Ideje befejezni a siránkozást, egyáltalán nem volt rossz év 2016

Hát milyen szar volt már 2016!? Mikor lesz már vége ennek az évnek!? Miért kellett elvennie tőlünk David Bowie-t, George Michaelt, Gábor Zsazsát, Esterházy Pétert, Zsigmond Vilmost, Prince-t, Carrie Fishert!? Ki lesz a következő sztár, aki meghal!? Melyik európai fővárosban lesz a következő terrortámadás?! Hova süllyedhet még a világ politikailag és gazdaságilag!? Miért van mindenhol felfordulás, feszültség, konfliktus a világban?! 

Ha mostanában megnyitotta bármelyik közösségi oldalt, akkor vélhetően ön is találkozott ezekkel a gondolatokkal. Sőt, az ezeket a kérdésköröket taglaló posztok számából ítélve jó esély van rá, hogy ebbe a cikkbe sok olyan ember is belekattintott, akik nemcsak olvasói, hanem szerzői is voltak a 2016-ot gyalázó a posztoknak. (Nézzék meg például ennek a szavazásnak az eredményét!) Feléjük az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy

Bár az emberek nagyon szeretik azt gondolni, hogy éppen az emberi civilizáció végső szétesésének vagy legalábbis a folyamat kezdetének a tanúi vagyunk, és az adott kor borzalmain és balszerencséjén való szomorkodás már évszázadok óta nagyon népszerű szabadidős időtöltés, azért 2016 mégsem érdemli meg, hogy ennyire szapulják. A valóság ugyanis a személyes benyomásokkal szemben az, hogy  

1. 2016 egyáltalán nem volt egy kiemelkedően rossz év,
2. az viszont simán lehet, hogy 2017 sokkal rosszabb lesz, és nem, nem azért, mert meg fog halni néhány híres zenész.

Az első állítást alátámasztandó nem árt, ha még a világszintű gyász közben is szakítunk időt arra, hogy megpróbáljuk valahogy az objektív valóság keretrendszerén belül vizsgálni a történteket. Más szóval adatokra, nem érzéseinkre támaszkodunk.

Celebnek lenni egyre jobb

Idén valóban nagyon sok nagyon híres ember hunyt el, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a sztárok várható élettartama csökkenne. Gáspár Attila, a Közép-európai Egyetem PhD-hallgatója megnézte, hogy az elmúlt 13 évben hogyan alakult a híres emberek halálozása, és ez alapján egyáltalán nem volt kiugró 2016.

Gáspár szerint az adatok az alábbi trendeket mutatják:

• A híres emberek egyre tovább élnek. 2004-ben átlagosan 73,1 évesen hunytak el, idén ez 77 év volt.
• A fiatalon meghaltak aránya is folyamatosan csökken. Az 50 év alatti elhunytak aránya 2004-ben 11,6 százalék, a 30 alatt elhunytaké 2,8 százalék volt, mostanra ez 7,4, illetve 2 százalékra csökkent.
• A magyar hírességek idén átlagosan 80,8 évesen haltak meg. Ez tíz éve 71,8 év volt.
• A klasszikus popkulturális sztárok (színészek, zenészek, írók stb.) aránya az elhunytakon belül 2004 óta 22-ről 19 százalékra csökkent.
• Az idén elhunyt nyugati sztárok ugyan átlagosan 9 hónappal fiatalabbak voltak, mint a tavaly elhunytak, de három évvel többet éltek, mint akiket 2004-ben vesztettünk el.

Persze önmagukban ezek a mennyiségi adatok keveset mondanak arról, hogy a világ kulturális életének mennyire fontos szereplői haltak meg egy adott évben, vagy hogy az egyes halálesetek rajongók mekkora körének okoztak lelki traumát. A BBC például idén 42 nagyobb gyászriportot jelentetett meg, míg 2015-ben csak 32-t, tehát ha csak ebből indulunk ki, akkor mondhatjuk, hogy több nagy híresség hagyott itt minket, mint tavaly. Viszont ők ahogy tavaly, úgy idén is elsősorban azért haltak meg, mert öregek voltak, és nem azért, mert 2016-ot írtunk.

Több sztár, több haláleset

Az egyébként tagadhatatlan, hogy egyre több celeb hal meg évről évre, ennek viszont az a legfőbb oka, hogy egyre több a celeb. A Guardian még tavasszal, Prince halála után (merthogy már akkor elindult a 2016-ellenes sajtó- és közösségimédia-hadjárat) írt egy magyarázat-összefoglalót a témában, aminek a következők a fő megállapításai:

• A nyugati popkultúra, mozi, zene világszintű terjedésével az 1950-es évek óta jelentősen megnőtt a celebek száma, illetve hát az egész celebjelenség ekkor kezdett el nagyobb méreteket ölteni. Tehát több a sztár, és a tömegmédiának köszönhetően egyre többen is ismerik őket.
• Másfelől a második világháború utáni babyboom generáció sztárjai mostanában kezdenek el az öregkorba lépni, ezért egyre valószínűbb, hogy megbetegszenek, meghalnak. 
• A celebhalálokat pedig eleve egyre nagyobb felhajtás követi, amit a közösségi médiák is felerősítenek, hiszen itt mindenki posztolgathatja kedvenc számait, személyes történeteit az elhunyt sztárral kapcsolatban. (Míg mondjuk tíz-húsz éve nem volt lehetőség ilyen közösségileg megélt gyászra, legfeljebb offline, mint mondjuk Diana hercegnő halálakor.)
• Ráadásul erre a média is ráerősít, már csak azért is, mert a médiamunkások maguk is rajongók.
• És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egy celebre jutó drog- és alkoholfogyasztás jóval nagyobb, mint a teljes populációban, viszont ezt 60 fölött egyre nehezebben bírja a szervezet.

Úgyhogy ha a celebhalálokat nézzük, az a helyzet, hogy 2016-ban bár valóban sok híresség hunyt el, mégsem volt ez feltétlenül kiugróan rossz év. Legfeljebb csak felerősödött egy általános trend, tehát hogy több sztárból sajnos több hal meg, és őket többen és jobban gyászolják, mint korábban. 

Békésebb világ

Nem csak a sztárhalálozás tekintetében nem volt kiemelkedően tragikus év 2016, a konfliktusok is csillapodtak idén, ugyanis jó 40 ezerrel kevesebb ember halt meg különböző fegyveres viszályokban, mint tavaly, legalábbis a Wikipedia összesítése szerint (ami persze nem tudományos értékű forrás, de ekkora nagyságrendbeli tévedést azért nem valószínű, hogy vétene).

Ráadásul nem tört ki egyetlen jelentősebb új nemzetközi konfliktus sem, és az új, országon belüli konfliktusok közül is az eddig mintegy száz halálos áldozatot követelő ugandai lázongás volt a legsúlyosabb, ami idén kezdődött

Jelentősen csökkent az áldozatok száma Ukrajnában és Jemenben, és a Boko Haram is sokkal kevesebb embert tudott megölni Afrikában. Messze nem arról van szó, hogy eljött volna a világbéke, Szíriában például tovább tart az öldöklés, és Aleppó ostroma során minden eddiginél kegyetlenebb sors vár a helyi civil lakosságra. Az viszont biztos, hogy a világ békésebb hely volt 2016-ban, mint 2015-ben.

Ez persze elég erős állításnak tűnhet annak fényében, hogy idén Brüsszelre, Nizzára és Berlinre is lecsapott a terror. Ugyanakkor még csak a terrorcselekményeket tekintve sem volt rosszabb 2016, mint 2015, tavaly ugyanis még ennél is többen haltak meg Nyugat-Európában merényletekben. Ettől függetlenül sajnos az is igaz, hogy az utóbbi két év e tekintetben tényleg kiugróan rossz volt.

Gazdagabb, szebb világ

A gazdasági adatokat nézve nem volt különösebben rossz év az idei, már ha a 2008–2009-es válság utáni helyzethez hasonlítjuk. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint például idén nőhet a legerősebb ütemben a munkavállalók órabére a válság óta, és a tavalyi stagnálás után a termelékenység is emelkedni tudott a világ fejlettebbik részén.

Bár a gazdasági növekedés világszinten egy hajszálnyival elmarad a 2015-östől, az életszínvonal egy-két válságországtól eltekintve szinte mindenhol nőtt. Hát még Magyarországon, ahol a KSH szerint idén októberben az emberek átlagosan 12 ezer forinttal vihettek haza többet, mint tavaly ilyenkor, miközben infláció nem igazán volt. És még a tőzsdék is szárnyaltak, bár az tény, hogy ezzel elsősorban a gazdagok jártak jól.

Nemcsak gazdagabb, egészségesebb is lett a világ. Afrikában végre megfékezték a pusztító ebolajárványt, és a fejlett országokban is sikerült több súlyos népbetegséget visszaszorítani, például a vastagbélrákot, a demenciát és a szívbetegségeket. Huszonöt éve nem volt ilyen alacsony az éhezés a világon, a fejlődő országokban egyre tovább élnek az emberek és egyre alacsonyabb a gyermek- és anyahalandóság. 

A környezetvédelem terén is bőven voltak jó hírek. Például idén 

Szintén optimizmusra ad okot, hogy minden eddigi ENSZ-paktumnál gyorsabban ratifikálták a párizsi klímaegyezményt, és idén már a megújuló energiaforrásokból telepítették a legnagyobb kapacitást világszerte, a szén pedig még Kínában is visszaesőben van. Védelem alá vették a kanadai esőerdőket és a Titicaca-tavat, és Kanada és az Egyesült Államok is betiltotta a sarkköri olajfúrásokat.

Még a pandák is lekerültek a veszélyeztetett állatfajok listájáról, hát kell ennél több? (Ha igen, itt van összegyűjtve még néhány tucat jó hír idénről.)

Még jó, hogy tavaly nem is voltak rossz dolgok

Persze történtek fontos és első blikkre elég rossz dolgok is idén, például

• a világgazdaság azért hosszabb távon mégiscsak gyengélkedik,
• a britek megszavazták a kilépésüket az Európai Unióból,
• az Egyesült Államokban megválasztották a világ számára veszélyes üzenetekkel kampányoló Donald Trumpot,
• továbbra sem sikerült megfékezni a terrort Európában,
• meg úgy általában véve mindenki arról hadovált, hogy előretör a szélsőjobb, az emberek egyre idegesebbek, közeleg a nyugati civilizáció vége, stb.

Még szerencse, hogy tavaly nem voltak ilyen rossz dolgok. Mondjuk leszámítva

• az európai menekültválságot,
• az oroszok szíriai beavatkozását,
• azt, hogy erre válaszul felrobbantottak egy orosz utasszállítót Egyiptom fölött,
• vagy hogy Párizsban 130 embert gyilkoltak le az Iszlám Államhoz köthető terroristák,
• egy másik ISIS-es őrült pedig a kaliforniai San Bernardinóban pedig 14 emberrel végzett,
• beszakadt a kínai tőzsde, 
• kiderült, hogy a dízelautók kibocsátási adatainak köze sincs a valósághoz, 
• Görögországban hatalomra jutott a balpopulista Sziriza,
• Spanyolországban pedig azóta nem tudnak kormány alakítani,
• és a sztárvilág több nagy alakja is elhunyt, például Leonard Spock kapitány Nimoy, a Simpsons atyja, Sam Simon, a Stand by Me-t éneklő Ben E. King, a másik king, B.B. King, két színészlegenda, Omar Sharif és Sir Christopher Lee, valamint a Motörhead Lemmyje is. 

Atyaég, hát már el is felejtettem, mennyire szar év volt 2015!

Ha viszont szerencséjük lesz azoknak, akik a cikk elején említett módon szeretik a világvégét jövendölni és a világ rettenetes állapotán keseregni, akkor azért mégis van egy jó hírem. Az idei rossz dolgok közül sok, például Trump elnöksége vagy a brexit csak jövőre fog kiteljesedni, eddig még semmit nem éreztünk a hatásaiból. Nem is beszélve a többi potenciális konfliktus- és krízisforrásról, amelyekre a napokban még visszatérünk egy ennél valamivel pesszimistább cikkben.

Mindettől függetlenül viszont a sztárok közül sajnos minden bizonnyal jövőre is sokan fognak meghalni, legalábbis minden trend ez irányba mutat. Meg az irányba, hogy jövő ilyenkor már mindenki azon fog siránkozni, hogy milyen rohadt szar egy év volt ez a 2017 is :(