Menesztik a vagyonkezelő vezérét

A szocialista frakció a mai egyeztetésen nem gördített akadályt az elé, tudtuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) felügyelő pénzügyminiszter felmentse a tisztéből Tátrai Miklóst. Tátraival kedden délelőtt tárgyalt Bajnai Gordon kormányfő, aki ekkortól kezdve már csak arra várt, hogy a szocialista frakció is beleegyezzen a leváltásra. Ez a döntés ma megszületett, bár azt még nem tudjuk, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszter mikor és milyen hatállyal hozza meg a döntését.

Sürgették

Tátrai a megalakulása óta vezette az ÁPV-ből, a Kincstári Vagyonigazgatóságból és a Nemzeti Földalapból gründolt vagyonkezelő holdingot, azelőtt 2002-től az államigazgatás legfelsőbb köreiben mozgott: Medgyessy kormányzásának első évében a miniszterelnöki kabinetiroda főosztályvezetője volt, majd a környezetvédelmi és a pénzügyi tárcáknál volt helyettes és szakállamtitkár, végül 2006-tól államtitkár a PM-ben 2007 végéig.

Információink szerint az utóbbi napokban a kormányfőhöz közeli körökben is sürgették Tátrai távozását, miután az MNV-t több támadás is érte. Tudomásunk szerint az előző kormánytól és az elődjétől, Veres Jánostól örökölt MNV-vezér Oszkó Péter pénzügyminiszternek is kellemetlen örökség volt. Úgy tudjuk, a menesztését, illetve lemondását az elsősorban a szocialista frakcióban ülő támogatói sem ellenezték annak reményében, hogy így Tátrait „nem szedik szét” az MNV-nél esetleg napvilágra kerülő kínos ügyek miatt.

Ilyenek ugyanis várhatóan szép számmal lesznek, illetve vannak. A vagyonkezelőt a létrejötte óta rendszeresen érték komoly bírálatok, bár ezek az utóbbi időszakban erősödtek fel jelentősen.

Légüres térbe került

Egy forrásunk szerint Tátrainak már akkor „eszmélnie kellett volna, hogy légüres térbe került”, amikor júniusban maga a kormányfő jelentette be: vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől a Velencei-tóhoz tervezett kaszinóvárosról és az ahhoz kapcsolódó ingatlancseréről.

Mint ismeretes, a tó közelében, Sukorónál kaszinókomplexum létesülne egy olyan hetvenhektáros ingatlanon, amit a magyar állam két albertirsai és egy pilisi telekért cserélt el. Bajnai – aki korábban azt mondta, belső vizsgálatot rendel el, ha felmerül annak gyanúja, hogy nem megfelelően gazdálkodtak az állami vagyonnal – a konkrét ügyről egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy „a tisztánlátás érdekében vizsgálatot kértem a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság [...] a területszerzés során”.

Nyomozás az MNV ellen

Tátrai ekkor még nem távozott, információink szerint sorsát végül az pecsételte meg, hogy a múlt héten az ügyészség a számviteli rend megsértésének gyanújával az MNV 2008-as működését vizsgáló nyomozást rendelt el. A vagyonkezelő idén márciusban nyilvánosságra hozott 2008-as jelentéséből kiderül, hogy a szervezetnek a megalakulása évében nem volt vagyonleltára, vagyonmérlege, nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá nem volt számlarendje.

Ezt a nyomozást Budai Gyulának, a a Magosz szövetségi igazgatójának a feljelentésére rendelték el, Budai emellett számvevőkkel is vizsgáltatta volna az MNV-t. Nem ez volt azonban az első eset, hogy Budai és Tátrai összecsaptak.

Bábolna, vízművek, Tokaj

Ez év elején Budai, valamint Medgyasszay László KDNP-képviselő a Bábolnáról leválasztott kerteskői ménesgazdaság privatizációja miatt támadta az MNV-t, és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tettek. Az ügyben az eljárás jelenleg is folyik.

Budai és Medgyasszay szerint a 480 hektáros területet jócskán ár alatt értékesítették: az eladási ár 193 millió forint volt, Budaiék szerint háromszázmillióval kevesebb a valós értéknél (ráadásul a pályázaton a 193 milliósnál magasabb ajánlat is volt).

A vagyonkezelőt komolyan támadták a víziközművek átalakítása és állítólagosan tervezett privatizációja miatt is. Az MNV a vízügyi tárca megkérdezése nélkül készítette el javaslatát a regionális vízművek átszervezésére, amiről április elején döntött is a nemzeti vagyontanács.

Az akkori határozat szerint – amit múlt év őszén megelőzött egy hasonló – két nagy társaságba vonták volna össze a regionális vízműveket, például a tiszamenti és a Duna menti állami tulajdonú üzletrészt egyaránt az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adták. A vízközműves szakma és az ellenzéki politikusok egyaránt azon a véleményen voltak, hogy az átszervezés egy majdani privatizációt készít elő.

Devizaügylet, Varga, Kiss

Az MNV-nek több kisebb problémás ügye is volt. Bár részben az elődszervezetek felelőssége, de 2008-tól sem változott az a gyakorlat, hogy több állami cég – három erdészeti társaság és a Hungarocontrol – vezetői éveken át köthettek szabálytalanul – bár egy ideig nyereségesen, később azonban súlyos milliárdos veszteségekkel – árfolyamfedezeti devizaügyleteket anélkül, hogy az állami tulajdonos ezt észrevette volna.

Kínos lehetett az is – bár ehhez Tátrainak nincs köze –, hogy a testületnek tagja az a Varga Gusztáv, aki a vegyépszeres Nagy Elek és a hídépítős Apáthy Endre feles érdekeltségébe tartozó Ganz-Acél vezérigazgatójaként felelős azért, hogy a Megyeri híd építői nem kaptak meg legalább hétszázmillió – de az alvállalkozók szerint nagyjából 1,3 milliárd – forintot.

Szakmai és politikai körökben támadták a vagyonkezelőt azért is, mert idén tavasszal a Tokaj Kereskedőház élére a nagyjából húsz pályázóból több ismert borász egyike helyett azt a Kiss Istvánt nevezték, aki Gyurcsány bizalmi emberének, a Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló, ma már titokminiszter Ficsor Ádámnak a politikai támogatását bírta. Kiss kinevezése előtti információink szerint „Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken”.