Ők a világ urai, akik nem kíváncsiak a magyarok véleményére

GettyImages-170038219
2024.01.06. 07:59
Hetvenéves idén a Bilderberg-csoport, amelynek zárt ajtók mögötti tanácskozásai évről évre nagy hatással vannak az amerikai–európai kapcsolatokon át a világ gazdasági, politikai folyamataira. Tavaly az orosz–ukrán háború hatásmechanizmusain túl kiemelt témájuk volt a bankrendszer, az energiaátmenet és a mesterséges intelligencia, amelyek a biztonságpolitikai kérdések mellett alighanem ezúttal is az asztalra kerülnek. A tudományos szaktekintélyek és nagyvállalati felső vezetők mellett több európai ország is kormányfői vagy legalább miniszteri szinten képviselteti magát, az Orbán-kabinet tagjait ugyanakkor rendszerint hiába keressük a jelenléti íven.

Az idén ünnepli megalakulása 70. évfordulóját a rejtélyes Bilderberg-csoport, melynek tagjai minden évben együtt töltenek három napot, hogy egy informális megbeszélésekkel egybekötött fórumon előmozdítsák a párbeszédet Európa és Észak-Amerika között. Legalábbis ezzel a céllal indították útjára a formációt.

Hotel De Bilderberg, Oosterbeek

Az első találkozót az a fajta aggodalom hívta életre, hogy az öreg kontinens vezetői és a tengerentúli döntéshozók nem működnek együtt olyan szorosan a közös érdekű kérdésekben, ahogyan azt kellene. Az elit klub neve onnan ered, hogy amikor 1954. május 29–31-én a startmezőre lépett a társaság, a tanácskozásnak a hollandiai Oosterbeekben található Hotel De Bilderberg adott otthont. Az egyes tudományterületek kiemelkedő alakjai mellett befolyásos politikusokat, milliárdos üzletembereket hívtak meg, hogy segítsenek jobban megérteni a nyugati nemzeteket a háború utáni nehéz időszakban befolyásoló összetett erőket és főbb tendenciákat. Az alapító Bernát holland herceg volt, aki 2004-ben, 93 évesen hunyt el.

Az évek során a Bilderbeg-csoport találkozói a témák széles skálájáról folytatott viták fórumává váltak, a kereskedelemtől a munkaerőpiacon át a technológiáig, a monetáris politikától a beruházásokig, az ökológiai kihívásoktól a nemzetközi biztonság fenntartásának feladatáig.

A globalizált világ összefüggésében nehéz elképzelni olyan kérdést Európában vagy Észak-Amerikában, amelyet egyoldalúan lehetne kezelni, ezeken az egyeztetéseken mégis évről évre megkísérlik a közös megoldások keresését. A tanácskozások bizalmas jellegűek, a Chatham-házszabály szerint zajlanak, vagyis a résztvevők szabadon felhasználhatják az ott gyűjtött információkat, de nem fedhetik fel azok forrásának személyét vagy hovatartozását, mint ahogy a résztvevők kilétét sem.

Mark Rutte igen, Orbán Viktor nem

Az éves összejövetelt a G8-as csúcstalálkozó elé, rendszerint május végére időzítik. Legutóbb 2023. május 18. és 21. között, Lisszabonban gyűlt össze a titkos társaság. Politikai vezetőkből és szakértőkből álló sokszínű csoport kapott meghívást, 23 országból 130 résztvevő volt jelen.

A résztvevők nem hivatalos listája nyilvános, érdekesség, hogy Európát ez alapján három ország képviselte miniszterelnöki szinten:

Igaz, utóbbiról a találkozó idején már tudható volt, hogy a szociáldemokraták élén nem marad hatalmon, miután a konzervatívok nyerték a választásokat az északiaknál.

Orbán Viktor nem volt ott a találkozón, mint ahogy más magyar résztvevő sem osztotta meg a gondolatait. Az egyetlen magyar miniszterelnök, aki a feljegyzések szerint belülről is ismerheti a Bilderberg-csoportot, az Bajnai Gordon, igaz, túl volt már a hatalmon, amikor befogadta a krém: 2009 áprilisa és 2010 májusa között volt kormányfő, míg az európai-amerikai elit tanácskozására 2014-ben kapott meghívót. Sajtóhírek szerint Surányi György korábbi jegybankelnök „triplázott”, amennyiben 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is bebocsátást nyert a „Bilderberg-kapun”.

Magyaroknak is osztottak lapot

A magyar résztvevők közt tartják még számon a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost, de jobboldali résztvevőket is meg tudunk nevezni. Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere azonban soha sem kommentálta, hogy bármikor is köze lett volna a csoporthoz, mint ahogy Járai Zsigmond jegybankelnök sem, aki épp Surányitól vette át a karmesteri pálcát a Magyar Nemzeti Bankban 2001-ben, ahol egészen 2007-ig vezényelt. Ugyanakkor Kádár Béla, aki az Antall József-érában volt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, cáfolta az érintettségét. Már csak emiatt sem könnyű ideológiailag behatárolni a táraságot, amelyre

gyakran hivatkoznak a Rockefeller és a Rotschild dinasztia felségterületeként, kritikaként megfogalmazva, hogy a rendezvényeiken soha sem kap hangsúlyt a tisztességes verseny és a demokrácia fontossága.

Visszatérve a 2023-as találkozóra, több európai nagyhatalom is delegált azért kormánytagot, így ott volt például a németek különleges ügyekért felelős minisztere (Wolfgang Schmidt), a britek biztonságért felelős államminisztere (Tom Tugendhat), a francia oktatási (Gabriel Attal) és közlekedési miniszter (Clément Beaune), a spanyol külügyminiszter (José Manuel Albaras), a holland pénzügyminiszter (Sigrid Kaag), az ukrán külügyminiszter (Dmitro Kuleba), az osztrák külügyminiszter (Alexander Schallenberg) és az ír sportminiszter (Thomas Byrne).

Harminc vezérigazgató neve is ott volt a közreadott jelenléti íven, így például a legmagasabb szinten képviseltette magát az OpenAI (Sam Altman), az Amundi (Valérie Baudson), a Pfizer (Albert Bourla), a Heineken (Donf van den Brink), az Axel Springer (Mathias Döpfner), a Citadel LLC (Kenneth Griffin), a BP (Bernard Looney), a Microsoft (Satya Nadella) és a Ryanair (Michael O’Leary) is.

Ez volt a napirend – és várhatóan ez lesz

A főbb témáik pedig az alábbiak voltak:

  • Mesterséges intelligencia
  • Bankrendszer
  • Kína
  • Energiaátmenet
  • Európa
  • Fiskális kihívások
  • India
  • Iparpolitika és kereskedelem
  • NATO
  • Oroszország
  • Transznacionális veszélyek
  • Ukrajna
  • Amerikai vezetés

Ezek mind-mind átfogó témák, amelyek közül egy évvel korábban, a washingtoni Bilderberg-találkozón több is napirendre került, így nem meglepő módon Ukrajna, Oroszország és a NATO, továbbá Kína, míg az energia területén a fenntarthatóságon és az energiabiztonságon volt a fókusz. Előtte 2020-ban és 2021-ben a Covid miatt elmaradt a tanácskozás.

Ha csak addig nem jön egy váratlan fordulat, idén is hangsúlyos téma marad az orosz–ukrán fegyveres konfliktus közvetlen, illetve közvetett politikai, gazdasági hatása.

A várakozások szerint az ukránoknak alighanem el kell fogadniuk egy mérsékelt területvesztést a Donyeck-medencében, de az igazi tárgyalás minden bizonnyal az Egyesült Államok és Oroszország között zajlik. Közben nem feledkezhetünk meg az Izrael–Hamász-háború ok-okozati összefüggéseiről, és arról sem, hogy egyre nő a feszültség a Kaukázusban és a Balkánon is.

Ami pedig a világgazdaságot illeti, bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Az újbóli konjunktúraciklusnak viszont leginkább onnantól lehet realitása, hogy az alacsony kamatok ténylegesen is megérkeznek a reálgazdaságba. Ehhez a kulcs a mára bekövetkezett inflációs fordulat, aminek az elmúlt egy évben hónapról hónapra ágyaztak meg a világpiaci folyamatok az extrém magas nyersanyagárak mérséklődésével, miközben az addig tapasztalt őrült tempójú árazást a lanyhuló fogyasztás is fékezte.

(Borítókép: Tüntetők gyülekeznek, miközben járművek érkeznek a The Grove Hotelhez, amely az éves Bilderberg-konferenciának ad otthont 2013. június 6-án az angliai Watfordban. Fotó: Oli Scarff / Getty Images)