Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem zavarta az államot a túlszámlázás

D ATI20120112003
2018.10.02. 07:12
Mint kiderült, az amerikai hatóságok is vizsgálódnak a Microsoft brutálisan túlárazott magyarországi szoftverlicenc-értékesítései miatt. Ugyanakkor az ügyre vonatkozó amerikai törvény alapján elég szűkre van szabva, hogy kiket és mit vizsgálhatnak, magyar politikai szereplőket pedig egész biztosan nem kaphatnak el. Ez a hazai hatóságok dolga lenne, ám az ügy körülményei alapján nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarna az ügy a magyar állam tájékán.

Először tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy a Microsoft belső vizsgálatot folytatott magyarországi leányvállalatánál, amelynek eredményeként szerződést bontottak nagy hazai viszonteladóikkal, és négy magas rangú vezetőt is kirúgtak a cég magyar leányvállalatától. Augusztus végén már a Wall Street Journal mértékadó amerikai üzleti lap számolt be róla, hogy az ügyben az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyelete, illetve az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot folytat korrupció gyanúja miatt.

A nyomozás hátterében egy relatíve egyszerű, ám a jelek szerint annál jövedelmezőbb csalás gyanúja áll. A magyar államigazgatási szervek egytől-egyig Microsoft szoftvereket (Word, Excel, stb.) használnak, ezeket azonban nem közvetlenül a Microsofttól szerzik be. A Microsoft először eladja a szoftvert, illetve a szoftverhasználati licencet viszonteladóknak, majd ezek a közvetítő cégek közbeszerzéseken értékesítik tovább a licenceket az állami szerveknek.

Mint kiderült, a viszonteladók hatalmas profitot csinálnak a bizniszen: gyakran 30, alkalmanként akár 50-60 százalékkal drágábban adták el a szoftvert az államnak, mint amennyiért a Microsofttól kapták. Mivel az érintett cégek a vizsgálat által érintett időszakban, 2013-2014-ben nagyjából 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, a kár milliárdos nagyságrendű lehet.

A jelek szerint egyedül az amerikai hatóságok mozgolódnak az ügyben, az ő nyomozati jogköreik pedig elég szűkre vannak szabva. Ettől függetlenül az amerikaiak korábban meszeltek már el hasonló nyomozás eredményeként magyar céget, mégpedig a Magyar Telekomot, tehát a jogi korlátok ellenére is van esély rá, hogy valamilyen szinten felelősségre vonják az elkövetőket. 

Az ügyet Magyarországon övező csend ha nem is meglepő, abból a szempontból is érdekes, hogy a szomszédos Romániában kísértetiesen hasonló visszaélések nyomán kilenc korábbi miniszter ellen emeltek vádat, és végül az amúgy is elég buzgó (bírálói szerint kifejezetten túlbuzgó) román korrupcióellenes ügyészség egyik legnagyobb ügye lett az úgynevezett Microsoft-akta.

Ám a román ügy egyben arra is példa, hogy hiába az amerikai szál, a korrupció haszonélvezőit csak a belföldi hatóságok tudják elkapni; ez viszont a korrupciót Magyarországnál valamivel erősebben üldöző országban sem kifejezetten egyszerű.

Külföldön is utánamennek az amerikai cégeknek

Az amerikai hatóságok egy 1977-es, a külföldi korrupt üzleti gyakorlatot tiltó törvény (Foreign Corrupt Practices Act – FCPA) alapján vizsgálódnak. Ezen törvény értelmében az amerikai, illetve az Egyesült Államok pénzügyi felügyeleti szervei által (például amerikai tőzsdei jelenlétük kapcsán) ellenőrzött külföldi cégek és tisztviselőik Amerikában is büntethetők, ha külföldi politikusokat vesztegetnek meg.

A törvényt azért hozták, mert az 1970-es években több botrány kapcsán is egyértelművé vált, hogy az amerikai cégek meglepő módon elég gyakran (és sikeresen) fizettek le külföldi politikusokat, pártokat, kormányokat. Ennek ellenére az ezredfordulóig relatíve kevés cégnek ment utána az amerikai igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet – ez az a két szerv, amely egymással együttműködésben hivatott betartatni az FCPA-t. A tempó azonban különösen a 2008-as válság után felerősödött; a törvény alapján meghozott tíz legnagyobb büntetésből hetet az utóbbi öt évben szabtak ki. 

Nem kellett volna kiugrani a 44. emeletről

A törvény egyik közvetlen előfutára a Bananagate nevű korrupciós ügy volt, amelyre azután derült fény, hogy a United Brands (a mai Chiquita elődje) vezérigazgatója 1975-ben aktatáskájával szétverte New York-i irodája ablakát, és kiugrott a 44. emeletről. A hatóságok elkezdtek vizsgálódni a cégnél, és kiderült, hogy a United Brands több millió dollárt fizetett a hondurasi elnöknek, hogy csökkentse a banán kiviteli adóját. Persze a multinacionális nagyvállalatok nemcsak banánköztársaságok lefizetésében jók, szintén a 70-es évek derekán derült ki, hogy a Lockheed amerikai repülőgépipari és védelmi cég nyugatnémet, holland, olasz és japán politikusokat is megvesztegetett, hogy ők nyerjenek a védelmi tendereken, ez az ügy is hozzájárult az FCPA meghozatalához.

Ettől függetlenül az FCPA sokaknak nem tetszik, bírálói azt állítják, a törvény akadályozza az amerikai cégeket a külföldi bizniszben, hiszen a korrupció nélkül nem lehet érvényesülni a világban. Korábban Donald Trump elnök is élesen kikelt az FCPA ellen.

Az FCPA nyomán megbüntetett cégek között sok az ismerős név, 2018-ban például a Credit Suisse és a Panasonic is büntetést fizetett, de a korábbi években lefülelt cégek között  ott van a Teva, a GalxoSmithKline és a Pfizer gyógyszeripari cég, az IBM, a JPMorgan bankház, az Anheuser-Busch InBev söripari óriás, a Qualcomm csipmárka, a Goodyear gumiabroncs-gyártó, a Hewlett-Packard, a Ralph Lauren, az Allianz, az Oracle, a Siemens, a GE, a Chevron, a DaimlerChrysler, a Fiat, a Johnson & Johnson, stb.

Sőt ott van a listán a Magyar Telekom is, amelyet anyavállalatával együtt még 2011-ben, macedón és montenegrói tisztviselők megvesztegetése miatt 95 millió dolláros kvázi büntetést fizetett az amerikai kormánynak egy peren kívüli megállapodás értelmében. Ez utóbbi büntetés jogalapja az volt, hogy a Magyar Telekom és anyacége értékpapírjai elérhetőek voltak a New York-i tőzsdén. Ennek folyományaként az amerikai felügyeletnek is le kellett adniuk pénzügyi beszámolóikat, amelyekben természetesen eltüntették a kenőpénzeket. A botrányról és végkimeneteléről korábban részletesen is írtunk.

Nincsenek messze a NER-től

Ahhoz, hogy az FCPA-t megsértsék, három dolognak kell teljesülnie: az Amerikában érdekelt cég részéről, külföldi tisztviselők számára pénzt (vagy nagy értékű ajándékot, stb.) kell felajánlani, kifejezetten azzal a céllal, hogy az illető tisztviselők befolyásolásának eredményeként az adott cég üzleti előnyökhöz jusson. A fő kérdés tehát az, hogy a Microsoft-licencek túlszámlázásával elsíbolt pénz politikai szereplőkhöz jutott-e; illetve ha igen, akkor kifejezetten azzal a céllal fizették le a politikai szereplőket, hogy a Microsoft és partnerei üzleti előnyökhöz jussanak. A Wall Street Journal forrásai szerint is ez utóbbi az amerikai vizsgálat fő kérdése. 

Az már első ránézésre látszik, hogy az ügyben érintett cégek között vannak olyanok, amelyek nem állnak messze a NER-től.

  • Az egyik érintett viszonteladó a közgépes kapcsolatokkal rendelkező RacioNet Zrt., amely a NAV online pénztárgépes rendszerének kiépítésében is főszerepet játszott. (A Microsoft-közeli ügyek még jóval azelőtt történtek, hogy Közgép mögött álló Simicska Lajos és Orbán Viktor kapcsolata megromlott volna.)
  • Egy másik viszonteladó, a HumanSoft nemrég Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kifogásolt, csalásgyanús innovációs projektekben is előkerült egy félmilliárdos összeggel. A HumanSoft tulajdonosát, a 4iG Nyrt.-t júniusban Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége vásárolta fel, tehát közvetlenül NER-tulajdonba került.
  • A harmadik nagyobb volt kormányzati Microsoft-beszállító az Euro One volt. Ez a cég a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon az Antenna Hungária beszállítójaként részt vett az informatikai rendszer kiépítésében, de más, kifogásolt ügyekben nem került elő a cég neve. 

Jelzi, hogy az államot nem annyira zavarta a túlszámlázás, hogy a Microsofttól az ügy miatt kirúgott vezetők állami pozíciókba ejtőernyőztek. A korábban a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolataiért felelős Sagyibó Viktort a Miniszterelnökség miniszteri biztosává nevezték ki, de előtte tett egy pár hetes kört a már említett 4iG Nyrt. élén is. A cég korábbi vezérigazgatója, Papp István pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe katapultált még 2016-ban, bár a jelek szerint azóta onnan is távozott.

Konkrétumokat korábban a Napi.hu szellőztetett meg az elcsalt szoftverlicenc-eladásokról, ez alapján a rendőrség és a NAV beszerzéseinél is százmilliókkal húzták le az államot. A Népszava ugyanakkor arról is írt, hogy a Microsoft belső ellenőreinek utasításai alapján a gyanús beszerzések a teljes államigazgatást átszőhetik. A Népszava szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve Tiborcz testvére is érintett lehet az ügyben.

Sagyibó Viktor
Sagyibó Viktor
Fotó: Bruzák Noémi

Bizonyítani nehezebb

Ettől függetlenül az egyáltalán nem biztos, hogy a Microsoft magyarországi ügyéből komolyabb büntetés lesz, ha pedig lesz, az egész biztosan nem fog közvetlenül elérni magyarországi politikai szereplőkig. Ennek a fő oka, hogy

AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK KEZÉT TÖRVÉNYI ÉS GYAKORLATI KORLÁTOK IS KÖTIK AZ ÜGYBEN.

  • A pénz a Microsoft viszonteladóinál tűnt el, rájuk viszont nem vonatkozik az amerikai felügyeleti szervek joghatósága.
  • Az amerikai nyomozás személyi hatálya is korlátozott, csak a Microsofthoz köthető személyekre terjed ki, tehát még ha fény is derül korrupcióra, magyar politikusok akkor sem fogják megütni a bokájukat.
  • Az FCPA alapján indított vizsgálatok nem szoktak bírósági szakaszba jutni, jellemzően a felek közti megállapodással érnek véget, amely értelmében a cég vagy az érintett magánszemély fizet azért, hogy lezárják az ügyét. A megállapodás jellegéből fakadóan a nyomozás által feltárt részletek sem szoktak nagyobb terjedelemben nyilvánosságra kerülni.

Ettől függetlenül egy esetben valóban nagyot szólhat a nyomozás: ha sikerül bizonyítani, hogy a túlszámlázás a Microsoft és a NER közti hallgatólagos megállapodás alapján történt, és a Microsoft üzleti érdekeit szolgálta. A korábban az összes állami szoftvert szállító Microsoft különleges helyzete 2011 végén veszélybe került, ekkor ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy az állam áttér a nyílt forráskódú szoftverekre. 2012-re azonban visszavonulót fújt a kormány: erről a pálfordulásáról annak idején az Index is írt, akkori cikkünk szerint a Microsoft drága PR-programokkal kápráztatta el a miniszterelnököt.

Mindazonáltal a Wall Street Journal emlékeztet rá: a pálfordulás közvetlen előzményeként találkozott Budapesten Orbán Viktorral a cég akkori második embere, Kevin Turner, és a megbeszélésen részt vettek a későbbi túlszámlázásban érintett viszonteladók képviselői is. Bár elég valószínűtlen, hogy az esetleges pénzszivattyúzást egy ilyen magas szintű találkozón tárgyalták le, az amerikai lap cikke alapvetően azt sejteti, hogy valamilyen szinten történhetett ilyen jellegű megállapodás. 

A nyomozással kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Microsoft Magyarországnak, a Főügyészségnek, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek, valamint az amerikai igazságügyi minisztériumnak is. A két amerikai szerv azt közölte, hogy nem nyilatkoznak az ügyről, a cég és a magyar vádhatóság pedig a cikk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.

A Microsoft korábban az Index megkeresésére azt írta, hogy amint tudomásukra jutottak 2014-ben a lehetséges szabálysértésekre vonatkozó állítások, haladéktalanul teljes körű vizsgálatba kezdtek, azóta pedig globális programot indítottak az ilyen esetek megakadályozásáért. A Wall Stree Journalnek is azt állították, hogy egyes magyarországi munkavállalóik magánakcióiról volt szó. Az viszont nem derült ki, hogy tettek-e feljelentést az ügyben, illetve hogy a magyar hatóságok vizsgálódnak-e a korrupciógyanús közbeszerzések miatt.

Volt, ahol börtön lett a vége

A magyar nyomozás hiánya miatt érdemes megjegyezni, hogy ha történt korrupció, akkor (egy-két kivételtől eltekintve) az érintettek személyes felelősségét elsősorban a hazai, és nem az amerikai hatóságok tudnák feltárni és szankcionálni.

Erre jó példa Románia, ahol kicsivel a magyar ügyek előtt indított nyomozást a Microsoft hasonló konstrukcióban elkövetett korrupció miatt. A rendszer szinte teljesen azonos volt: a román iskolák túlárazott Microsoft-szoftvereket vettek, nem közvetlenül az amerikai cégtől, hanem a Fujistu-Siemens közvetítésével. A pénz aztán offshore-cégeken keresztül a politikába vándorolt, és a vádak szerint kampányfinanszírozásra is jutott belőle. A korrupciót a szomszédban is a Microsoft belső ellenőrei tárták fel, ugyanúgy, ahogy Magyarországon.

A mai árfolyamon nagyjából 17 milliárd forintos biznisz miatt kilenc miniszter, valamint tucatnyi üzletember és önkormányzati vezető ellen indítottak eljárást. Eddig az ügyben négy vádlottra szabtak ki másodfokon letöltendő börtönbüntetést,

köztük egy korábbi tájékoztatási miniszter, Gabriel Sandu három évet kapott;

emellett a négy elítélttől összesen 17 millió eurós vagyont is elkoboztak. Ugyanakkor idén év elején hét minisztert eljárási hiba miatt felmentettek, miután a korrupciónak megágyazó szerződéseket 2004-ben kötötték, ám a minisztereket csak 2015 elején helyezték vád alá, mire már lejárt a tízéves elévülési idő. A további vádlottak, köztük a maradék két exminiszter és a Microsoft volt romániai vezetője ellen tovább folyik az eljárás.

Romániában egyébként 2004 és 2012 között ment a szabad rablás a Microsoft-licencekkel, de folyt, illetve folyik amerikai vizsgálat a szoftvercég kínai, cseh, olasz, orosz és pakisztáni leányvállalatainál is. Ez utóbbi országokban eddig nem járt következményekkel a történet, dacára annak, hogy az amerikai hatóságok sajtóhírek szerint már öt évvel ezelőtt is nyomoztak a Microsoft egyes külföldi bizniszei kapcsán.

Hogy Magyarországon mi várható, azt jelzi, hogy miután tavaly decemberben az amerikai cég kikosarazta régi partnereit, gyorsított eljárással 40 milliárd forintos új közbeszerzést írtak ki Microsoft-szoftverek beszerzésére, amelyen egy, Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző barátjának tulajdonában álló cég is a győztesek között volt.

(Borítókép: Balázs Attila/MTI)

Nincs másik valóság, nincs másik Index.
Támogasd a fennmaradásunkat!

https://index.hu/tamogatas