Törvény segíti a közbeszerzési mutyizást
További Magyar cikkek
Egy kétfordulós, tárgyalásos közbeszerzési eljárás négy pályázójából kettőt kizártak a tárgyalásos szakasz előtt (az egyik megtámadta ugyan a döntést, de beadványát elutasították). A maradék két pályázóval végigtárgyalták az ajánlatokat, ám a döntéshozatal előtti utolsó pillanatban az egyik visszavonta az ajánlatot. Ezek után, egy öthónapos pályázati eljárás után az ajánlatkérő nem tehetett mást, eredménytelennek nyilvánította a tendert - említette példaként az Index által ismertetett postai kártyaközponti tendert Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke egy pénteki sajtóbeszélgetésen arra: milyen súlyos visszásságokat eredményezett a közbeszerzési törvény legutóbbi, idén tavasszal hatályba lépett módosítása.
Az idén április óta érvényes közbeszerzési szabályok szerint az eljárás kiírójának eredménytelenné kell nyilvánítania azt a tendert, amelyen több ajánlatot nyújtanak be, de azok közül csak egy érvényes. (Ha eleve csak egy ajánlat van, a kiíró eldöntheti, hogy eredményt hirdet-e, vagy új pályázatot ír ki.) A közbeszerzési szakértők között arról vita van, hogy jó volt-e ez a szándék, vagy sem, abban viszont egyetértenek, hogy a változtatás után rosszabb lett a törvény, mint előtte volt.
Lapunknak korábban Krill Erzsébet, hivatásos közbeszerzési tanácsadó azt mondta, hogy a jogalkotói szándék érthető volt, mert csökkenteni akarták az ajánlatkérő és egy ajánlattevő összejátszásának esélyét. Bűrös László ezzel szemben azt mondta, ez téves megközelítés volt a jogalkotó részéről, és ami az igazi probléma: figyelmen kívül hagyta a magyarországi gondolkodásmódot.
"Nyilvánvaló volt, hogy ez visszaélési hullámot indíthat el" - fogalmazott Bűrös László. Példaként említette, hogy a törvény most lehetővé teszi az ajánlatok szinte teljes körű hiánypótlását. Így bárki megteheti, hogy hiányos pályázatot ad be. És ha az ajánlatok bontásakor - amikor minden pályázóval ismertetik a többi ajánlat főbb paramétereit - rájön, hogy nincs nyerő pozícióban, akkor nem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét. Ha a legjobb ajánlat benyújtója kivételével mindenki él ezzel a lehetőséggel, akkor meghiúsítható az eredményhirdetés - említett egy példát a trükközésre a jogász.
A közbeszerzési jogászok szerint komoly gond az, hogy a törvény intézményesítette annak lehetőségét: a pályázók akár komolytalan ajánlattal is megismerjék a mások ajánlatát. Hiszen akár egy egyoldalas levéllel is ajánlattévőnek számíthatnak, mondván: minden kötelező elemet beadnak a később hiánypótláson, és így adatot szerezhetnek a többi, valódi pályázó ajánlatáról. Erre az Index szintén említett korábban példát, a miskolci villamostenderen a Skoda ajánlata sem formai, sem tartalmi követelményeknek nem felelt meg, amint azt az egyik vetélytársa szóvá tette. Az ilyen megoldások Bűrös László szerint akár joggal való visszaélésnek is nevezhetők lennéenk, ám egy ilyen vádat nem lenne egyszerű bizonyítani.
Az elmulasztott hiánypótlásos trükközés ellen egyébként egy másik ügyeskedéssel lehet védekezni: annak a pályázónak, aki esélyesnek érzi magát, érdemes egy "baráti" céget felkérni arra, hogy nyújtson be szintén ajánlatot, persze az övénél rosszabbat, de érvényeset. Ezzel elérheti, hogy a valódi vetélytársai visszalépései ellenére se legyen eredménytelen a tender. Bár a törvény szellemisége, az, hogy valóban a legjobb ajánlat és valódi versenyben nyerjen, ebben az esetben is sérül - mondta Bűrös László. Ráadásul mindkét megoldás kapcsán felmerül a joggal való visszaélés és a kartellezés gyanúja is.
Kérdésünkre, hogy milyen javaslataik vannak egy hatékony közbeszerzési szabályozásra, és ezeket jelezték-e a törvény kormányzati ügygazdájának, az igazságügyi tárcának, Bűrös László azt mondta: a szövetségnek nemigen van lehetősége arra, hogy érdemben közreműködjön a jogszabályok előkészítésében, és konkrét javaslatokat tehessen.
Az Index egyébként még október elején juttatta el a közbeszerzési törvény anomáliáival kapcsolatos kérdéseit az IRM-hez. Egyebek mellett arra szerettünk volna választ kapni, hogy nem tervezi-e a minisztérium a visszásságokhoz vezető helyzetet újabb törvénymódosítással megoldani, mi lehet a megoldás, mi indokolta az áprilisban hatályba lépett módosítást, nem voltak-e figyelmezetetések az előzetes szakmai egyeztetésen, hogy ez a módosítás visszaélésekhez vezethet, érkeztek-e már panaszok a minisztériumhoz az anomáliákról, és azokra milyen lépéseket tett a tárca. A minisztérium azóta sem válaszolt kérdéseinkre.