Csőd, lemondás és új sztárrészvény

Új pénzzel indult a hét: hétfőtől használhatjuk a papír kétszázasokat felváltó érméket. Az új pénzt az automaták egy része még nem fogadja el, viszont hiába a legnehezebb, nem tűnik annak. Az új fémpénz bevezetésével egyidejűleg még használhatjuk a papír kétszázasokat is, azokat novembertől váltja fel véglegesen az érme.

Pénz, ügy, felügyelet

És jó eséllyel – egy 2014-es euróbevezetéssel számolva – nem fog tovább élni, mint amennyi ideig, nagyjából öt évig hivatalban volt Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, akinek lemondásáról elsőként az Index értesült. A felügyeletet az elmúlt időkben sokszor hibáztatták, egyebek mellett a devizahitelek elburjánzása, az ingatlanalapok felfüggesztése, a márciusban alá nem írt régiós nyilatkozat miatt. Farkas - akit egy újabb törvényjavaslattal is támadtak a héten - hivatalosan azért megy, mert közte és a Pénzügyminisztérium között szervezetirányítási nézetkülönbség alakult ki.

Közben a világban is központi szerepben a pénzügyi felügyeletek. Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét is betöltő Fedet alakítják szuperfelügyeletté. Csütörtökön állítólag az EU kormány- és államfői is megegyeztek egy újabb, az eddigi három után egy negyedik európai pénzügyi csúcsfelügyelet létrehozásáról.

Nemcsak a PSZÁF elnökét vesztettük el a héten, hanem egy utazási irodát is. Az 5 Kontinenst szerdán törölte - jogszabálysértés miatt - a nyilvántartásból a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. Az utazási iroda csődjét mintegy kétezer ügyfele bánja, kétszáz utasuk jelenleg is külföldön nyaral. A céget biztosító QBE közölte: helytáll a cég vállalásai után, a külföldön lévők költségei ki vannak fizetve, minden utas rendelkezik érvényes repülőjeggyel, így haza tud jönni. A későbbi napokban indítani tervezett turnusok azonban itthon maradnak.

Kizárás, elzárás

És egyelőre otthon maradhatnak a Vegyépszer és a volt Betonút tulajdonában lévő cégek munkatársai is, akik hétfőn még azt hihették, hamarosan építhetik az 51-es út és az M5-ös autópálya közötti új M0-s szakaszt. Ám hiába hirdette ki őket a beruházásra kiírt közbeszerzési eljárás győztesének a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., másnap megtudtuk: egy kizárt, és a nyertesnél kedvezőbb ajánlatot beadó pályázó megtámadta a döntést.

Bizonytalan az Emfesz sorsa is: keddi információnk szerint a már most is hazai kereskedelmi tárolói gázt használó cég júliustól gáz nélkül maradhat. A társaság nem cáfolta, hogy még nincs megállapodásuk a következő hónapra (másnapi közleményük csak annyit állított, hogy jelenleg rendben van a gázellátásuk). Az ügy hátterében a stratégiai gáztároló feltöltésének lehetőségét elnyerő cég bizonytalan tulajdonosi háttere állhat.

Ár, felhajtás

Az viszont biztosnak tűnik, hogy jövő januártól csökkenhet a távfűtéses lakások rezsiszámlája - viszont júliustól és augusztustól drágul az áram -: kedden bejelentették, hogy a kormány várhatóan a legalacsonyabb, jelenleg 5 százalékos áfakulcsba sorolja ezt a szolgáltatást (és a kereskedelmi szálláshelyek áfája is csökken). Ez a mostaninál akár 12,5 százalékkal kisebb fogyasztói számlát jelenthet.

Szerdán - a menetrend szerinti benzináremelés napján, amikor kiderült az is, hogy felére esett itthon az autóeladások száma - arról is döntött a kormány, hogy noha a mostani lakástámogatási rendszert leállítja, október elsejétől ismét kamattámogatást kapnak a lakáscélú forinthitelek (és már hétfőn módosította a parlament a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényt). A kabinet emellett újra átírta a vagyonadótörvény tervezetét is.

Leállgazdaság

Rossz hete volt a diósgyőri kohászatnak: a dolgozók nem kaptak fizetést, és a DAM teljes vagyonát elárverezik. Szintén a héten dőlt el, hogy vége lehet a salgótarjáni üveggyártásnak: felszámolási eljárás indult az eddig még le nem állt síküveggyár ellen.

Jól ment viszont a héten a tőzsdén jegyzett Phylaxia részvényeseinek. Miután a társaság tőkeemelésről és akvizícióról (N-Genében való részesedésszerzés) szóló bejelentéseket tett, az addig 10 forinton forgó papírok árfolyama szerdán 15 forintra – azaz 50 százalékkal –, majd csütörtökön 22 forintig is emelkedett, vagyis a részvény értéke két nap alatt megduplázódott. A céget hírbe hozták Soros Györggyel is, ami szintén jót tett az árfolyamának. A lendület péntekig tartott, ekkor már csak 13 forinton, tehát az előző napi csúcsnál 40 százalékkal alacsonyabban – de a hét eleji szintnél még mindig 30 százalékkal magasabban – zárt a papír.

Érték, papír

A tőzsde egyébként a hét nagy részében kitartóan esett: már a hétfői nyitás is 1 százaléknál nagyobb mínuszban, 16 047,39 ponton indult, zárásra 15 888 pontra süllyedt. Másnap már 15 622 ponton ért véget a kereskedés, szerdán 15 275 ponton. Csütörtökön volt ugyan egy csekély emelkedés – 15 369 pontos zárás lett belőle –, ám a hét utolsó napján ismét az eladók uralták a terepet: a pénteki tőzsdezáráskor 15 167,65 ponton állt az index. A vezető részvények közül az OTP hétfőn még 3689 forinton nyitott, pénteken már csak 3500 forinton zárt; a legrosszabb zárása a szerdai 3450 forint volt. A hét – és a 4 százalékos gyengülésével a péntek – nagy vesztese a Mol volt: árfolyama a hét eleji 13 300-as szintől 12 090 forintra esett.

A forint viszont lendületbe jött hétvégére – köszönhetően a külföldi jó híreknek –, így pénteken délután már csak 278,5 forint volt az euró, 200 forint a dollár és 184 forint a svájci frank. A heti mélypont szerdán volt, akkor 284 forintnál is járt az euró, 204-en volt a dollár és 188 forintot ért egy frank. A frankhitelesek pedig nemcsak a svájci pénz gyengülésének örülhettek, hanem annak is, hogy a héten továbbra sem emelt kamatot a svájci jegybank, így nem drágul tovább a hitelük.