A jegybank volt az első szereplő, ami a hitelmoratóriumot szorgalmazott a magyar gazdaságban a vírushatások begyűrűzése után, ezt a kormány nem sokkal később meg is lépte cégekre és magánszemélyekre egyaránt.
Ezt követően az MNB új, nagyobb likviditást jelentő konstrukciót dolgozott ki (repoeszközök kibővítése), amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül támogatja a felmerülő forrásigényeket. A likviditás fedezete a bankok részéről bármi lehet (állampapír, nagyvállalati hitel, vállalati kötvény) 3, 6, 12 hónapos és 3, 5 éves futamidővel lehet igénybe venni a terméket, amelynek kamata mindig egy tenderen alakul ki, de onnantól a teljes futamidőre fix, ami nagy biztonságot jelent a felvevőnek.
Az eszköz rugalmas, úgy nyújt stabilitást a piacnak, hogy amennyiben nincsen rá szüksége már a gazdaságnak, akkor kontrollálható, nem kell olcsó pénzzel kitömni a szektorokat.
És akkor jöjjön a lényeg összefoglalva:
Matolcsyék sajtótájékoztatója után a Bankszövetség közleményt adott ki. Ebben azt írják, hogy a veszélyhelyzet kezelése, majd a gazdaság újraindítása csak nemzeti összefogáson keresztül tud megvalósulni.
Ezen törekvéseket mutatják a kormány és a jegybank ma bejelentett intézkedései. A bankszektor hagyományos szerepköre alapján a gazdaság működésének a motorja, mely a fenntartható gazdasági fejlődést biztosítja. Válság idején, mint 2020 tavaszán, ez a funkció stabilizáló erővel bír.
„Ezért üdvözöljük Kormány és a Magyar Nemzeti Bank által ma bejelentett eszközrendszert, mely véleményünk szerint jelentősen hozzájárul a veszélyhelyzet negatív hatásainak tompításához, és az azt követő gazdasági újraindulás elősegítéséhez” – írják.
Több millió új húszforintost ver az MNB, az érmék egyik oldalán az lesz olvasható,
„tisztelet a hősöknek”,
mondta legvégül Matolcsy. A felirat azokra vonatkozik, akik a járvány és a válság alatt a legtöbb, legnehezebb munkát végik (pl. egészségügyi dolgozók, pékek). A jegybank elnöke nagyon ajánlja gyűjtőknek és mindenki másnak is a következő hetekben elérhetővé váló új húszasokat.
Matolcsy György szerint a bejelentett intézkedések elegendőek ahhoz, hogy a biztonság visszaálljon, és ezáltal a bizalom is megszületett ebben a nehéz időszakban, ezért bizakodóak lehetünk a jövővel kapcsolatban. A jegybank elnöke közölte, hogy
az MNB továbbra is 2-3 százalék közötti növekedését prognosztizál 2020-ra,
ami elég optimista becslésnek tűnik a teljes Európára valószínűsített recesszió közepette, vagyis az MNB a maga részéről biztosan bizakodó.
A jegybankok visszatértek az elefántcsonttoronyból, egyformán fontos a fiskális és monetáris politika, és mindezt össze kell hangolni, vélte Patai, aki szerint mára új korszakba léptek a világ jegybankjai.
Kandrács Csaba alelnök bejelentette, hogy a sikeresnek tekinthető minősített fogyasztóbarát lakáshitelek mellé jön a minősített fogyasztóbarát személyi hitel is, ami nagy segítség lehet most a nehéz helyzetbe kerülteknek.
Patai Mihály, az MNB alelnöke szerint jól indult az azonnali fizetési rendszer, az ügyfelek élnek ezzel a lehetőséggel, egy jól sikerült első hónap volt. De még jobb hónapokról fogunk beszámolni fél év múlva, mert az alap infrastruktúrára még fejleszteni fognak a bankok.
Minden feltétel adott, hogy a hitelezési piac a válság után növekedésnek induljon, a pénzügyi piac a válság nyertesei között lehet, mondta Kandrács.
A bankok jól tőkésítettek, a bankok kockázatvállalása mérsékelt volt az elmúlt időszakban, kezdte beszédét Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. A biztosítási szektor és a tőkepiaci szektor is stabil. A jegybank továbbra is elvárja a pénzintézetektől, hogy magas szintű szolgáltatást nyújtsanak.
Eszközvásárlási programról döntött az MNB, például elindítják az állampapírvásárlást is a másodpiacon, az intézkedés részletei a követező héten kerülnek kidolgozásra.
Jelzálogleveleket is vásárolnak majd, ami nem új program, de újraindítják, a bankok idén 150-300 milliárd forintért bocsátanak ki jelzáloglevelet.
Az MNB új tender-keretrendszerében hétfőnként swap piaci tendert tart majd, szerdán fedezettendert, csütörtökön pedig az egyhetes betéti tendert.
A Monetáris Tanács összes intézkedése 3000 milliárd forint új forrást ad a gazdaságnak, ez az idei GDP-becslés 6 százaléka. Ebben benne van a 250 milliárdos költségvetési befizetés, az NHP Hajrá 1000 milliárdos kerete, továbbá nullára vitték le a bankrendszer tartalékrátájának a szintjét, ami tulajdonképpen a bankrendszer likviditásának 250 milliárdos növelése (ennyivel több hitelt adhatnak, állampapírt vásárolhatnak, stb.). Ide tartozik az is, hogy 1500 milliárdos plusz likviditást önt az MNB a gazdaságra a bankrendszer pénzellátottságának javítása által, ez az 1500 milliárd forint elsősorban az állampapírok mögé áll Matolcsy elmondása szerint, így fedi le a bankrendszer az állam állampapír-kibocsátását.
A Monetáris Tanács a kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről döntött, mondta Nagy Márton. 0,9 százalékos, változatlan szinten hagyták az alapkamatot, az O/N betéti kamatot pedig -0,05 százalékos szinten, viszont
az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát 1,85 százalékra emelte.
Az egyhetes betéti eszköz kamata továbbra is az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, de a Monetáris Tanács döntése alapján az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhet az alapkamattól. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.
A Növekedési Kötvényprogramhoz is hozzányúl a jegybank: 10 év helyett 20 év futamidőre adják, és az MNB részvételét egy-egy kötvény jegyzésében 20 milliárd forintról 50 milliárdra emelik, de most még nem rendelnek hozzá új forrást, mert a fele amúgy is megvan, de ha elfogyna, készek bővíteni a keretet.
Több lépést fog bemutatni Matolcsy, ami alkalmas arra, hogy pénzügyeinket stabilan, védett állapotban tartsa:
A jegybank elnöke szerint akkor adja az MNB a legjobb választ a vírus ellen, ha megerősíti Magyarország pénzügyi rendszerét, ezért az intézkedéscsomag azt célozza, hogy az ország visszakerüljön a korábbi növekedési pályára.
Az alapkamat csökkentésének hagyományos élénkítő eszközével az MNB nem élt, mert eddig is a világ legalacsonyabb kamatszintje volt nálunk. Sőt, a múlt héten, a forint rémisztő zuhanásakor (aminek okairól itt írtunk részletesebben) olyan lépést húzott a jegybank, ami gyakorlatilag felért egy kamatemeléssel: egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetéséről döntött.
Mivel az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, és a bankközi piacon a rövid lejáratok 0,5% alatt maradtak, az egyhetes betéti tenderrel 40-50 bázispontos kamatemelés történt, aminek következtében a forint elleni short pozíciók finanszírozása megdrágult.
A jegybank volt az első szereplő, ami a hitelmoratóriumot szorgalmazott a magyar gazdaságban a vírushatások begyűrűzése után, ezt a kormány nem sokkal később meg is lépte cégekre és magánszemélyekre egyaránt.
Ezt követően az MNB új, nagyobb likviditást jelentő konstrukciót dolgozott ki (repoeszközök kibővítése), amellyel a kereskedelmi bankokon keresztül támogatja a felmerülő forrásigényeket. A likviditás fedezete a bankok részéről bármi lehet (állampapír, nagyvállalati hitel, vállalati kötvény) 3, 6, 12 hónapos és 3, 5 éves futamidővel lehet igénybe venni a terméket, amelynek kamata mindig egy tenderen alakul ki, de onnantól a teljes futamidőre fix, ami nagy biztonságot jelent a felvevőnek.
Az eszköz rugalmas, úgy nyújt stabilitást a piacnak, hogy amennyiben nincsen rá szüksége már a gazdaságnak, akkor kontrollálható, nem kell olcsó pénzzel kitömni a szektorokat.
Az utóbbi hetek az újabb és újabb nagy kormányzati mentőcsomagokról szólnak világszerte, az állami intézkedések mindenhol a koronavírus-világjárvány által padlóra küldött gazdaság életben tartását szolgálják. A magyar kormány kedden állt elő a gazdaságvédelmi csomagja második körének újabb részleteivel, ezeket nagy vonalakban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismertette délelőtt.
Délután az MNB-n a sor: Matolcsy György elnök, Kandrács Csaba, Nagy Márton és Patai Mihály alelnökök 14 órától bejelentik, mit tesz hozzá a jegybank a kormányzati programokhoz. A sajtótájékoztatót a jegybank YouTube-csatornáján közvetítik élőben.