Olyan a sztrájk, mint egy vulkánkitörés?

24 és 72 órás jegy, hetijegy, kétheti bérlet és havibérlet – ezek a nem egy adott utazásra, hanem egy időszakra szóló jegyek és bérletek válthatók a BKV-nál a cég honlapja szerint. Ezek közül a hetijegy 4600, a kétheti 6200, míg a felnőtt havi bérlet 9400 forintba kerül. Aki a sztrájk előtti napokban hetijegyet vett – mondjuk egy fővárosba akkor érkező turista –, az arra költött 4600 forintjáért már három napra nem kapott teljes szolgáltatást, tehát a hétnapos időtartam legalább 40 százalékán nem használhatta korlátlanul a jegyet.

Ő legalább 2000 forintot bukott, de a vesztesége ennél nagyobb is lehet, annak függvényében, hogy milyen időtartamra szól a hétnapos jegy. Akiknek két hétre szóló jegyük van, azok a 6200 forint nagyjából 20 százalékát bukták, ami 1200 forintot jelent, a havibérletesek lényegében tíz százaléknál, 940 forintos veszteségnél járnak.

Külső és elháríthatatlan ok?

Alapesetben jár a kártérítés annak, aki kifizet valamit, de azért nem kap teljesítést a szolgáltatótól, ez ugyanis szerződésszegésnek minősül – mondta az Index kérdésére Bátki Pál ügyvéd, kártérítési jogi szakértő. A BKV azonban most arra hivatkozik, hogy a sztrájk egy vis maior helyzetnek minősül, márpedig a vis maior helyzetek mentesítik a feleket, hogy a szerződéses kötelezettségüket teljesítsék.

Kérdés azonban, hogy valóban vis maiornak tekinthető-e a sztrájk, ennek szabályozására ugyanis még nem alakult ki joggyakorlat. „Attól, hogy a BKV kijelenti, ezt annak tekinti, korántsem biztos, hogy a bíróság előtt is megállna ez az érvelés” – mondta a jogász. Vis maior eseményről ugyanis akkor beszélhetünk – klasszikusan ilyenek a természeti katasztrófák, mint például egy földrengés –, ha egyfelől valamilyen külső ok vagy tényező okozza azt, másfelől pedig elháríthatatlan annak bekövetkezte.

Ha pert indítanának a cég ellen, akkor azt a BKV-nak kellene bizonyítania, hogy a sztrájk egy külső ok által kiváltott, elháríthatatlan szituáció. Márpedig korántsem biztos, hogy az emberi döntések következtében előállt helyzet elháríthatatlannak mondható, hiszen az emberi viselkedés – szemben a természeti jelenségekkel – igenis irányítható. Akár azt is mondhatjuk – bár kétséges, hogy ez az érvelés megállná-e a helyét a bíróságon –, hogy ha a sztrájk bármelyik napján megállapodnak, azzal máris igazolódik, hogy nem volt elháríthatatlan a munkabeszüntetés, hiszen a megállapodást már annak megkezdése előtt megköthették volna.

Jó lenne egy próbaper

„Bátorítanám, és a fogyasztóvédelmi kultúra szempontjából is hasznosnak tartanám, ha valamilyen fogyasztóvédelmi szervezet elindítana egy próbapert, bár annak kimenetele sosem biztos” – mondta a szakértő. Szerinte a jogbizonytalanságért részben a jogalkotók is felelőssé tehetők, hiszen az 1989-ben született sztrájktörvény a megalkotása óta nem fejlődött, „a jogalkotók mulasztása miatt képtelen alkalmazkodni a folyamatosan jelentkező társadalmi kihívásokhoz”.

A BKV-nak az a döntése, hogy vis maiorra hivatkozva elzárkózzon a kártérítés kifizetésétől, nem feltétlenül csak azzal magyarázható, hogy spórolni akar a havi felnőtt bérleteken nagyjából napi 300 forintot. Bátki Pál inkább arra gondol, hogy azért döntött így a közlekedési cég, mert ha elismerné a bérletesekkel szembeni kártérítési felelősségét, akkor megnyílna az út az egyéb kártérítési igények előtt is. És itt nem feltétlenül csak néhány ezer forintos taxiszámlákra kell gondolni, hanem akár komolyabb értékű kártérítési, például elmaradt haszon miatt benyújtott kártérítési igényekre is.

A piaci szolgáltatók komolyan veszik

Pedig más iparágakban nagyon komolyan veszik az ügyfelek kiszolgálását, és kimaradás esetén a kárpótlását. Emlékezetes a T-Mobile tavaly decemberi leállása, amikor órákra megbénult a cég mobilhálózatának egy része. Nem tudjuk, hogy mennyi ügyfelet érintett a leállás, azt viszont igen, hogy a T-Mobile összes, nagyjából ötmillió ügyfele mind kapott kárpótlást - tíz ingyen lebeszélhető percet. A T-Mobile-nak az eset 700 millió forintjába került.

Az internetszolgáltatók az általános szerződési feltételekben közlik a rendelkezésre állás idejét. A UPC például egy nemrég bejelentett üzleti díjcsomagjánál éves szinten 95 százalékos rendelkezésre állást vállal, saját mérései szerint 99 százalékot teljesít, és 100 százalékot próbál elérni.

Ha valamilyen hiba miatt a szolgáltatást nem lehet igénybe venni, és a kiesés átlépi a rendelkezésre állás 95 százalékos vállalt határát, akkor a szolgáltató kötbért fizet, aminek a mértékét az előfizetői díjból számítják ki. Az előző hat hónapban befizetett összegből kiszámolják az egy napra jutó átlagos díjat, és minden egyes késedelmes nap után ennek a nyolcszorosát fizetik ki. Rövidebb ideje kötött szerződés esetén egy napi kimaradásért egy napi jóváírás jár. Ha ez lenne érvényes a BKV-ra, akkor akár napi 8-szor 313,3 forintos (azaz 2506,6 forintos) kötbért lenne kénytelen fizetni a cég. Három napra az 7519,9 forint lenne a legalább 30 napos bérletet váltóknál.

Késésnél és járattörlésnél is jár kártérítés

A légitársaságoknál főleg a fapadosok piacra lépésével szaporodtak meg a késések. A diszkont modell miatt ugyanis ezeknél a társaságoknál sokkal kevesebb időt tölt a földön a gép, folyamatosan mozgásban van, így gyakrabban előfordulnak késések is. A szaporodó utaspanaszok miatt az EU is foglalkozott az üggyel, 2004 elején a miniszteri tanács jóváhagyta azt a szabályozást, mely szerint túlfoglalásnál és késésnél az addiginál nagyobb kártérítés jár az utasnak – késéstől és távolságtól függően akár 600 euró is. A rendelet egy évvel később, 2005 elején lépett életbe, de a légitársaságok panaszt nyújtottak be a bróságra.

Az Európai Bíróság tavay novemberben mondta ki, hogy átalányalapú kártérítést kérhetnek azok, akik a célállomást három, vagy több órával később érik el. Légi járat törlése esetén pedig 250 és 600 euró közötti összeg jár.

Ha nem is muszáj, akkor is fizet

Mondhatnánk persze azt, hogy a magántulajdonban lévő, piaci viszonyok között szolgáltató cégek nem hasonlíthatók össze a közpénzből működő és a fővárosi tömegközlekedésben szinte monopolhelyzetben lévő, közszolgáltatást nyújtó BKV-val. Csakhogy más köztulajdonban lévő közszolgáltatók sem ódzkodnak attól, hogy kártérítést fizessenek szolgáltatás kimaradása esetén.

A szintén budapesti Főtáv Zrt., az ország legnagyobb távhőszolgáltatója például minden esetben kompenzációt fizet – ami a gyakorlatban a havi alapdíj részbeni vagy teljes elengedésében testesül meg –, ha a cég hibájából, neki felróható okból nem tud szolgáltatást nyújtani. Ha például egy rosszul elvégzett vagy elmulasztott munka miatt van üzemzavar, vagy nagyobb hibajavítási munkák miatt szolgáltatási szünetet rendelnek el, akkor van ilyen kötelezettség – mondta Balog Róbert szóvivő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!