Így kaphat segítséget minden devizaadós

A bankok devizahiteles mentőcsomagja – korábbi értesülésünkkel összhangban – lényegében leválasztja a kilencven napnál nagyobb hátralékba került devizahiteleseket a többi, jobban fizető adósnak szánt megoldástól. A javaslatot a múlt héten juttatták el a Nemzetgazdasági Minisztériumba, arról a bankszövetség illetékesei az államot képviselő, a nemzetgazdasági tárca, a pénzügyi felügyelet és a nemzeti bank delegáltjaiból álló bizottsággal tárgyalnak.

Úgy tudjuk, a tervezet kormánynak benyújtott verziójában az szerepel: aki szeptember végéig már legalább három hónapos hátralékban állt a részletfizetéssel, annak bankja forintra váltja devizahitelét. A hvg.hu értesülései szerint az átváltást automatikusan végrehajtják a bankok, de az adósok külön jelezhetik, ha inkább a devizás hitelüket tartanák meg.

Átváltás, elengedéssel

Ennek viszont nem lesz túl sok értelme. Bár az átváltással a teljes fennálló tartozásukra vetítve elkönyvelik a folyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti nem kis veszteséget, ezzel tehát egy jó nagy forinthitelt kapnak a nyakukba, viszont az is része a csomagnak, hogy a bankok vállalják: az új tartozás egy részét elengedik.

Ez azonban csak látszólag jelent újabb óriássokkot a bankoknak – mondta egyik névtelenséget kérő forrásunk. A pénzintézetek ugyanis a 90 napon túlcsúszó hitelállományukat átlagosan 65 százalékos értéken tartják nyilván, magyarán azzal számolnak, hogy 100 forintnyi kölcsönből csak 65 forint fog megtérülni. A 35 forintos különbözetre pedig már korábban tartalékot képeztek, tehát a mérlegekben a veszteségleírás lényegében már korábban megtörtént.

„A bankok könyveiben, a számvitel szintjén az adósságelengedés már megjelent. Most csak annyi történik majd, hogy ez hivatalos formát is ölt” – fogalmazott forrásunk. Szerinte erre a most formalizált veszteségleírásra gondolhatott Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke, amikor egy múlt keddi konferencián azt mondta: a bankrendszer öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó. Azt mondta, erre akkor kerülhet sor, „ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni”.

Ezt a megfogalmazást úgy is lehetett érteni, hogy az további banki áldozatvállalásról szól, a valóságban azonban erről nincs szó, de ez érthető is a végtörlesztés és a többi, elképesztő banki eredményromlást, esetenként tőkevesztést eredményező kormányzati lépés után. Úgy tudjuk, a bankok a tőkeelengedést a könyveken átvezetett 35 százalékos szintnél valamivel alacsonyabban határozzák majd meg, de nagyságrendileg érezhető lesz a terhek csökkenése.

Kamattámogatás is jöhet

A legrosszabb helyzetben lévők megsegítésébe, ha forintra váltják a hitelüket, az állam is beszállhat, így már két érv is amellett szól, hogy ne legyen érdemes devizában maradni. Ha a bankok forgatókönyve változatlan formában megvalósul, a költségvetés néhány százalékponttal támogathatja az új forinthitelek kamatait, így azok nagyjából a frankhitelek átlagos, 7-8 százalékpontos kamatszintjére süllyedhetnek. Igaz ez a támogatás lépcsőzetesen kifutna.

Úgy tudni, a kamattámogatás mértéke hasonló lenne az otthonteremtési program kapcsán korábban bejelentett konstrukcióhoz. A jelenlegi kamattámogatás 5 évig járhat, az állampapírhozam 50 százalékáról indul, és a futamidő harmadik évében 45, a negyedik évben 40, majd az ötödik évben 35 százalékára csökken.

Forrásaink szerint a kamatkedvezmény és a részleges tartozásleírás együttesen nagyságrendileg akkora részletekhez vezetnének, amekkorát a hitelfelvételkor vállaltak az emberek. Mindez elég nagy előrelépésnek tűnik, hiszen már az átlagos, 28 ezer svájci frankos tőkéjű, 15 éves hátralévő futamidejű szerződések részlete havonta több tízezer forinttal csökkenne, miközben a forintosítás miatt a hitelszerződésekből eltűnne a bajokat okozó árfolyamkockázat.

Nagyobb eszközkezelő kellene

Az abszolút fizetésképtelen adósok, akiken már a felsorolt könnyítések sem segítenének, az eszközkezelőben bízhatnak (ez az állami társaság megveszi, majd jóval olcsóbban kiadja a lakóknak az ingatlanokat). Becslések szerint a 130-140 ezer 90 napon túli kategóriába került adós negyede-ötöde a támogatásokkal együtt sem képes visszakapaszkodni, rájuk lényegégben a kilakoltatás vár.

A kormány az emberek tömeges utcára kerülését a 20 milliárd forintból felállított eszközkezelővel előzné meg. A szigorú feltételek és a szűkre szabott anyagi keretek miatt azonban a következő években csak mintegy ötezren számíthatnak segítségre. A bankok most arról is győzködik a kormányt, hogy lényegesen több ingatlant fogadjon be az eszközkezelő, ehhez azonban a költségvetési források többszörösére lenne szükség.

Mit kapnak a jó adósok?

A banki tervezet a devizahitelesek többségének kibővített, és a korábbinál még kedvezőbb árfolyamrögzítést kínál. A konstrukció eredetileg úgy nézett ki, hogy aki év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton 36 hónapra rögzítik a részletét. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezmény kifutását követően el kell kezdeni törleszteni.

Úgy tudjuk, a bankok most az ügyfeleknek lényegesen kedvezőbb megoldást találtak ki az árfolyamrögzítés átdolgozásával. A rögzített szintek megmaradnának, az árfolyamgát szintjéig a tőketartozást és a tőkére vetített kamatrészt is a hitelfelvevőnek kellene kifizetnie. Ez franknál azt jelenti (10-ből kilenc devizaadós frankban fizet): 180 forintig mindent az ügyfél áll – ebben érdemi újdonság nincs.

Harmadolnának

Az újítás ezután jön: a rögzített és a most éppen 250 forintos piaci frankárfolyam különbségéből (ez most 70 forint) csak a tőkerész halmozódna a gyűjtőszámlán, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.

Mivel egy átlagos, 15 éves hátralévő futamidejű tartozás havi részletében durván egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg a tőke (ami az ügyfél terhe) és a kamatrész, havonta a gyűjtőszámlára frankonként csupán nagyjából 23 forint kerülne, további körülbelül 23-23 forintot a bank, illetve az állam vállalna magára. Az arány az idő előrehaladtával folyamatosan változna a hitelek sajátos felépítése miatt (a futamidő elején az adósok szinte csak kamatot fizetnek, a végéhez közeledve egyre nagyobb a kifizetett tőkerész, míg a kamatrész csökken).

Hosszabb védelem

Ez az árfolyamrögzítésre vetítve azt jelenti: az adós által fizetett tőkerész folyamatosan növekedni fog, ezzel arányosan pedig a bank és az állam által átvállalt rész csökkenhet. A tervezet szerint az új árfolyamrögzítést jövő év végéig kérhetnék a devizahitelesek, a védelem időszaka pedig 36 hónapról 60 hónapra bővülne, vagyis kitolódna 2016 második feléig.

A hvg.hu szerint a bankok azt is kérik: a rögzített árfolyamszint rugalmas legyen, tehát egy bizonyos árfolyamszint fölé érve a plafont is lehessen feljebb húzni (ezzel nyilván emelkedne az adósok terhe). Egy másik javaslat az államot venné rá nagyobb szerepvállalásra abban az esetben, ha az árfolyamok messze az eddigi történelmi szintek fölé mennének.