Lázár vs. Csányi: mégis az agrárium hozhatta el a békét

lazarcsanyi
2021.01.10. 10:22
Az OTP elnök-vezérigazgatója és az egykori miniszter, jelenleg kormánybiztos az elmúlt években számtalanszor odaszúrt egymásnak. Most mindketten ugyanannál az asztalnál ugyanazért a célért dolgoznak, azért, hogy a Szent István Egyetem átalakulásával létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az egyik legjobbá váljon Magyarországon, majd a világon. De hogy jutott el Csányi Sándor és Lázár János idáig? Összeszedtünk néhány emlékezetes mozzanatot kettejük kapcsolatából.

Csányi Sándor az ország első számú uzsorása

 – mondta Lázár János még Miniszterelnökséget vezető államtitkárként 2013 augusztusában.

Pár héttel korábban Csányi mondott egy erőset Lázárra:

Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól intézte a trafikügyet.

A trafikügy kapcsán Csányi arra utalt, hogy Lázár nyakig benne volt elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzeti dohányboltok létrehozásában.

A fenti csörtének egyébként a vége az lett, hogy Csányi beperelte Lázárt, amiért uzsorásnak nevezte a bankvezért. „Hiszek az igazamban, és ezért mindig minden szavamért vállalom a felelősséget. Nyugodtan állok bármilyen bíróság elé” – mondta az MTI-nek a politikus. A bíróság végül szűk egy hónappal később bűncselekmény hiányában megszüntette a Lázár ellen rágalmazás vádja miatt indult büntetőperes eljárást.

A húson is összekaptak

Nem ez volt az első olyan „vitájuk”, amely eljutott a szélesebb nyilvánossághoz. Egy évvel korábban a hvg.hu információi szerint a Gyulai Húskombinát ügyében kaphattak össze. Akkor a csődközeli helyzetben lévő cég állami megmentéséért lobbizott Lázár, míg a lap forrásai szerint az ügyben erősen ellenérdekelt Csányi a Bonafarm-csoporton keresztül. A politikus egy rádióinterjújában

egy „magyarnak tűnő nagy bank vezetőjéről” úgy beszélt, mint aki „polip módjára hálózza be országot”, és arra kéne figyelni, hogy ő „milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, társadalomra, politikára”.

Az ügy háttere pedig az lehetett, hogy Lázár a csőd szélén álló cég állami megmentéséért lobbizott, míg a Csányi érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoportnak jól jött volna a csőd, mert – a lap felvetése szerint – így monopolközeli helyzetbe kerülhetett volna itthon. A történet vége az lett, hogy a gyulai önkormányzat megvásárolta a felszámolás alatt álló húskombinát eszközeit, épületeit, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a felszámoló cégtől, megmentve ezáltal a gyulai húsipart. A Csányi családdal ekkoriban a Sága Foodsot is összeboronálta a sajtó, azonban ebből sem lett semmi – a cég évekkel később került egy brit holding tulajdonába.

Visszavonulás? Dehogy!

Ha időrendben haladnánk, akkor itt most jönne egy érdekes mellékszál: az MNO ugyanis egy vasárnapi délután arról írt, hogy értesüléseik szerint „az OTP elnök-vezérigazgatója visszavonulására készül”, ami mögött „egészségügyi probléma állhat”. A portál szerint emiatt adott el több százezer OTP-részvényt. Egy órán belül cáfolták a híreket.

Az agrárium felé tett más lépéseket is a bankvezér: az OTP Bank legalább 40 százalékra kívánja növelni piaci részesedését középtávon az agrárfinanszírozásban – jelentette ki 2013-ban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) megkötött együttműködési megállapodás aláírása előtt. A mezőgazdaságba kihelyezett hiteleket nézve ekkoriban az OTP mintegy 13 százalékos részesedéssel bírt az ágazat finanszírozásában.

Mindezek után Csányi elment az ATV egyik műsorába, ahol ezt mondta,

a mi kapcsolatunk olyan szintre süllyedt, amit én nem szeretnék folytatni, meg nem is tudok ezen a síkon érvelni.

Csányi szerint Lázárral még 2006 körül romlott meg a viszonya, amikor Lázár Hódmezővásárhely polgármestere volt. Részleteket nem mondott, arra hivatkozva, hogy az már banktitok, csak annyit árult el, hogy az önkormányzat és az OTP viszonya lett valami miatt feszült. Hozzátette, Lázárral személyesen csak 2009-ben találkozott – írta az Index 2013-ban, ami talán a legnehezebb év volt a kapcsolatukban.

A kérdésre, hogy az egész kormánnyal megromlott-e a kapcsolata, azt felelte: „Azt azért még nem mondhatjuk el, hogy a kormány egyenlő Lázár Jánossal. Van ott még olyan, aki úriember”, majd megemlítette Varga Mihályt, Pintér Sándort és Orbán Viktort. Csányi szerint ez a személyeskedő vita Lázárral nem zavarta meg a kapcsolatát ezekkel az emberekkel.

A későbbiekben sem álltak le: Lázár 2015-ben arról beszélt az Indexnek adott interjúban, hogy

nem tüntette volna ki Csányi Sándort

március 15-én. Mint azt 2015-ben portálunk megírta: ebben az volt a váratlan, hogy ezzel Orbán Viktor döntését is támadta a miniszter, hiszen a kormányfő döntött a kitüntetésről.

Csányi is éppen ezzel vágott vissza a miniszternek, amikor jelezte:

meglepődött, hogy Lázár János „most már nyíltan is bírálja Orbán Viktor döntéseit”.

Csányi maradt, Lázár ment

A bankvezér csaknem tíz éve az ország leggazdagabb embere, jelenlegi vagyonát több mint 300 milliárd forintra becsülik. Továbbra is ő vezeti a labdarúgó-szövetséget, a válogatott pedig sorozatban másodszor is ott lesz az Eb-n. A több mint száz kormányinfót lezavaró Lázár karrierje azonban 2018-ban mintha megbicsaklott volna: az új kormányba már nem fért be a volt kancelláriaminiszter, akiből miniszterelnöki-, valamint kormánybiztos lett:

  • a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők előkészítéséért, összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos,
  • valamint kormánybiztosként felel a mezőhegyesi ménesbirtokért, több vasúti fejlesztésért, továbbá a makói termálfürdő felújításáért.

Viszont júliusban ő lett a teniszszövetség elnöke, augusztusban pedig 2,5 milliárddal már ki is segítette a kormány a nehéz helyzetbe került szövetséget – mondjuk ez utóbbiról nem ő tehet, hiszen az után választották meg elnöknek, hogy az előző vezetés egy 3,5 milliárdos hiány miatt lemondott.

Megbékélés?

A fentiek csak néhány példa volt a Csányi–Lázár-csörték közül, de úgy tűnik, 2020-ra rendeződött a viszony: februárban már egymás mellett nézték a Pick Szeged–PSG-kézimeccset az Újszegedi Sportcsarnokban. És nem ám ilyen álmosolygós, díszpáholyban, öltönyben befeszülős módon, hanem így:

A tavaly februári kézimeccs óta eltelt majdnem egy év, és ugyanabban a kuratóriumban kötöttek ki, ahol egy asztalnál küzdhetnek ugyanazon célért: a Szent István Egyetem átalakulásával február 1-jén létrejövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít – jelentette ki az új felsőoktatási intézmény kuratóriumának elnöke, Csányi Sándor. A kuratórium bemutatkozó online sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy most 14 ezer hallgató tanul öt campuson, több mint ötven telephelyen. Kiemelte a mezőgazdaság jelentőségét, de megjegyezte, hogy az egyetemnek pedagógiai és művészeti képzései is vannak.

A cél, hogy az új felsőoktatási intézmény az egyik legjobbá váljon Magyarországon, majd a világon

– fogalmazott Csányi. Lázár ugyanitt arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy Magyarország nem kicsi, le kell számolni azzal a mentalitással, amely ezt sugallja.

2021 elején így ismét ugyanazon a képen látható Lázár János és Csányi Sándor:

Az új felsőoktatási intézmény kuratóriumának tagjai – Bedő Zoltán akadémikus, Nagy István agrárminiszter, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke, Lázár János miniszterelnöki biztos –, valamint Gyuricza Csaba megbízott rektor
Az új felsőoktatási intézmény kuratóriumának tagjai – Bedő Zoltán akadémikus, Nagy István agrárminiszter, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke, Lázár János miniszterelnöki biztos –, valamint Gyuricza Csaba megbízott rektor
Fotó: Pelsőczy Csaba / AM

(Borítókép: Lázár János és Csányi Sándor. Fotó: Kaszás Tamás, Huszti István / Index)