A németek miatt félhet a válságtól a magyar kormány

A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók legutoljára nyáron emlegették gyakran, hogy gazdasági válság fenyeget, amire Magyarországnak is fel kell készülnie. Azóta nem igazán került elő ez a téma, most viszont megint elővették.

Gulyás Gergely a kormányinfón nemrég arról beszélt, hogy a gazdasági elemzők arra számítanak, hogy szeptemberben lehet egy gazdasági válság, ami a prognózisok szerint a 2008-as gazdasági világválságnál kisebb lesz.

Régóta nem volt ekkora a pesszimizmus

Gulyás időzítését az magyarázhatja, hogy az elmúlt pár hétben tényleg számos olyan hír jelent meg, ami aggodalomra adhat okot:

• A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a 2019-es globális növekedésre vonatkozó előrejelzését 3,5 százalékról 3,3 százalékra módosította, és ezen belül a világ összes nagyobb gazdaságában az eredetileg becsültnél alacsonyabb növekedésre számít, de Németországgal kapcsolatban még az átlagosnál is pesszimistábbak: Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének növekedési előrejelzését 0,9 százalékponttal csökkentették, így már csak 0,7 százalékos növekedést várnak az egész évre.
• Az Európai Központi Bank 1,7-ről 1,1 százalékra módosította az eurózónára vonatkozó növekedési előrejelzését, emellett pedig bejelentették, hogy 2020 előtt biztos, hogy nem emelnek kamatot, valamint azt is, hogy olcsó hosszú lejáratú hitelekkel segítik ki a gyengélkedő bankokat (ennek a programnak a neve Targeted Long-Term Refinancing Operation).
• Több mint négy éves mélypontra romlott az üzleti hangulat Németországban a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint, és a friss adatok szerint a német gazdaság éppen hogy csak elkerülte a visszaesést tavaly a negyedik negyedévben. Múlt pénteken az is kiderült, hogy januárban visszaestek a német gyáripari megrendelések, ami szintén nem sok jót vetít előre. Közben a szövetségi kormány két hónapon belül már másodszor nyeste meg az előrejelzését, ezúttal 0,9 százalékra az OECD előrejelzésével összhangban.
• Az USA-ban csak 20 ezer új munkahely jött létre februárban, ami 12 hónapja a leggyengébb eredmény.
• A kínai kormány pedig 6,5 százalékról 6 százalékra csökkentette a növekedési előrejelzését, és ezzel együtt bejelentett egy nagyobb volumenű adócsökkenést, aminek pont a csökkenő növekedés ellensúlyozása lenne a célja.

És bár az OECD, az EKB és a német vezetés is külön kiemelte, hogy nem számítanak recesszióra, a Bloomberg például szerkesztőségi véleménycikkben akadt ki azon, hogy ha véletlenül mégis recesszióba fordulna az eurózóna, akkor az Európai Központi Bank önmagában nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ezt megakadályozza, az EU pedig évek óta halasztgatja, hogy egy újabb válság kezeléséhez szükséges közös költségvetési funkciókat létrehozza (emellett azt is megemlítik, hogy a jegybank munkatársai között voltak, akik jóval pesszimistábbak voltak annál, mint amekkora pesszimizmusról árulkodott a jegybanki előrejelzés megvágása).

De mégis mitől félhet most a magyar kormány és az említett intézmények? Nagyjából ugyanattól, amitől már nyáron is félni lehetett (kereskedelmi háború, kínai lassulás, jegybanki kamatemelések világszerte, brexit és olasz bankrendszer), emellé azonban most bejött egy olyan faktor, ami Magyarország gazdaságára ezeknél jóval komolyabb hatással van, ez pedig a német gazdaság gyengélkedése. Kezdjük azzal, hogy ezzel mi van most.

10 éve nem volt ilyen: Németország gyengélkedik

A német gazdasági növekedés 2018 harmadik negyedévében minimálisan 0,2 százalékkal csökkent, majd a negyedik negyedévben éppen hogy sikerült elkerülnie a világ egyik legerősebb gazdaságának a recessziót (amiről definíció szerint akkor beszélhetünk, ha egymás után két negyedévben is negatív a gazdaság teljesítménye), ugyanis

A harmadik negyedéves gyenge teljesítményt elsősorban az okozta, hogy az autóiparban nehezen halad az átállás az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabványra. Emellett úgy általában is azt szokták mondani, hogy mostanában komoly kihívásokkal néz szembe az egész iparág, csökken a dízelautók népszerűsége, miközben a cégeket megterhelik a költséges befektetések az elektromos és az önvezető autók fejlesztésébe. 

Január közepén az üzleti sajtóban még arról lehetett olvasni, hogy csak átmeneti gyengélkedésről van szó, amit arra alapoztak a nyári visszaesést követően már helyreálltak az autóipari megrendelések. Nemrég azonban kijöttek a januári autóipari termelési adatok, amik alapján az autóipar termelése januárban 9,2 százalékkal csökkent, tehát most

Erre utal az is, hogy februárban négyéves mélypontra esett az üzleti hangulat az országban. A német pénzügyminiszter ezekre a hírekre reagálva azt mondta, hogy nem lesz idén visszaesés a gazdaságban, csak lassulásról van szó, viszont az is megemlítette, hogy vannak kockázatok is, köztük a brexit és a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok. A gyenge autóipari adatokért a pénzügyminisztérium a beszállítók sztrájkjait és az új márkák bevezetésének nehézségeit okolta, emellett pedig az autók iránti csökkenő kínai kereslettel, valamint a brexit és a kereskedelmi háború miatti kockázatokkal szokták magyarázni, hogy az utóbbi időben nem megy annyira jól a német autógyártóknak.

Mindenesetre a csalódást keltő német gazdasági adatok kapcsán az elemzők azt is felvetették, hogy ha nem látszik javulás, akkor a német kormánynak a költségvetési kiadások növelésével kellene segítenie a gyengélkedő német gazdaságot.

Kína, Trump és a brexit

A nemzetközi hatások közül a brexit, vagy a kereskedelmi háború inkább csak annyiban nehezítheti a német - és ezen keresztül a magyar gazdaság - helyzetét, hogy kiszámíthatatlanságot okoz, ami indirekt módon van rossz hatással a gazdaságra, hiszen ilyenkor a cégek például kevésbé mernek beruházások vagy új munkaerő felvétele mellett dönteni. Ami az elmúlt hónapokban viszont direkt módon is nehezítette a német autóipari cégek dolgát, az a  kínai gazdaság lassulása volt.

Februárban Kínában éves bázison csaknem 14 százalékkal estek vissza az autóeladások, ami azt jelenti, hogy már nyolcadik hónapja van visszaesés a világ legnagyobb autópiacán. A kínai gazdaság tavaly 6,6 százalékkal nőtt, aminek mi itt Magyarországon valószínűleg eléggé örülnénk, csakhogy Kínában ez 1990 óta a leggyengébb növekedési adat.

Becslések szerint az idei év első negyedévében ez a tempó ráadásul még tovább lassulhat, az előrejelzések mindössze hat százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak. A kínai kormány már be is jelentett egy infrastrukturális beruházásokból és áfacsökkentésből álló élénkítő csomagot, de mindenesetre az is beszédes, hogy az idei évre vonatkozó növekedési várakozást a kínai kormány is megvágta, 6,5-ről 6 százalékra.

A kínai gazdaságnak biztosan segítene az is, ha lezárulna végre az amerikai-kínai kereskedelmi háború, azt azonban elég nehéz megtippelni, hogy erre mikor kerülhet sor. Donald Trump és Hszi Csin-ping elnökök között decemberben három hónapos tűzszünet köttetett, aztán február végé a tűzszünet meghosszabbításáról döntöttek, ugyanis Washington elhalasztotta az eredetileg március elsején esedékes, 200 milliárd dollár értékű kínai importárukra kivetett védővámok emelését. Egyelőre azonban bizonytalannak tűnik, hogy mikor zárulhat le a háború, legalábbis Trump szerdán azt mondta, a vámok még "jelentősebb ideig" maradhatnak.

Hasonlóan bizonytalan maradt a másik nagy bizonytalansági faktor, a brexit: abban az ügyben a brit alsóház megint leszavazta Theresa May megállapodását, és bár a parlament azt is kinyilvánította, hogy nem akar rendezetlen kilépést. Szerdán kétlépcsős halasztástjavasoltak az EU-csúcson, amit May elfogadott. Ha nem sikerül a jövő héten Maynek harmadszor sem áterőltetnie a megállapodását a brit alsóházon, akkor április 12-ig kapnának a britek haladékot. Addig lényegében választhatnak, hogy hosszabb halasztás mellett EP-választást tartanának, vagy rendezetlen kilépést akarnak.

De igazából továbbra sem lehet tudni, hogy mikor zárul le véglegesen ez az ügy.

A rossz hírekre reagálva az amerikai jegybankelnök, Jerome Powell annyit reagált, hogy "nem fognak sietni" a kamatemeléssel, ameddig a gazdasági növekedés és az inflációs adatok mérsékeltek maradnak.

Ezek miatt mondhatta tehát Gulyás a kormányinfón, hogy válságra számítanak, bár az teljesen homályos, hogy a szeptemberi időpont honnan jött, ugyanis a kormány egyrészt már tavaly tavasszal a költségvetés előkészítésekor is arról beszélt, hogy jöhet a lassulás. Emiatt egyébként 50 százalékkal meg is növelték a költségvetési tartalékot 170 milliárd forintra.

Így csak annyit tehetünk, hogy elhisszük az előrejelzéseket, és reménykedünk benne, hogy tényleg csak lassulás lesz, és nem recesszió.