Érvényben hagyta Magyarország eddigi besorolását a Moody’s

A hitelminősítő elhalasztotta a március elején esedékes értékelését, így továbbra is érvényben marad Magyarország Baa2 adósbesorolása stabil kilátással. A Pénzügyminisztérium kiemelte, az ország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van mindhárom nagy hitelminősítőnél.

A Moody’s szerint jönnek az uniós források

A hitelminősítő kedvezően értékeli többek között a magyar gazdaság növekedési kilátásait, az erős feldolgozóipart és exportteljesítményt, a kormány elkötelezettségét az államháztartási hiány és az adósságcsökkentés iránt, valamint a stabil bankrendszert. A dokumentum rögzíti: a hitelképességet érintő kihívásokat elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos viták jelentik.

Hozzáteszik: az elhúzódó orosz–ukrán háború is jelentős kockázatot hordoz. Az elemzők mindezek ellenére azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság idén elkerüli a recessziót: 2023-ra 0,8 százalékos, 2024-re 3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek. 

„Magyarországot a baloldali kormányzás gazdasági kudarcának következményeként sorozatosan leminősítették. A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2015 és 2022 között hét alkalommal minősítették fel Magyarországot. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején. Ez azt jelenti, hogy Magyarországot továbbra is befektetésre ajánlják a hitelminősítők” – fogalmazott a Pénzügyminisztérium az értékelés bejelentésekor a közleményében.

A kilábalás után jöhet a felminősítés

Pozitívan értékelhető, hogy a Moody's fenntartotta a magyar államadósság besorolásának stabil kilátását. Nem okozott volna meglepetést, ha a Moody's, követve a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch és az S&P januári döntését, szintén negatív kilátást rendel a magyar államadóssághoz – állapította meg Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.

Az elemző rámutatott,  korábban a Moody's volt az az intézmény, amely legkésőbb minősítette fel hazánkat két kategóriával a bóvli szint fölé, még 2021-ben, illetve hogy a régióból a cseh és a szlovák államadósság besorolását már tavaly augusztusban negatív kilátással véleményezte.

A döntés elhalasztásának oka Molnár szerint az lehetett, hogy a hazai gazdasági kilátásokat továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, és a hitelminősítő nem akart azelőtt dönteni, hogy ezek kimenetele ismertté válna.

A várható gazdasági növekedés függ a háborútól és ahhoz kapcsolódóan a szankciós politikától, illetve az energiaárak alakulásától, valamint az uniós források körüli viták kimenetelétől

– mondta Molnár Dániel.

Az energiaárakról elmondta, az utóbbi időszakban a korábbi években tapasztaltnál ugyan érdemben magasabban, de a tavalyi csúcsok alatt, és ami talán fontosabb, kiszámíthatóan alakultak. Ebben közrejátszott a szokatlanul meleg téli időjárás, illetve a takarékoskodás Európa-szerte, ám szerinte nem biztos, hogy ez az állapot az év hátralévő részében is fennmarad, főleg hogy jelenleg nem látni a háború végét.

Az elemző úgy látja, az uniós források esetében nem született még döntés, a magyar kormánynak van még ideje teljesíteni a bizottság feltételeit, azonban a gazdaság szempontjából a legjobb az lenne, ha minél előbb sikerülne tető alá hozni a megállapodást, és megindulnának az uniós források.

Az uniós forrásokon kívül kockázatnak tartja még a kiemelkedően magas inflációt, amely januárban vélhetően már tetőzött, és az év második felétől gyors ütemben csökkenhet, ez a fogyasztás és a gazdasági növekedés szempontjából bír nagy jelentőséggel.

Az árfolyam ellenben kedvezően alakult az utóbbi időszakban, a tavalyi csúcsokról érdemben erősödött, amelyet a Fitch és az S&P döntése sem tudott megtörni, vagyis a korábbi hitelminősítői döntések nem jártak számottevő piaci hatással

– fogalmazott Molnár.

Az elemző a forint erősödését nagyrészt Magyarország kockázati megítélésének javulásának, illetve a monetáris politikának tulajdonítja. A hosszú hozamok az októberi csúcsokról január közepéig érdemben csökkentek, amely tükrözi hazánk kockázati megítélésének javulását – állapította meg.

Figyelmeztetett arra, hogy azóta a hozamok ismét emelkedni kezdtek, ez viszont nem országspecifikus jelenség, globálisan megfigyelhető a kamatok emelkedése, mivel a piaci várakozások és a monetáris politikai jelzések (Fed, EKB) szerint az infláció elleni küzdelem a korábban vártnál tovább tarthat.

Kedvező fejleményként értékeli, hogy a foglalkoztatás az energiaválság ellenére is magas szinten maradt, és az ipar egyelőre ellenállónak mutatkozik. Bár a beruházások a tavalyi negyedik negyedévben kedvezőtlenül alakultak, de jó esély van arra, hogy a gazdaság idén is növekedni tud majd, ha csak kismértékben is, és így gyorsan kilábal majd a válságból. Ebben az esetben pedig rövid időn belül akár a pozitív kilátásjavítás is szóba kerülhet a leminősítéstől való félelemmel szemben – világított rá az elemző.