Miből lesz itt 250 milliárd?
További Magyar cikkek
Hullámtörő
A stabilitási alapra az első hivatalos magyarázat szerint azért volt szükség, hogy megvédjen bennünket a súlyos külső kockázatok megjelenésétől, illetve óvja a költségvetést „az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől”. A februári bejelentéskor még semmilyen zárolásról nem volt szó, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, hogy ha minden rendben alakul, akkor a pénzt év végén el lehet majd költeni. Az alap zárolása végül állandósult, sőt, a konvergenciaprogram szerint a jövő évi költségvetésben sem számolhatnak az intézmények az elvont pénzekkel.
A kormány áprilisban rendelte el összesen 250 milliárd forint végleges zárolását állami alapoknál, minisztériumoknál, és a kormányzati hatáskörbe nem tartozó szervezeteknél: az Országgyűlésnél, a Közbeszerzések Tanácsánál, a Köztársasági Elnökségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Magyar Tudományos Akadémiánál és a Gazdasági Versenyhivatalnál, hogy az idei költségvetési terveket tartani lehessen.
Az Index korábban megírta, az idei költségvetést egyszerűen elszámolták, ezért van szükség a GDP egy százalékát közelítő kiadásvágásra.
Az alapból 187 milliárdot kell a minisztériumoknak előteremteniük. A legnagyobb befizetők a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (39,2 milliárd forint), a Belügyminisztérium (35 milliárd forint) és a Honvédelmi Minisztérium (bő 26 milliárd forint).
Kivárnak a tárcák
A minisztériumokhoz intézett körkérdésünkre érkezett válaszok alapján úgy tűnik, hogy a HM tudja a leginkább, miből is teremti elő a várt összeget, több tárcánál viszont még csak nem is körvonalazódik a megtakarítás.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) nemrég azt a választ kaptuk, hogy „a tartalékképzés részletes tartalmáról nem született végleges kormánydöntés”. Hasonló válasz érkezett a Külügyminisztériumból is, ahogy végleges kormánydöntésre várnak a Belügyminisztériumban is.
A Miniszterelnökség közölte: a takarékoskodás érinti a dologi kiadásokat, a kormányfői protokollkiadásokat és az uniós elnökséggel kapcsolatos feladatokat is, a pontos részletekbe, az ütemezésbe azonban nem láthatunk bele.
A tartalékképzés részleteiről a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban még nem döntöttek, azt viszont elárulták, hogy honnan nem vesznek el pénzt: érintetlenül maradnak a hallgatói juttatások, az otthonteremtés támogatása, a szociális humánszolgáltatók normatív támogatása és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő feladatok elvégzése.
Minisztérium | Zárolási kötelezettség (milliárd) |
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium | 15,8 |
Vidékfejlesztési Minisztérium | 18,7 |
Honvédelmi Minisztérium | 26,3 |
Belügyminisztérium | 35 |
Nemzetgazdasági Minisztérium | 5,9 |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | 21,1 |
Külügyminisztérium | 7,6 |
Nemzeti Erőforrás Minisztérium | 39,2 |
Miniszterelnökség | 0,45 |
Összesen | 170 |
(forrás: Magyar Közlöny, 02.11.) |
Látszatintézkedések, fűnyíró
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM)15,8 milliárdot zároltak. A tárcánál berántották a fűnyírót, magyarázatként azt közölték: „a rövid határidők miatt egységesen, az egyes szakmai feladatok pénzeszközeinek arányos zárolásával” már túl is vannak a dolgon, további részleteket azonban a KIM sem közölt.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) inkább csak látszatintézkedésekről számolt be. A tárca tájékoztatása szerint a miniszter döntött egyes háttérintézmények beruházásainak a halasztásáról, illetve a bevételi előirányzatok megemeléséről (ezzel papíron letudható a kiigazítás, hogy sikeres volt-e, csak később dől el).
A VM szerint „számos háttérintézmény indokolatlanul alacsonyra tervezte az idei bevételi tervét, ezért a miniszter a tavalyi bevételi tényszámok teljesítését reális célnak tartja, amit minden intézményvezetőtől elvár”. A tárca még azt is fontosnak tartotta közölni: „a miniszter a zárolással együtt teljes körű szervezeti átvilágítást rendelt el a minisztériumban és az intézményeknél az adófizető állampolgárok elvárásainak megfelelő hosszú távú hatékony működés érdekében”. (A VM költségvetése 684 milliárd, forint, ebből 18,7 milliárd forintot zároltak.)
Az agrártárca sem közölt részleteket, de korábban megírtuk, hogy a hatalmas költségvetésnek egy nagyjából 40 milliárdos részéből,
a nemzeti parki, zöldhatósági és vízügyi igazgatósági részből veszik
el a teljes 18,7 milliárdot, ezért ezeken a helyeken súlyos fizetési
nehézségek vannak. (A Nemzetgazdasági Minisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre, a tervezett 5,9 milliárdos zárolás részletei ismeretlenek.)
A HM-ben már tudnak valamit
Létszámstoppal, a vezetői túlórapénzek ötven százalékos megvágásával, a nemzetközi feladatok költségeinek visszafogásával és az intézményi működési kiadások csökkentésével próbálja előteremteni a Honvédelmi Minisztérium (HM) a rá eső részt. Több más mellett ezek a tételek is szerepelnek azon a listán, amitől a tárca 26 milliárdos megtakarítás vár. De más részletek is vannak.
A zárolás az intézményi területeket, a nemzetközi feladatokat és a fejezeti kezelésű előirányzatot is érinti. A tárca háttérintézményei, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Katonai Főügyészség a terveknél 15 százalékkal kevesebbet költhet.
A tervek szerint 40 százalékkal csökkentik a nemzetközi tanfolyamokra költött kiadásokat és megvágják a nemzetközi gyakorlatok, illetve a multilaterális rendezvények és feladatok kiadásait is, de még nem lehet tudni, hogy itt mekkora lesz a szigor.
A tárcavezető spórolást rendelt el logisztikai és infrastrukturális területen, kevesebb jut irodaszerekre és papírbeszerzésre, 60 százalékkal csökkentik a napilapokra és folyóiratokra költött pénzt, június elsejétől csökkenhet a dolgozók munkahelyi étkeztetésre szánt keret. Ígérik: drágább lesz a céges autók privát használata, illetve a mobiltarifa-támogatások ötödét is visszavennék. A minisztériumban létszámcsökkentést nem terveznek. (A HM Navracsics Tibor erre vonatkozó ígérete miatt nem is mondhat mást.)
Költségektől és botrányoktól is szabadulnának
Csökken a HM Nonprofit Kft.-k támogatása (pdf), köztük a korrupciós botránysorozatba keveredett Zrínyi kommunikációs Kft., a HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. és a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t támogatása, de még szintén nem dőlt el, hogy mennyivel.
Az ígéretek szerint a minisztériumban felülvizsgálják a vissza nem térítendő juttatások rendszerét, a kamatmentes munkáltatói kölcsönök osztogatását, és a - lakásbotrányok után - a HM lakások lakbéreit illetve a lakásfelújításra költött támogatásokat.
Szintén átfésülik a Gripen-bérleti szerződést, a tervek szerint itt a képzési és üzemeltetési költségeken faragnának. Ígérik, szorosabbra fogják a tanácsadói szerződésekkel, oktatással, alapítványi támogatásokkal és a mindenféle bérleti szerződéssel kapcsolatos költéseket is.
A felsoroltak közül sok lépésnél tisztázatlan, hogy a HM pontosan mekkora megtakarítást vár, illetve az is, hogy pontosan mikortól kell érvényesíteni a szigort. Utóbbi azért fontos, mert az idő múlásával az előirányzatok egyre nagyobb részét költik el, így a döntések halogatásával egyre fájdalmasabb lépésekkel lehet csak tényleges megtakarításokat elérni.