Csongor
0 °C
9 °C

Újabb tízmilliárdokat bukhat a 4-es metró

2010.11.24. 15:34
Szabálytalanság gyanúja merült fel a metróépítés 38 közbeszerzésénél, melyek összesített értéke 174 milliárd forint. Az ügyet még szeptemberben szóvá tette az Európai Bizottság, a hazai vizsgálatokat a múlt hétre befejezték, a jelentés már Brüsszelben van. Azt azonban senki nem árulja el, hogy mi van benne, pedig a szabálytalan eljárások miatt akár a teljes támogatását elvehetik.

A múlt kedden, november 16-án készült el a négyes metró építésének 38 közbeszerzését vizsgáló úgynevezett szabálytalansági bizottság jelentése, amit aznap hazánk – a november 13-i határidőhöz képest némi késéssel – meg is küldött Brüsszelnek, tudta meg az Index. A magyar jelentés azokat a közbeszerzéseket vizsgálta, amelyek az Európai Bizottság egy szeptember 13-i keltezésű levele szerint ütköznek a nyilvános közbeszerzések uniós szabályaival.

A most vizsgált 38 metrótender összesített értéke 174 milliárd forint, a pénz nagyobb része európai uniós támogatásból jön. Minden olyan közbeszerzésre, amit szabálytalannak találtak, a támogatás értékének 5-100 százaléka közötti bírságot lehet kivetni. Ha a brüsszeli gyanú helytálló volt, és mind a 38 beszerzés sértette az uniós előírásokat, akár több tízmilliárd forinttal is csökkenhet a metróépítés támogatása.

Nagy a csend

Hogy miért a feltételes mód? Egy hét alatt sem a fejlesztési tárca, sem a fejlesztési ügynökség nem tudott vagy nem akart választ adni arra a nyilvános – hiszen közpénzeket érintő – adatra, hogy a 38-ból hány közbeszerzés volt szabálytalan. Ahogy arra sem, hogy a magyar szabálytalansági bizottság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által közösen jegyzett, Brüsszelbe elküldött levélben milyen összegű bírságra szerepel javaslat. (A döntést az Európai Bizottság hozza meg, az uniós gyakorlat szerint ez nem szokott enyhébb lenni, mint ami a tagállami javaslatban szerepel). A Bizottságtól is kértük, de nem kaptuk meg a levelet, összhangban azzal az általános európai uniós gyakorlattal, hogy az ilyen jellegű komunikációt a tagállamok végzik.

Igaz, a magyar fejlesztési tárca már a szeptemberi bizottsági levél nyomán is csak októberben – és csak részleteiben – hozta nyilvánosságra az ügyet. Pedig annak súlyát érzékelteti, hogy Brüsszel a levél küldésével egyidejűleg megszakította a közlekedésfejlesztési operatív programba, a Közopba tartozó támogatások úgynevezett közbenső kifizetéseinek a folyósítását.

Az NFM akkori tájékoztatása szerint Brüsszel 53 – közopos projekthez kapcsolódó – közbeszerzést kifogásolt (ezek közül 15 vizsgálata már korábban lezárult, közülük 11 minősült szabálytalannak). Azt nem tették közzé, hogy mindegyik négyes metrós, a minisztérium közleményéből mindössze annyi derült ki, hogy ezen 53 közbeszerzés egy részénél  "fennáll annak gyanúja, hogy indokolatlan kifizetésekre kerülhetett sor a Közop keretének terhére".

A tagállamok az ilyen esetekben meglehetősen szigorúak önmagukkal – illetve az adott pályázóval vagy a nagyprojekt beruházójával – szemben, mondta egy forrásunk. Ha ugyanis a szabálytalanságot az adott ország illetékesei veszik észre, akkor a bírság átvihető más – jelen esetben a közösségi közlekedéses fejlesztését szolgáló közopos – programokra, sőt, a pénz akár projekten belül is maradhat (ehhez kormánydöntés kell). Ha viszont a brüsszeli auditor büntet, akkor azt a pénzt elbukta az ország.

Nem láttunk tisztán

Magyarország még 2008 végén kért egy jogi auditot a négyes metró bizonyos tételeire. „A bizottság és mi sem láttunk tisztán, mi is volt szabályos” – fogalmazott egy forrásunk, miért döntöttek akkor így az uniós pénzek elosztásáért felelős magyarországi irányító hatóságnál. Ennek előzménye lehetett – bár ezt hivatalosan nem erősítették meg –, hogy az Állami Számvevőszék már 2008 őszén jelezte, hogy több szabálytalan kifizetés is volt a metróépítésen.

Ennek fényében nem meglepő, hogy tavaly májusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy döntött: kiemel 11 olyan szerződést a metróra benyújtott uniós támogatási kérelemből, amik az uniós közbeszerzési szabályokat sértő, meghívásos tenderek nyomán születtek (további négy maradt a kérelemben). Ez az akkori lépés 60 milliárd forinttal csökkentette a metróépítés támogatását. A brüsszeli Bizottság lapunknak elküldött válaszaiból az nem derül ki, hogy az idén szeptemberi levélben miért tették szóvá ismét ezeket a tételeket is.

9 000 000 000 forintra várva

Azt viszont közölte a Bizottság: nem felfüggesztették, hanem megszakították 2007-2013 közötti időszakra eső összes közopos kifizetést, a válaszuk szerint "az utolsó közbenső kifizetés, amit megszakítottak 32 955 568,83 euró" volt (ez 275 forintos euróárfolyamon számolva nagyjából 9 milliárd forintot tesz ki). Kérdésünkre Brüsszel közölte: a kifizetés akkor teljesülhet, ha az Európai Bizottság úgy látja, Magyarország megtette a megfelelő és elegendő lépéseket a helyzet orvoslására (a szó szerinti fordításban az szerepelt, hogy "megfelelő korrekciós intézkedések történtek").

A Bizottság a Közop 2007. január 1-je és 2009. szeptember 15-e közötti működésének rendszerellenőrzése tárt fel súlyos hiányosságokat, közölte az NFM korábban, ahogyan azt is: a Brüsszel által szóvá tett problémák nem ismeretlenek. "Azonnali intézkedéseként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közop Irányító Hatósága felgyorsította azt a 2010. június 30-án indított szabálytalansági vizsgálatát, melynek alanyai a kifogásolt szerződések" – olvasható az akkori közleményben.