Évi egymilliárdot farag le magából az MNB
További Magyar cikkek
Az eredmény romlását elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi kiemelkedően magas nyereség visszaesése, valamint a pénzügyi műveletek eredményének csökkenése okozta. Az MNB tavalyi vesztesége előre látható volt, hiszen a válság során jelentősen felduzzadt devizatartalékon kisebb hozam érhető el, mint az ezzel párhuzamosan meghízó kéthetes kötvényállományon keletkező kamatfizetési kötelezettség.
Sőt, Simor András egy kérdésre válaszolva azt prognosztizálta, hogy idén további veszteség lehet a devizapapírokon, "a forint erősödése is kedvezőtlen hatással van az MNB eredményére". Annak ellenére, hogy a működési költségek nem fognak nőni, elképzelhető, hogy a bank gazdálkodási eredménye 2011-ben rosszabb lesz, mint tavaly volt. Hogy ez nem feltétlenül baj, azt Simor azzal érzékeltette: 2009-ben kiugróan magas devizaeredmény volt a beáramló pénzeknek és a nagy forintárfolyam-volatilitásnak köszönhetően. Ez az MNB-nek jó volt, de "az országra nem biztos, hogy pozitívan hatott".
A múlt évi veszteség ugyanakkor nem került pénzbe a költségvetésnek: a törvény szerint a jegybanki mínusz csak akkor terheli a büdzsét – és rontja az államadósság-, illetve deficitmutatókat –, ha a veszteség meghaladja az eredménytartalékot. Most erre nem volt szükség, a 41,6 milliárdos veszteségre fedezetet jelentett a nagyjából 75 milliárdos eredménytartalék. Az MNB éves vesztesége miatt utoljára 1999-ben volt ilyen kötelezettsége a költségvetésnek – jegyezte meg Simor.
Volt viszont egy olyan 29,1 milliárdos MNB-veszteség a devizatartalékok piaci értékelésén, amit az állam megtérített, a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét azonban ez a tétel nem befolyásolja.
Az elnök arról is beszámolt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2010-ben tovább csökkentette működési költségeit, a jegybank az egy évvel korábbinál újabb mintegy egymilliárd forinttal költött kevesebbet magára (két év alatt 2,1 milliárd volt a csökkenés). Nominálisan 2003 óta nem volt ilyen alacsony az MNB működési célú kiadásainak összege, míg reálértéken ez a 12,1 milliárd forint a 2001-es működési költségek mindössze 53 százalékát teszi ki. A 2011-es tervben van egy kis emelkedés, mert terveztek a holokauszt-perrel kapcsolatos költségeket.
Az MNB dolgozóinak száma 2006 óta minden évben csökkent, akárcsak a személyi költségek. Idén először van ebben változás, a Költségvetési Tanácsa átalakulása miatt az MNB új feladatokat kapott, erre hét embert vettek fel. Tavaly 650 millióval csökkentek a bérköltségek, ennek mértéke nagyobb, mint amit a költségvetési szektorban megvalósítottak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
