfőre szükséges áthidaló hitelről, azóta kiderült, hogy erről nincs szó, a bejegyzést törölték. Helyette a Bizottság euróért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis pontosított: a megállapodás egyrészt elvi, másrészt arról szól, hogy az áthidaló hitel alapja az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus lesz. Az eljárást holnap délre véglegesítik.
There is an agreement in principle on EFSM-based #bridgefinancing for #Greece, procedure to be finalised by tomorrow at noon. #ECOFIN
— Valdis Dombrovskis (@VDombrovskis) July 16, 2015 -
Hivatalosan is elvi hozzájárulását adta a három éves mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséhez az euróövezeti pénzügyminiszterek testülete. Az Eurócsoport ezt – az Európai Bizottságot visszhangozva – azzal indokolta, hogy a görög parlament a tegnapi szavazással „időben és összességében kielégítően” teljesítette a legutóbbi eurócsúcs követeléseit. Ezzel Görögország kicsit közelebb került az egyeztetések megkezdéséhez – persze csak ha a tagállamok is jóváhagyják ezt. A formális döntés a hét végéig várható, írja a közlemény.
Közben az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy az Eurócsoport és az összes uniós tagállam pénzminisztereiből álló Ecofin megállapodott az áthidaló kölcsönről augusztus közepéig az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból.
.@JunckerEU "Good news #Eurogroup & #ECOFIN found agreement on @EU_Commission proposal on EFSM bridge financing until mid-August." #Greece
— Mina Andreeva (@Mina_Andreeva) July 16, 2015 -
De nagyon kevéshez. Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi 900 millió eurós vészhelyzeti likviditási keretösszeg-emelést jelentett be (ELA). Ez arra biztosan nem lesz elég, hogy a görög bankfiókok kinyissanak, viszont legalább lesz miből feltölteni a kiürülő ATM-eket, szóval pár napig így még biztosan lesz pénz. A pénzfelvételi és egyéb tőkekorlátozásokat azután vezették be, hogy az EKB július 28-án 89 milliárd eurónál befagyasztotta a görögöknek folyósított ELA-t.
A jegybankelnök a kamatdöntő ülés után azt is bemondta, hogy Görögországnak mindenképpen adósságelengedés kell, csak az a kérdés, hogy a jelenlegi intézményi keretek között ezt hogyan lehet megcsinálni.Mario Draghi keményen védte az EKB döntéseit, jogtalannak nevezve a velük szembeni kritikákat. Kiemelte, hogy ők lettek Görögország legnagyobb hitelezői 130 milliárd euróval.
„Vissza leszünk fizetve” – utasította el a spekulálást azon, mi lenne, ha Athén július 20-án nem utalná át az EKB-nak esedékes törlesztőrészletet.
-
A finn parlament illetékes bizottsága felhatalmazást adott a kormánynak, hogy elfogadja az áthidaló gyorshitelt a görögöknek, és hogy hivatalosan megkezdhessék a tárgyalásokat a harmadik mentőprogramról. Ezzel az egyik leginkább keményvonalas ország mondott igent Athénnak. ( EUobserver)
-
Nikosz Vucisz egy helyi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta, ha nem szeptemberben, akkor októberben, de parlamenti választás kell. Ami nemcsak a Szirizáról (a legnagyobb kormánypártról) szól majd, hanem választói felhatalmazás lenne a párt programjának végigvitelére. Hogy ez pontosan mi, arra nem tért ki a miniszter. (Guardian)
-
A görög parlament nagyon fontos lépést tett a bizalom újjáépítésére azzal, hogy elfogadta a reformcsomagot, nyilatkozta Annika Breidthardt, az Európai Bizottság pénzügyi szóvivője. Az intézmények (más néven a hitelezőket képviselő trojka) értékelték a helyzetet, és megállapították, hogy Athén időben és összességében kielégítő módon elfogadta azoknak az intézkedéseknek az első csoportját, amelyekről a legutóbbi eurócsúcson megállapodtak. Annika Breidthardt azért figyelmeztetett rá, hogy ettől függetlenül még sokat kell tennie a görögöknek.
-
Az euróövezeti pénzügyminiszterek a délelőtti telekonferenciájukon „elvi beleegyezésüket” adták a hétmilliárd eurós áthidaló kölcsönhöz. Hivatalos döntés bejelentése holnap várható. ( Bloomberg)
-
A Star Trek zseniális Spockja sajnos halott, de akadna jelentkező a szerepre: a görög expénzügyminiszter, Janisz Varufakisz, aki nagy lendülettel vezette a falnak Görögországot.
-
Miután Görögországban jóváhagyták a harmadik mentőcsomaghoz szükséges feltételeket, most az euróövezeti tagállamokon a sor. Elsőként Franciaországban ment át nagy többséggel, hogy hivatalosan is megnyissák a tárgyalásokat.
Az EUobserver összeállítása alapján Ausztriában és Németországban pénteken kerül a képviselők elé az ügy. Angela Merkel CDU/CSU-jából várhatóan többen kiszavaznak, de a szociáldemokratákkal közös nagykoalíció többségére ez nemigen jelent veszélyt. Az észteknél csütörtökön beszél a honatyák előtt a miniszterelnök, de nem biztos, hogy lesz szavazás. Finnországban és Hollandiában parlamenti bizottsági szinten döntenek. Belgiumban, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Szlovákiában és valószínűleg Spanyolországban a kormány fog igent mondani.
-
Csütörtök délelőtt telekonferenciát tartanak az euróövezeti pénzügyminiszterek, hogy jóváhagyják azt a több milliárd eurós hitelt, ami most Görögországnak életmentő lenne. Egyelőre csak annak a 7 milliárd eurónak a sorsáról lesz szó, amit az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) nyújtanának Görögországnak három hónapos lejáratra áthidaló kölcsönként. Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások, aminek a végét nincs idő kivárni.
Az Európai Központi Bank (EKB) pedig arról dönthet, hogy növeli a vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) keretét a görög bankoknak. Ezzel várhatóan a görög készpénzfelvételi korlátozásnak még nem lesz vége, ez valószínű, hogy csak a végleges mentőcsomag elfogadásával (és a bankok feltőkésítése után) történhet majd meg.
A mentőcsomag nélkül a görög bankrendszer menthetetlenül összeomlana - nyilatkozta Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezérigazgatója.
-
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a pénteken esedékes, görög mentőcsomagra vonatkozó német parlamenti szavazás előtt más közgazdászokat is idézve arról beszélt, hogy sokan gondolják, adósságelengedés nélkül nem oldható meg a probléma. Viszont szerinte az adósság elengedése nem fér össze az eurózónatagsággal. Ezért azt gondolja, hogy még most is talán jobb lenne a görögöknek az átmeneti grexit, az eurózónából való kilépés. (Reuters, Guardian)
-
(forrás: Tumblr)
-
A Molotov-koktélokkal vonuló álarcos fiatalok láttán a békés tüntetők is menekülni kezdtek a parlament előtti térről. Az éjszaka legerősebb fotóit gyűjtöttük össze ebbe a galériába:
9Galéria: Megszavazták a görögök a megszorítást, összecsapások voltak AthénbanFotó: Europress / Getty -
Miután a görög parlament elfogadta a kemény kiigazításokat, sokan várják, hogy az IMF szerint is fenntarthatatlan görög államadósságot valamilyen formában mérséklik a hitelezők. A Yahoo Finance szedte össze, hogy eddig legalábbis miért voltak ilyen kemények a németek.
- A görögöknek adott pénz az adófizetőktől van, amivel odahaza nem túl népszerű dolog könnyelműsködni.
- Még az euróbevezetés előtti időkben megdumálták és papíron is rögzítették az EU vezetői, hogy aki tag lesz az eurózónában, az más tagállamok hiteleinek visszafizetésével nem szórakozik. Az ilyesmi a klubban tilos, elméletileg. A németek nyilván már akkor sejtették, hogy ők lesznek a gazdag nagybácsik ebben a felállásban, és majd mindenki tőlük vár segítséget a bajban.
- A többi adós is elgondolkodhat azon, hogy ha a görögöknek könnyítettek, akkor nekik miért nem. Az írek, a portugálok, a spanyolok és Ciprus is kérhetne akkor ilyesmit. A spanyol szélsőbalos Podemostól a németek különösen félnek, ráadásul a következő kilenc hónapban Ciprust leszámítva mindegyik emlegetett országban választás jön.
- De nem csak nekik, bárkinek megjöhet a kedve kicsit több hitelt felvenni, mint korábban, ha azt látják, hogy a görögök ezt bizony – ha nem is simán – de végül egy adósságelengedéssel részben megúszták.
- És egyáltalán: miért is ígérjenek a görögöknek adósságelengedést, mielőtt ők elköteleződnének a takarékoskodás mellett? A görög kormányok (az előzőek, nem a mostani) 2010 óta ígérgetnek nagyon alapvető strukturális reformokat, de eddig soha nem tartották be az összes ígéretüket.
-
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója lát erre némi esélyt.
Néhány órája pozitív hangokat hallottam arról, hogy az európai partnerek az adósság átstrukturálásának elvével barátkoznak
– fogalmazott a CNN-nek. Az IMF vezére az interjúban a törlesztési időszak meghosszabbítását nevezte a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mivel szerinte a közvetlen költségvetési támogatás és az adósságelengedés (haircut) politikai szempontból nincs benne a pakliban, írja a Portfolio.
Szerda este Angela Merkel német kancellár és Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a görög mentőcsomag keretében megfontolják a görög fizetési határidők kitolását és talán az alacsonyabb kamatszinteket is. Ez ugyan tényleg nem adósságelengedés, de hatásaiban mégiscsak valami hasonlót jelent, hiszen a görögök hosszú távú tartozása ezekkel a lépésekkel is csökkenne.
-
- Igen: 229
- Nem: 64
- Tartózkodott: 6
Vagyis jöhetnek az áfaemelések, hogy növeljék a bevételeket, hozzányúlnak a nyugdíjrendszerhez, biztosítékokat dolgoznak ki, hogy biztosítsák a görög statisztikai hivatal teljes függetlenségét, beindítják a költségvetési tanácsot, és automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat vezetnek be.
-
Akkor ennyi, a görög Parlament rábólintott a hitelezők által összeállított megszorítócsomagra, mostantól a másik térfélen pattog a labda.
-
-
Ez akkor így elég egyértelműnek látszik. De azért várjuk meg a végeredményt.
-
És 21 nem. De rengeteg nem szavazat jön Ciprasz pártjából.
-
Vagyis az igenek. De Varoufakisz, aki néhány hete még pénzügyminiszter volt, nemmel szavazott.
-
Épp itt volt az ideje. Sőt.
So far the yes vote leads. #greece pic.twitter.com/HENgrY7EXs
— M. Caruso-Cabrera (@MCaruso_Cabrera) July 15, 2015 -
A Portfolio.hu készítette, itt is jól látszik az igenek fölénye. Persze láttunk már pár elmért becslést az utóbbi hetekben görög-ügyben, szóval jobb lesz kivárni a végét.
-
Egy rossz megállapodás is jobb annál, mint ha nincs megállapodás, vélte az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője. Emlékeztette Cipraszt, hogy örülhet annak, hogy ők támogatják a csomag elfogadását, nélkülük elég nagy bajban lenne a kormányfő.
-
#BoycottGermany and have fun! pic.twitter.com/HVb35vVih0— Strelok (@salzmanufaktur) 2015. július 14.
-
Szerinte a görög kormány kemény küzdelmet folytatott a pénzügyi szervezetekkel, egész Európának megmutatták, hogyan kell harcolni a demokráciáért. Szerinte a harc gyümölcsöző lesz. Ciprasz szerint az emberek is érzik, hogy ez a politika más, mint amit elődeik folytattak, azok, akik harc nélkül fogadták el a hitelezők akaratát. A képviselőket felelősségteljes döntésre biztatta.
A döntés szerinte az volt, hogy belemegy-e egy megállapodásba, amivel nem ért egyet, vagy államcsőd jön, és kilépnek az eurózónából. Nincs szó sikertörténetről, de a kormánynak most végig kell hajtani az intézkedéseket, ő pedig nem fog elfutni a felelősség elől.
A kormányfő beszéde után nagy tapsot kapott, többen állva tapsoltak.
-
- Namilesz Teosztasz.
És a görög vendéglőst?
- Abrosz Tisztakosz.
Haverja a Kosztasz Fenerosz.
Na és a holland bankárt?
- Stex van Boeven.
Még megvolt? Az alsós humor soha nem szárad ki, Junckernek is biztos tetszene. -
Amíg a athéni parlamentből nincsenek friss hírek arról, hogy a képviselők elfogadják vagy elutasítják a sorsdöntő megállapodást, érdemes kicsit közelebbről ránézni a görög pártok közötti erőviszonyokra.
A 300 fős képviselőházban jelenleg 149 mandátuma van a kormányzó baloldali Szirizának, többségük a jobboldali koalíciós partnerrel, a Független Görögök nevű formáció 13 képviselőjével együtt van.
Az előzetes kalkulációk szerint legalább 30 Sziriza-képviselő nem fogja megszavazni a megszorításokat, az ő pótlásukra Ciprasznak a mérsékeltebb ellenzéki pártokból lehet esélye. A centrista To Potami párt már be is jelentette, hogy ebben az esetben ők kivételesen Ciprasszal fognak szavazni, de az is elképzelhető, hogy a miniszterelnök számíthat a nagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia 76 képviselője közül is legalább néhányra.
Vereség esetén a kormány — amennyiben a megszorítások elutasítása esetén Ciprasz nem mondana le magától — túlélésére technikai értelemben addig van esély, amíg van legalább 121 képviselőjük; ha ennyien megmaradnak, kisebbségi kormányként még elvileg hatalmon maradhatnak. Hogy ez bármennyire is működőképes lehet-e, nem biztos, hogy kiderül: Ciprasz szerdán belengette, hogy ha a pártja nem támogatja kellő erővel a megállapodást, lemondhat a székéről.
-
Csökkenéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde főbb mutatói. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 0,94 ponttal, 0,01 százalékkal 18 052,64 pontra gyengült. Az S&P 500-as mutató 1,35 ponttal, 0,06 százalékkal esett, és 2107,6 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 5,95 ponttal, 0,12 százalékkal csökkent, és 5098,94 ponton zárt.
