Pénzt és/vagy éveket bukunk a nyugdíjszigorításokkal?

A parlament által elfogadott törvény 2009 végén eltörli a 2002 őszi száznapos programjának egyik szimbolikus elemét, a 13. havi nyugdíjat. Erről az állami apanázsról nemcsak az újonnan nyugdíjba menők, hanem azok is kénytelenek lemondani, akiket eddig megilletett ez a juttatás. Sőt akik ma jogosultak a 13. havira, azoknak sem fizeti ki az állam a novemberben esedékes második részletet.

Félig-meddig mégis megmarad a plusz juttatás

A 13. havi nyugdíj azonban más formában, lényegesen kisebb költségvetés terhrt jelentve és feltételekhez kötve, de visszatér. A normál öregséginyugdíj-korhatárt betöltöttek, a rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők, valamint – az ideiglenes özvegyi nyugdíjat leszámítva – a hozzátartozói nyugdíjra jogosultak nyugdíjprémiumot kaphatnak. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: a 3,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedésnek, és a költségvetésihiány-cél teljesülésének. Adott év novemberében mindkét mutatóról már elég nagy pontosságú becslés adható, ha minden jól ment, a durván hárommillió érintett még abban az évben, karácsony előtt nyugdíjprémiumot kaphat.

A novemberi kifizetés biztos, a nyugdíjprémium összege azonban meglehetősen változó lehet . A novemberi nyugellátás összegének egynegyedét, de legfeljebb húszezer forintot meg kell szorozni annyival, amennyivel a százalékban mért, adott évi várható gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Utóbbi szorzószám nem lehet nagyobb négynél, ami annyit tesz, a nyugdíjprémium maximuma nyolcvanezer forint.

Mivel a jelenlegi prognózisok alapján jövőre is még gazdasági zsugorodásra készülhetünk, ezért szinte biztos, hogy jövőre egy fillér nyugdíjprémiumot sem fog vinni a postás a nyugdíjasoknak.

Nyugdíjkorhatár-emelés 2012-től 2017-ig

A 13. havi elvétele mellett a legnagyobb figyelem az öregséginyugdíj-korhatár emelését övezi, annak ellenére is, hogy az csak 2012-ben kezdődik el. Az öregséginyugdíj-korhatár 2012-től a mai 62 évről fokozatosan, évente fél évvel, 65 évre emelkedik. A 65 éves korhatár 2017-től érvényes.

Aki 1952 előtt született, az még öregségi nyugdíjba mehet 62. életévének betöltésekor – amennyiben a másik feltételnek is megfelel, vagyis legalább húsz év szolgálati időt tud felmutatni. (A húszéves szolgálati idő az öregségi nyugdíj általános feltétele.) Aki viszont 1952-ben született, az a 62. életév betöltés e után fél évvel mehet csak öregségi nyugdíjba. Az 1957-ben vagy azután születettek az elsők, akik a 65 évesen mehetnek legkorábban nyugdíjba.

Attól függ a nyugdíjemelés, hogyan megy a gazdaságnak

Változik a nyugdíjemelés mértékének számítása is. Eddig a svájci indexálás volt érvényben, ennek lényege, hogy az emelés mértékét fele-fele súllyal az infláció és az országos éves nettó béremelkedés üteme határozta meg. (Másképpen: a nyugdíjak emelése az inflációt a reálbérnövekedés felével haladta meg.) Ezt feltételekhez kötött képlet váltja fel. Ha a GDP-növekedés nem éri el a három százalékot, akkor a nyugdíjakat az inflációnak megfelelő mértékben növelik év elején. Ha a gazdasági növekedés három és négy százalék közötti, akkor az infláció 0,8-as, a nettó átlagbér-emelkedés 0,2-es súllyal esik latba. Ha négy-öt százalék a bővülés, 0,6-0,4-re változik az infláció és a bér súlya, öt százalék feletti növekedésnél visszajön az egyenlő súlyú infláció és bérváltozás, azaz a klasszikus svájci indexálás.

Adott év novemberében – ahogyan a mai rendszerben is – a kormány korrigálhat az év eleji nyugdíjemelésen, ha az infláció, a nettó keresetváltozás vagy a GDP-növekedés eltér az év elején várttól. (Az infláció valójában a nyugdíjasinflációt takarja, vagyis egy átlagnyugdíjas által vásárolt termékek, szolgáltatások árának átlagos változását méri.)

A feltételek és a jövő évi kilátások azt hozzák, hogy jövőre a nyugdíjakat az infláció mértékével, a mai előrejelzések alapján négy százalék körül növelik.

Idei nyugdíjkorrekció jövőre, a jövő évinek meg lőttek

Az idei nyugdíjkorrekciós programot januárról az akkori Gyurcsány-kormány már szeptember 1-jére halasztotta, a Bajnai-kabinet még tovább, 2010. januárra tolja ki. A 2010-re tervezett korrekciós lépéseket nem hajtják végre.

A két intézkedés eredőjeként 2010. január 1-jétől a nyugdíjasok három csoportjának járandósága emelkedik a rendes éves emelésnél jobban. Az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között nyugdíjba vonultak (320 ezren vannak) a rendes éves nyugdíjemelésen felül további két százalék növelést kapnak, az 1992 eleje és 1995 vége között nyugdíjba mentek (480 ezer ember) négyszázalékos plusz nyugdíjemelést kapnak, az 1997 eleje és 1998 vége között nyugdíjba vonultak (170 ezren) is plusz négy százaléknak örülhetnek.

A munkaviszonyt egy napra meg kell szüntetni

Még egy fajsúlyos újítást hoz a nyugdíj-salátatörvény. Akár rendes öregségi, akár előrehozott nyugdíjat kér valaki, és mellette munkaviszonyban van, annak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát a nyugdíj megállapításához. A nyugdíj megállapításának másnapján újra munkába állhat. Az első blikkre furcsának tűnő szabály mögött az a kormányzati megfontolás húzódik meg, hogy a munkaszerződéssel rendelkező, de egyúttal nyugdíjra is aspiráló személy kétszer is meggondolja, hogy a nyugdíj elnyeréséhez felbontsa-e a munkaszerződését, még ha a lehetőség meg is van arra, hogy akár másnap új szerződést köthet a munkahelyével. Távolról sem biztos, hogy a cége egyáltalán vagy változatlan feltételek mellett hajlandó újraszerződni. Így ez a szabály a minél későbbi nyugdíjba vonulásra késztetheti a munkát vállaló, de előrehozott vagy rendes öregségi nyugdíj korhatárát elérő személyt.

Büntetik az idő előtti nyugdíjba vonulást, de kivételeznek is

A rendes öregséginyugdíj korhatárának emelkedésével részben összefüggésben, részben attól függetlenül is szigorodnak az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételei.

A ma még hatályban levő szabály csak 2013-tól büntetné nagyobb levonással az előrehozott nyugdíjba vonulókat, ezt a nemrég kihirdetett nyugdíj-salátatörvény 2010-re hozza előre.

Egy dolog változatlan marad: az 1950-ben született és 60. életévét betöltött férfiak, valamint az 1952-ben vagy 1953-ban született, 59. életévüket betöltött nők kétszeresen is kivételezett helyzetben maradnak. Általános szabály szerint minimum 37 év szolgálati idővel a háta mögött kérheti bárki az előrehozott nyugdíjazását, a korai nyugdíjba vonulásért cserébe viszont csökkentett járandóságot kap. Az említett években született és életkort betöltött férfiak és nők viszont negyven év szolgálati idő felmutatásával ezen büntetéstől mentesülnek, ők ugyanakkora előrehozott nyugdíjat kapnak, mint amekkora rendes öregségi nyugdíjuk lenne, illetve lesz a most még 62. éves korhatár elérésével.

Ha a szolgálati ideje 37 és 40 év között van a szóban forgó csoportba tartozó férfinak vagy nőnek, akkor viszont már mérsékelt járandóságot kap. Ha legalább 39 szolgálati évet tud igazolni, akkor annyiszor 0,1 százalékkal kap kisebb összeget, mint amennyi a rendes öregségi nyugdíja lesz, ahány hónapja hiányzik a negyvenéves szolgálati időhöz.

Ha az illető csak 38 éves szolgálati időt tud prezentálni, akkor a hiányzó hónapok számát 0,2 százalékkal kell szorozni a csökkentéshez, 37 és 38 év közötti szolgálati idővel rendelkező személy havonta 0,3 százalékos csökkentést szenvedhet el. Így egy 39,5 éves szolgálati idejű, 1950-ben született, 60. életévét 2010-ben betöltő férfi a 60. életév elérése után kérheti az előrehozott nyugdíjba vonulását, és ekkor 6 × 0,1 = 0,6 százalékkal kap csak kevesebbet, mint amennyit a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár, a 62. év elérésekor kap majd. Ha viszont csak 38 év és 3 hónap szolgálati időt tudna igazolni ugyanez a férfi, akkor bele kell törődnie 21 × 0,2 = 4,2 százalékos mérséklésbe.

A főszabályon kívül van egy részszabály is. Mint szó volt róla, emelkedik az öregséginyugdíj korhatára, így bizonyos években született nők és férfiak előrehozott nyugdíjazási feltételeit is ehhez igazítják. Így a legalább 37 év szolgálati időt felmutatni képes nők közül az 1954-ben született és 60,5 éves kort betöltöttek, az 1955-ben született és 61 éves kort betöltöttek, és így tovább egészen az 1958-ban született és 62,5 éves kort is betöltöttek is kérheti az előrehozott nyugdíjazásukat. A férfiak közül pedig azok is élhetnek az előrehozott nyugdíj lehetőségével, akik legalább 42 év szolgálati időt tudnak felmutatni, 1952-ben vagy 1953-ban születtek és betöltötték a 60. életévüket, vagy pedig 1954-ben születtek és elmúltak 60,5 fél évesek. Ezen nőkre és férfiakra ugyanúgy vonatkozik a rendes öregségi nyugdíjhoz képesti csökkentés.

Mindenki más, vagyis az 1950 után született férfiak és az 1958 után született nők ennél érdemben nagyobb levonással fognak szembesülni. Rájuk az fog vonatkozni, hogy a rendes öregséginyugdíj-korhatár előtt két évvel kérhetik csak az előrehozott nyugdíj megállapítását. Az a kritérium tovább él, hogy ehhez minimum 37 év szolgálati időt kell felmutatni, azonban a szolgálati jogviszony időtartama nem befolyásolja a csökkentés mértékét. Azét a csökkentését, amely tehát a két fent említett férfi- és nyugdíjévjáratba tartozókra vonatkozónál nagyobb mértékű lesz.

Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt egy éven belül eléri valaki, akkor a járandóságát úgy kell megállapítani, hogy a majdani öregségi nyugdíját annyiszor 0,3 százalékkal kell mérsékelni, ahány hónap hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez. Ha viszony az öregségi korhatárt egy évnél hosszabb, de két évnél rövidebb idő alatt tölti be az illető, a járandóságát 3,6 százalékkal és még annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahány hónap múlva éri el a nyugdíjkorhatárnál eggyel kisebb életkort.

Példán érzékeltetve: egy 1951-ben született férfira 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ha ő akár 37, akár 38, akár 39 éves, sőt akár még hosszabb szolgálati időt tud felmutatni, és 61 éves és 4 hónapos korában kéri az előrehozott nyugdíjának megállapítását (2012-ben vagy 2013-ban tehát), akkor a normál öregségi nyugdíjánál
8 × 0,3 = 2,4 százalékkal kap kevesebbet. Ha azonban csak 60 éves és 2 hónapos lenne, akkor 3, 6 + 10 × 0,4 = 7,6 százalékos csökkentést kell hogy elszenvedjen.