Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Vajon ki ártott többet a magyar gazdáknak?

2015.10.26. 18:20

Ugyan a kormány a parlamenten kívül, kormányrendeletben szabályozva szervezi meg az állami szántóföldek eladását, a téma mégsem kerülte meg teljesen a parlamentet, az ellenzéki képviselők ugyanis vitanapot kezdeményeztek, vagyis elérték, hogy legalább négy órát kelljen az országgyűlésben beszélni a jövő hónapban kezdődő földprivatizációról. A vitanapon a kormány és az ellenzék teljesen párhuzamos valóságokat vázolt föld  a földekről és arról, hogy ki mivel és hogyan ártott vagy föd ártani többet a hazának. 

A négy óra alatt leginkább az derült ki, hogy a kormánypárti képviselők nagyon begyakorolt érveit semmilyen ellenzéki kérdés vagy felvetés nem tudja kizökkenteni,

legfeljebb utána dobnak egy kis elmúltnyolc- vagy elmúlthatvanévezést, de ez amúgy is mindegy, mert a magyar kormány már döntött, és kész.

A kormány nevében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs fideszes képviselő/nemzeti Agrárkamara elnöke, Jakab István fideszes képviselő/MAGOSZ-elnök és még pár fideszes és kereszténydemokrata képviselő szólalt föl, akik mind nagyjából ugyanazt mondták

  • a föld legyen azé, aki megművelik
  • úgy lehet  megvédeni a magyar földet a külföldiektől, ha eladják a gazdáknak
  • történelmi igazságtétel történik a földek eladásával
  • az ellenzék külföldi spekulánsoknak és a nagyüzemeknek akarja kijátszani a földeket, de közben államosítani és téeszesíteni is akar
  • az a legjobb, ha a föld azokhoz kerül, akik tudnak vele bánni, 
  • amúgy is a szocialisták osztogattak igazából földet.

Fazekas Sándor miniszter emellett azt is elmondta, hogy ez a sok párhektáros állami földdel igazából több adminisztratív költsége van az államnak, mint amit beszed belőlük bérleti díjként, de amúgy meg még mindig marad majd sok föld állami tulajdonban, a méneseknél, minisztériumoknál, nemzeti parkoknál, önkormányzatoknál, és továbbra is lesz mit osztogatni szociális és közfoglalkoztatási programokhoz. Eközben pedig a beszédét néha azzal fűszerezte meg, hogy cifraszűrös álgazdának nevezte az LMP agrárpolitikusát, Sallai R. Benedeket, és kijelentette, hogy

a gazdaellenesség egyesíti az ellenzéket

A szocialista, LMP-s és Jobbikos képviselők kérdéseire, például hogy az miért védi meg jobban a magyar földet a külföldiektől, ha most eladják őket, mintha megtartaná magának az állam, vagy hogy hogy lesz azé a föld, aki megműveli, ha azon még cégeknek 20-30 éves bérleti szerződései vannak, nem annyira jött válasz. Helyette viszont sokat emlegették az MSZP-s kormányokat, akik - esetekben külföldi tulajdonban lévő - nagyvállalatoknak adták bérbe az állami földeket a családi gazdaságok helyett, most pedig azzal, hogy állami tulajdonban akarják tartani a földet, azzal központilag akarják megmondani, hogy mit csináljanak a földekkel. 

Az ellenzéki padsorokban már kicsit változatosabbak voltak az ellenérvek, mint az érvek a kormányoldalon, de hát ne várja senki, hogy egy Jobbikos ugyanazért fogja utálni a kormány tervét, mint egy MSZP-s. Gőgös Zoltán szocialista képviselő például arról beszélt, hogy a földek eladásával a kormány keresztbe tesz azoknak a cégeknek, akik bérlik a földjeiket, és amik nagyon sok munkát adnak vidéken, mint a nagy tejgazdaságok vagy húsipari cégek, és így a kormány igazából az ezekben dolgozó 400 ezer embernek is hadat üzen a kormány. Gőgös szerint amúgy azok a gazdák, akik majd pályáznak az állami földekre, többségükben nem is gazdák, sokan közülük csak azért számítanak földművesnek, mert elvégeztek egy pár hetes, aranykalászos gazda OKJ-s képzést, és kíváncsi rá, hogy hány fideszes képviselő vagy családtagja vált így gazdálkodóvá az elmúlt időben.

Gőgös szerint amúgy

a kormány az állami földekkel ugyanazt játssza el, mint anno a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításánál: arról beszélnek, hogy megvédik a nyugdíjakat/földet, ahelyett, hogy bevallanák, hogy kell a pénz.

Font Sándor fideszes képviselő szerint amúgy nem kell az a nagyjából 300 milliárd forint, ami bevételt a kormány a földlicitből vár, hiszen dübörög a gazdaság, nem úgy, mint az MSZP-s időkben. 

Sallai R. Benedek is beszélt arról, hogy az elmúlt években sokkal többen jelentkeztek az aranykalászos képzésekre, ami szerinte is gyanús. Az LMP-s képviselő arról beszélt, hogy a licit, az árveréseknél elvárt letét és a gazdáknak kínált kedvezményes hitel mind azokat segíti a földvásárlásban, akiknek több pénzük van, akiket viszont elvileg a kormány helyzetbe akar hozni, a kis családi gazdaságok, labdába sem rúghatnak. Sallai szerint az 5 főnél kisebb gazdaságok száma 2000 és 2010 között 40 százalékkal csökkent, viszont a csökkenés üteme 2010 óta csak gyorsult, úgyhogy azok, akiknek a Fidesz elvileg kedvezni akar, már egyre kevesebben vannak.

A Jobbik képviselői leginkább mint nemzetstratégiai eszközt féltik az állami földet, amit szerint nemhogy a külföldieknek, de még a magyar gazdáknak sem lenne szabad eladni, hanem az állami földvagyont elidegeníthetetlen nemzeti vagyonnak kellene nyilvánítani, hogy egy esetleges válsághelyzetben biztosítva lehessen a magyar emberek élelmezése. A jövő háborúit a földért és a vízért fogják vívni Hegedűs Lórántné szélsőjobbos képviselő szerint, ezért lenne nagyon fontos, hogy azt senkinek ne lehessen kijátszani. 

A vita során MSZP-s és Jobbikos képviselők is kijelentették, hogy minden lehetséges jogi úton megpróbálják majd megakadályozni az állami földek eladását, sőt még arra is voltak utalások, hogy az MSZP, ha kormányra kerül, visszaveszi majd azoktól a földeket, akikről kiderül, hogy csak spekulánsok. Akárhogy is, ahogy erre a fideszes képviselők utaltak is, igazából már fölösleges is olyan sokat beszélni erről a témáról, mert a kormány már eldöntötte, hogy eladják ezeket a földeket, ha tetszik az ellenzéknek, ha nem.