Ki bukott nagyobbat, Lajcsi vagy a Volkswagen?

1. Perelik a Quaestor-ügyfeleket

Ezen a héten is folytatódott a Quaestor-ügy, az aktuális fejlemények között van, hogy a fő vádlottak, köztük Tarsoly Csaba úgy tűnik, hogy előzetes letartóztatás helyett házi őrizetben várhatja a bírósági tárgyalást. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett. 

Vannak olyan quaestoros ügyek, amik viszont már el is jutottak a bírósági tárgyalásig. A brókercég felszámolója ugyanis beperelt egy rakás magánügyfelet, akik a csőd előtti napokban mentették ki a pénzüket. Egy pénteki tárgyaláson kiderült: a felszámolónak nincs érdemi bizonyítéka arra nézve, hogy a beperelt 77 éves asszony bennfentes információkkal rendelkezett volna a csődről, a tárgyalást el is napolták.

Az ügyfelek elleni perek felháborodást váltottak ki a nyilvánosságból, mert a felszámoló cég csak kishalakat perelt be, az utolsó pillanatban a Quaestorból 3,8 milliárdot kimentő, a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházat például nem. Az Együtt pénteken közölte: ha más nem, ők majd beperlik az MNKH-t.

Fény derült a héten arra is, hogy a Quaestor tíz napra kinevezett kamutulaja hirtelen sok pénzhez juthatott, mivel 17 millió forintért tulajdonrészt vásárolt magának egy informatikai cégben. Orgován azt állítja, egy fillért sem kapott a Quaestoros manőverért, és szerinte senkinek semmi köze, hogy miből él.

2. Elleptek minket a turisták

Az UNWTO szerint Magyarországon volt a második legnagyobb növekedés a világon turizmus terén 2015 első felében. Konkrétabban: 17,5 százalékkal több külföldi látogató jött idén tavalyhoz képest.

Nem is csoda, hiszen mint kiderült, Budapest nem csak szuper hely, de az egyik legolcsóbb Airbnb-s város is. A Magyar Turizmus Zrt. ettől függetlenül aggódik, hogy a menekültválság óta a világsajtót bejárt sokkoló felvételek hazánkról esetleg visszavetheti ezt a szép trendet. Be is vetették a csodafegyvert egy angol nyelvű weboldal formájában, ahol látszik, milyen barátságos hely igazából Magyarország. 

És ha esetleg a külföldiek számára ettől mégsem lesz vonzó az összkép, vannak olyan országrészek, ahol az iparág pont a menekültek miatt virágzik éppen: állítólag teljesen megteltek a határmenti szálláshelyek rendőrökkel és katonákkal. Arról is írtunk a héten, hogy bár a turizmus hatalmas iparág, aminek van egy csomó pozitív hozadéka, emellett vannak árnyoldalai is, főleg az itthon iszonyatosan felfutott buliturizmus válfajának.

3. Inkább Londonban szeretünk mosogatni

Hiába dübörög a turizmus, a vendéglátásban lassan az a helyzet, hogy nem találni elég dolgozót a főszezonra. Nyáron hiány volt pincérekből, szobalányokból, sofőrökből és szakácsokból is, mert az ágazatban dolgozók közül egyre többen mennek inkább Nyugat-Európába, ugyanazt a munkát inkább a többszöröséért végezni.

A másik kritikus hiányszakma a mérnököké: folyamatosan növekszik a betöltetlen mérnöki állások száma, jelenleg négyezer mérnököt keresnek Magyarországon. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség kedden elmondta, hogy számításaik szerint 50 milliárd forinttal növekedne a termelés, ha ezeket a munkahelyeket sikerülne feltölteni.

Hiány van közmunkásokból is, már abban az értelemben, hogy nem muzsikál a tervezettnek megfelelően a közmunkaprogram: a közfoglalkoztatottak kevesebben voltak idén, mint amivel a kormány számolt, ugyanakkor fejenként több pénzbe kerültek.

A foglalkoztatás kapcsán a NAV kiadott a héten egy anyagot a hazai feketemunkáról. Nagy meglepetéseket nem tartalmaz, a feketén dolgoztatás továbbra is nagyon elterjedt itthon, főleg a mezőgazdaságban, az építőiparban, a vendéglátásban és a fuvarozásban.

4. Folytatódott a föld körüli vita

Hétfőn fogadta el a kormány a legújabb termőföldet érintő határozatot, ami jó ideig az utolsó nagy balhé lehet a magyar föld körül. A képlet a szokásos, a kormány a helyi földművelők tulajdonhoz juttatásáról és a középbirtokosi réteg megerősítéséről beszél a határozat kapcsán, az ellenzék és az agrárorákulum ex-államtitkár Ángyán viszont a földmutyi betetőzését látja a dologban.

Ami biztos, hogy az állam rohamléptekben, december végig meg kíván szabadulni 380 ezer hektárnyi földjétől, amitől 300 milliárd forint bevételt remélnek. Ebből akár jó dolgok is kisülhetnek, de van néhány olyan nyugtalanító körülmény, ami miatt többen a magyar termőföld haveroknak történő kiárusításától tartanak. A földsztoriról szóló összefoglaló anyagunkat itt olvashatja el.

Az mindenesetre érdekes körülmény, hogy határozatképtelenség miatt elmaradt az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának csütörtöki ülése, amelyen az intézkedés részleteiről faggatták volna az illetékeseket. Az ülésen sem Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, sem Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, sem Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár nem jelent meg.

5. Letartóztatták Lagzi Lajcsit

A hét letartóztatott celebje Galambos “Lagzi” Lajcsi, akit azzal vádolnak, hogy lopta az áramot, a gázt és a vizet 30 millió forint körüli értékben. És nem csak saját mocsai házában, hanem az érdekeltségébe tartozó tatai apartmanparkban is. Az apartmanparkot állítólag eleve áramlopásra tervezték, egy gipszkartonnal elválasztott áramlopó helyiséget is kialakítottak benne. Lajcsi jelenleg előzetes letartóztatásban van, és mindent tagad.

6. Fogy a magyar bankfiók

Egyre kevesebb Magyarországon a bankfiók, szerdán a CIB jelentette be, hogy a megváltozott ügyféligények miatt 12 fiókot bezár. A költségcsökkentési kényszer és a netbankolás terjedése miatt más bankok is hasonlóan járnak, a Raiffeisen például 112-ből 45 fiókját zárja be, ezzel háromszáz munkahely is megszűnik.

A Portfolio.hu írt a héten újra arról a pletykáról, hogy az OTP fogja megvenni az MKB-bankot, hivatalosan persze cáfoltak mindent. Korábban egyébként arról is beszéltek, hogy összevonnák a Budapest Bankkal, vagy hogy a Matolcsy György unokatestvérének érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbank vásárolná meg, de végül valószínűleg az OTP lesz a befutó, miután az MNB szanálási vagyonkezelője megtisztította a bankot a problémás hiteleitől.

Büntetéseket is osztottak a héten a bankvilágban, a Duna Takarék Bank Zrt.-t pénzforgalmi jogsértések miatt 9,5 millió forintra bírságolta az MNB, a felszámolás alatt levő Széchenyi Bank négy volt vezetőjének pedig összesen 76 millió forintot kell fizetnie. A Széchenyi Bank a vizsgálat szerint évek óta súlyosan szabálytalanul működött, többek között előszeretettel hitelezett olyan cégeknek, amelyekben a bankot alapító Töröcskei István tulajdonos vagy igazgatósági tag volt.

A héten derült ki az is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 200 milliárdos kölcsönt venne fel., kötvénykibocsátásra készül. Az első kör szeptember 28-án lesz, ekkor 10 milliárd értékben lehet majd kötvényet vásárolni. Az értékpapírokat a tőzsdére is bevezetik októbertől. És ha már pénzről van szó: az MNB a héten bejelentette, hogy idénre már egyáltalán nem várnak inflációt, illetve azt is, hogy megváltozik a húszezres bankjegy.

7. A menekültek és a köztévé miatt átírták a költségvetést

Csütörtökön benyújtották a legújabb költségvetés-módosítót, amelyre a menekültválság és a köztévé kiadásai miatt volt szükség. Illetve nem csak ezek miatt: a különböző viták és büntetések miatt késtek az uniós pénzek, ezért 368,6 milliárd forinttal kevesebb bevétele van az államnak, mint tavaly.

A kormány 60 milliárdot tervez a menekültválság kezelésére fordítani az évben, ebből 30 milliárdot már átcsoportosítottak, a mostani módosító a további 30 milliárdhoz kell. Az még nem világos, hogy ez a pénz milyen kiadások között fog megoszlani. A másik nagy kiadási tétel a közmédia, ezzel a húzással az állam átvállalja az MTVA 47,2 milliárdos adósságát.

A parlamentben kedden megszavazták a közbeszerzési törvény módosítóját, amely lehetővé teszi, hogy mostantól ne feltétlen a legolcsóbb ajánlatok nyerjék a pályázatokat. A törvény ezen kívül kizárja a kormánytagok családtagjait és az offshore-cégeket is, további részletekről itt tájékozódhat.

8. Volkswagen: a bukás

A hét legnagyobb botránya egyértelműen a Volkswagen dízelstiklije volt, amely az egész világot meghökkentette. Nem mindenkit: az iparágat ismerők közül sokan egy ideje már sejtettek hasonlót, Berlinben és Brüsszelben is tudhattak is csalásról.

A német autógyártó bizonyos dízelautóik motorjának szoftverébe olyan kódot programoztak, amely csak akkor kapcsolja be a károsanyag-kibocsátást korlátozó (és a teljesítményt visszavető) rendszert, ha az autót éppen erre tesztelik. Az autók így a megengedett nitrogén-oxid sokszorosát pöfögik a levegőbe, mindezt már hosszú évek óta. Az ügybe belebukott a VW-vezér, a cég és a márka jelentős veszteségeket könyvelhetett el az ügy kipattanása óta, és még nincs vége: a továbbiakban gigabírságokra, büntetőeljárásokra lehet számítani.

A veszteségeket a német tőzsde és gazdaság is megérezte, de még az is előfordulhat, hogy Magyarországra is negatívan hat majd az Audi-gyáron keresztül. A botrány az USA-ban kezdődött, de most már több másik országban is vizsgálódnak, mivel az ügy nagyjából 11 millió személy- és kisteherautót érint világszerte.

A fejlemények fényében úgy tűnik, hogy a dolog nem lehetett kirívó az autógyártók körében, azóta már többmásikmárkáról is felröppentek hasonló hírek. A szabályok szigorítására mindenesetre biztosan lehet számítani, Európában 2017-től léphetnek életbe a kibocsátásmérésre vonatkozó új törvények.

A cég bukott vezetője, Martin Winterkorn a jövő héten előadást tart majd Budapesten "A gépjármű jövője? Kihívások és megoldások a Volkswagen konszern szemszögéből" címmel, ami a történtek fényében már elég ironikusan hangzik. Hacsak le nem mondja időközben.