Pocsék állapotban a magyar gazdaság

Mindössze 1,5 százalékkal növekedett a magyar GDP a második negyedévben a tavalyi második negyedévhez képest, derül ki a KSH és az Ecostat által kedden közzétett előzetes adatból. A gazdaság éven belül stagnált, vagyis 0 százalékkal nőtt az adatközlés szerint. Az idei első félévben csupán 2 százalékkal, a naptárhatás kiszűrése után mindössze 1,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, olvasható a közleményben (pdf).

Az Equilor reggel kiadott elemzése szerint a várt 2,5 százalékos növekedési ütemhez képest 1,5 százalékra lassuló GDP-növekedés rendkívül negatív képet festene a magyar gazdaságról, és valószínűleg valamennyi előrejelzésén változtatnia kellene a kabinetnek, hiszen az idei büdzsé átlag 3 százalékos növekedéssel kalkulált. Ha valóban ilyen gyenge adat jön ki, akkor egyértelműen tarthatatlanná válik ez a projekció, és erősíti azt a képet, hogy a következő évek hiány és adósságmutatóinak betartásához további drasztikus államháztartási kiigazításra lehet szükség, fogalmaz az Equilor.

A gyenge adat máris érezteti a hatását, gyengülni kezdett, bár egyelőre nem vészes mértékben, a forint. Az euró árfolyama a 269,5 körüli szintről 270,3 forint környékére nőtt az adatközlés után, a svájci frank ára a 237,6 forintos hajnali szintről 241 forint közelébe ugrott. A BUX részvényindex, igaz, jelentős hétfői emelkedés után, 1 százalékos mínuszban van, valamennyi jelentős papír árfolyama esik.

A megjelent, Index által már hétfő este megszerzett GDP-adat jelentősen elmarad a kormány és a piaci elemzők várakozásaitól. Ez utóbbi 2,3 százalék volt, míg a konvergenciaprogram erre az évre 3 százalékos GDP-bővülést jósolt az óvatosabb, úgynevezett konzervatív forgatókönyv szerint.

Az adat az egyes, havonta közölt ágazati statisztikák ismeretében egyébként nem meglepő, ugyanakkor viszonylag súlyos helyzetet jelent. A Nemzetgazdasági MInisztériumot már augusztus elején, a frank dinamikus erősödése idején megkérdeztük, készít-e új gazdaságpolitikai pályát a várható lassulás miatt, választ azonban a mai napig sem kaptunk.

Eddig főként az export – különösen a német export – húzta a magyar gazdaságot, ennek lassulása hazánkat is fékezi. A teljes kivitel júniusban az előző évhez képest csak 3,1 százalékkal nőtt, míg a behozatal 2,6 százalékkal, tavaly májusban 19,4 százalékos volt export növekedése, az import 14,6 százalékkal bővült. Az idén júniusban a külkereskedelmi mérleg 615 millió euró többletet mutatott, ami elmarad a májusi 730 millió eurós többlettől.

Nem húz az ipar

A legutóbbi termelési és értékesítési adatok szerint ráadásul a növekedés motorját adó ipar teljesítménye is leszállópályára került: júniusban, 0,6 százalékkal maradt el a májusitól. A kiigazítatlan adat alacsonyabb volt az előző júniusinál, és júniusban már az ipari export is csökkent.

Januárban még kiemelkedő adatokat produkált a gépipar és a járműipar is, ám ezt a második negyedévben stagnálás váltotta fel. A makroadatokból már látszanak a feldolgozóiparI termelés globális lassulás jelei. Borús jövőt vetít előre, hogy júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 8,2 százalékkal visszaesett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az építőiparban még rosszabb a helyzet, egy év alatt 9,6 százalékkal esett vissza, de júniusban már 13,9 százalékkal maradt el az előző évitől a teljesítménye.

Bár a foglalkoztatásban valóban történt javulás - csaknem harmincezerrel több embernek van munkája, mint egy éve -  a második félévben már várhatóan  alábbhagy a bővülés, az elemzők kilátásai egyértelműen negatívak, maradhat a 10-11 százalékos munkanélküliség.

Nem nőtt a fogyasztás

A gazdaságpolitika egyik várakozása az volt – lényegében erről szól a Matolcsy-féle kormányzati gazdaságfilozófia –, hogy az szja-csökkentéssel a családoknál maradó pénzből származó pluszköltés felpörgeti a kiskereskedelmet és a belső fogyasztást. Egyelőre azonban, részben azért, mert az adócsökkentés viszonylag szűk rétegnél jelentkezett, ez nem érezteti a hatását (igaz, ezt az elméletet a gyakorlatban sem igazolták). A kiskereskedelem forgalma egész Európában, így Magyarországon is stagnál, miközben az európai adósságválság miatt erősödő frank a devizahitelesek terheit növeli, tovább gátolva a fogyasztás élénkülését.

A törlesztők növekedése a GDP-nek nagyjából 0,7 százaléka, ennyi biztosan kiesik a fogyasztásból, így a gazdasági növekedés még a kormány konzervatív előrejelzésében szereplőnél is alacsonyabb, 2 százalék körüli szintre állhat be. Az Index megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a növekvő frankárfolyam hatására tervezi-e módosítani a makropályát, választ egyelőre nem kaptunk.

Borulhat a hiánycél

A vártnál alacsonyabb növekedés egyik következménye az lehet, hogy nehezebb lesz a költségvetési hiánycél elérése – részben a kevesebb bevétel, részben önmagában az alacsonyabb GDP-adat miatt –, bár ebben az évben a nyugdíjpénzek államosítása miatt ezzel még nem lesz probléma.

A kormány most egyszeri intézkedésekkel, elsősorban a nyugdíjállamosítással és a stabilitás tartalék zárolásával lényegében mesterséges, strukturálisan nem fenntartható egyenlegjavulást mutat ki a 2011-es költségvetésben, a hiány (a hivatalos cél 2,9 százalék, az MNB 2,8-at vár) csak ezekkel az intézkedésekel tartható az idén. Nélkülük az MNB szerint 5,4 százalékos elcsúszás lenne a költségvetésben.

Az elmúlt hetekben, hónapokban azonban számos elemzésben fogalmazták meg a szakértők a kételyeiket, hogy jelentős, több százmilliárdos újabb intézkedések nélkül a 2012-re vállalt deficit már nem lesz tartható.

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az idei költségvetéshez képest durván 600 milliárdos luk tátong a 2012-es büdzsén. Pontosabban fogalmazva, a kormánynak ekkora, a GDP 2,1-2,2 százalékának megfelelő egyenlegjavulást kell produkálnia a költségvetés belső tételeinél ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban megjelölt 2,5 százalék legyen az uniós módszertan szerint számított hiány jövőre.