Nincs megegyezés az adósmentő-csomagról

2011.05.18. 13:31

A megegyezés előtti utolsó pillanatban módosított a kormány a lakáshitelesek megsegítéséről szóló megállapodáson, a pénzintézetek azonban ragaszkodnak az eredeti tervekhez, ezért nem írják alá az egyoldalúan átírt verziót – értesült a Népszabadság.

Az információt a tárgyalások egyik névtelenséget kérő érintettje úgy kommentálta az Indexnek, hogy "van valóságalapja". Úgy tudjuk, a felek most is intenzíven egyeztetnek a lehetséges kompromisszumokról, a végleges verzió jövő hét közepére lehet meg.

A Népszabadság értesülése szerint a bankok főként a banki különadó újabb hosszabbítására vonatkozó kormányzati tervet tartja elfogadhatatlannak. A pluszteher jelen állás szerint 2012 végéig terheli a szektort, a kormány azonban két éves hosszabbítást szeretne elérni.

Az eredeti megállapodás azt is tartalmazta, hogy a hitelkihelyezések felpörgetéséért cserébe (ami az ingatlanpiacra és a vállalkozásokra is igen jótékonyan hatna) a kihelyezett összegek egy részével a bankadó csökkenthető lett volna. A kormány a megállapodásnak ezt a részét a véglegesnek szánt dokumentumban úgy módosította, hogy nem a bankadó összege, hanem a bankadó alapja lenne korrigálható a kihelyezett hitelekkel, ami szintén érvágás lenne a pénzintézeteknek.

Szintén nincs egyetértés az árfolyamrögzítés kapcsán: eredetileg 190 forintnál lett volna a fixált svájci frank árfolyam, de a kormány a legújabb verzióban 160 forintos plafont javasol, amit a bankok szintén elleneznek, álláspontjuk szerint ugyanis ekkora árfolyamkedvezmény (és ennek következtében a tartozások halmozása) a probléma elodázást és néhány év múlva az újratermelődését jelentené.

A kormány az árverezési moratórium részleteit is átalakítaná. Eszerint a kilakoltatási tilalom július elsejei felodása után a rossz hitelek csupán egy százalékát árverezhetnék el negyedévente, az eredeti, negyedévente öt százalékos szintet pedig csak 2015-ben érnék el, ami az adósprobléma elnyújtsát eredményezné. Szintén a pénzintézeteknek hátrányos változás lenne, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság településtípustól függően nem 25-50-55 százalékos diszkontáron venné át a végleg bedőlt ingatlanokat, hanem olcsóbban, ezzel nagyobb veszteségleírásra kényszerítve a pénzintézeteket.