Nagy vesztes a magyar állam

A magyar állam végleg elvesztette a Postabank pert és ezzel az eljárásban végül követelt 50 milliárd forintot is, az ítélet szerint a könyvvizsgálók nem felelősek a 12 évvel ezelőtt kialakult helyzetért. Alighanem végleg elvesztette a magyar állam azt a 86 millió forintot is, amelyet Czirják Sándornak, az MFB volt vezérigazgatójának fizettek ki: a bankárnak határozott időre szóló szerződése volt ugyan, a nyugdíjkorhatár felett volt és maga szeretett volna visszavonulni, de annak érdekében, hogy a kifizethető legyen a lelépti pénz, közös megegyezéssel bontották fel az amúgy 2012-ig érvényes szerződést.

Egyelőre továbbra is kérdés, mit veszít, mennyit lesz hajlandó veszíteni a magyar állam a Malévon: a három évvel ezelőtt veszteségesen, 200 millió forintért privatizált légitársaságtól akkor abban a reményben szabadult meg az állam, hogy a befektető talpra állítja, és az addig az állam felé felhalmozott adósságokat is rendezi majd. Mára a Malév adósságállománya 50 milliárd forint fölé nőtt, ennek nagyobb részét különböző formában az állam felé fennálló tartozások teszik ki, a cég az elmúlt három évben sem volt soha üzemi szinten sem nyereséges. Most úgy tűnik, az állam 95 százalékos tulajdonosnak visszamegy a társaságba, bár egyelőre nem sikerült az egyébként kormányhatározatban január 31-ig adott határidő után tartott tárgyalási fordulókon sem megegyezni az oroszokkal.

Biztosan nem bukik már az állam egy másik privatizáción, noha a korábbi tagadások ellenére az  Index megszerezte a víziközművek privatizációját előkészítő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél tavaly márciusban aláírt előterjesztést. Ez egyértelműsíti: még a miniszterelnökcsere előtt ugyan, de volt szándék a kormányzaton belül a cégek legalább részleges magánosítására. A terveket az új kormány a sutba dobta, a Fidesz pedig még azt is visszavenné, ami már magánkézbe került.

Úgy tűnik máris elveszített az állam 180 milliárd forint idénre tervezett adóbevételt is: a Pénzügyminisztérium már módosított prognózisokkal állt elő a héten, melyekből kiderül, éves szinten a korábban vártnál ennyivel kevesebb folyhat be a kasszába. A legnagyobb kieső tételt 49 milliárd forinttal a vagyonadó eltörlése jelenti, de szja-ból és társasági adóból is 45-45 milliárddal kevesebbel lehet számolni. A tárca szerint mégsem borul a hiányterv, merthogy a vártnál jobban alakulhat a GDP, elsősorban, sőt kizárólag az exportra termelő iparnak köszönhetően, a hazai fogyasztásra épített szolgáltató szektor még aligha nő.

Tény, hogy a pénteken megjelent, egyelőre csak gyorsbecslés a tavalyi utolsó negyedévről reménykeltő lehet a büdzsének is: a tavalyi utolsó negyedévre négyszázalékosra csökkent a recesszió Magyarországon. Ez már egyértelmű és határozott elmozdulást jelent a korábban még romló, majd a másodikról a harmadik negyedévre alig egytized százalékos javulást mutató trendben (a tavalyi harmadik negyedévben még 7,1 százalékos volt a visszaesés). És bejöhet a kormány várakozása a bevételek növekedésére is: a piaci konszenzus szerint az idei első negyedévben még 2,65 százalékos, a másodikban már csak 0,35 százalékos visszaesés várható, míg a harmadik negyedévben a GDP már ténylegesen, 1,55 százalékkal emelkedhet. Ezek alapján a piaci szereplők stagnálással számolnak 2010-re, miközben a magyar kormány 0,3%-os visszaeséssel kalkulál.

Szóval akár teljesülhet is az év végi hiánycél, nem úgy a görögöknél: héten eldőlt, legalábbis egyelőre nem kapnak pénzügyi segítséget az uniótól illetve az eurózónától, pedig a közös valuta bizony megérzi (gyengül a dollárral szemben) a görög bizonytalanságot. Szavakban persze ott áll Brüsszel Athén háta mögött, és igaz, hogy a politikai kiállásnak is van némi piacnyugtató hatása, de azért a 10 százalék feletti hiányból a biztatással még nehezen lesz 2012-re 3 százalék alatti. (A forint a tőzsdével együtt nemzetközi trendet követve erősödött a héten, az euró ára igaz csak rövid időre újra járt 270 forint alatt is, a hét végére 271,50 körül alakult az árfolyam.)

Ez is volt még a héten

Érthetetlen a szakértőknek a kormány által elrendelt közbeszerzési moratórium, ehelyett inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy az unió által előírt értékhatár, mintegy 38 millió felett elvileg csak elektronikusan lebonyolítható közbeszerzésekhez időben elkészüljön az infrastruktúra. A jelenlegi állás szerint ugyanis szabályosan nem lehet beszereztetni.

Nem is fogyaszt, nem is olyan lisztes, mint amilyennek kéne, meg úgy egyáltalán: 3 milliót fizethet a Versenyhivatalnak Schobert Norbi az Update péksütemények megtévesztő reklámjai miatt.

Bedőlt az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet. Az évek óta a PSZÁF szeme előtt működő, többször felügyeleti biztosokat kapó szövetkezet tagjainak száma párezerről az utóbbi években már 800 főre csökkent, de így is mintegy 3,5 milliárd forintnyi betétért állhat helyt az Országos Betétbiztosítási Alap.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!