Bagatellizálja a Fidesz a megszorításokat

„Bármit is tesz majd a kormány, biztosan elfogadják Brüsszelben” – mondta az Indexnek egy kormánypárti képviselő arra a kérdésre, hogy milyen megszorításokkal próbálja a kormány június végéig meggyőzni az EU-t, hogy tartani tudja a költségvetési hiányt.

Az uniós pénzügyminiszterek múlt hét kedden döntöttek arról, hogy elfogadják az Európai Bizottság ajánlását, és befagyasztják a Magyarországot megillető kohéziós források egy részét. A döntés 2013. januárjától 495 millió euró, vagyis 145 milliárd forint zárolását jelenthet.

150 milliárd 145 milliárdért

A korábban példátlan büntetést azért hozta meg az EU, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben nem tudta megfelelő módon 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Noha a 2011-es költségvetési egyenlegünk látszólag jól alakult, Brüsszel szerint ezt nem érdemi és fenntartható intézkedésekkel, hanem a 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával értük el. Az Európai Bizottság – más szervezetekhez hasonlóan – azt is kétségesnek tartja, hogy idén és jövőre sikerül-e az uniós elvárásnak megfelelő, 3 százalékos GDP-arányos szinten tartani a költségvetési hiányt.

A pénzügyminiszterek a múlt héten arról is döntöttek, hogy a pénzt nem tartják vissza, ha a magyar kormány június 22-ig bebizonyítja: valóban le tudja szorítja a hiányt az elvárt szintre. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, hogy ehhez a költségvetés 0,5 százalékát kitevő, vagyis körülbelül 150 milliárd forintos megszorítást várnak a magyar kormánytól.

Még kellene úgy 135 milliárd

A kormány még február 21-én (az Európai Bizottság pénzbefagyasztásról szóló döntése előtt egy nappal) közölte, hogy egy idén és jövőre összesen több mint százmilliárdos megszorító csomagot dolgoznak ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az intézkedések idei hatása csak 30 milliárd forint. A kormány által elhatározott intézkedések között szerepel, hogy csökkentik a gyógyszerár támogatásra szánt összeget, a BKV állami támogatását, illetve előre hozzák az elektronikus útdíj bevezetését is.

Ez az intézkedések azonban – abból kiindulva, hogy mennyi az EU elvárása – nem lesznek elegendőek, vagyis a kormánynak június végéig további 120 milliárdos megtakarítási tervvel kell előállnia. Sőt, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter kedden ígéretet tett az orvosok béremelésére, ami nagyjából 30 milliárdos pluszkiadást jelent az államkasszának. Igaz, a pénz egy részét átcsoportosítással teremtenék elő, de miután nagyjából 15 milliárdot a csipszadó fedezne, ami viszont már szerepel a költségvetésben – februárban 2,6 milliárd folyt be belőle az egészségbiztosítási alapba –, lényegében 135-140 milliárd körüli megszorításra lehet szükség.

Vagy mégsem?

Több kormánypárti képviselő viszont arról beszélt a héten az Indexnek, hogy a kérdés egyelőre nem merült fel a frakcióban, nem szó róla például a hétfői frakcióülésen sem, amelynek inkább az ügynökkérdés rendezése volt a meghatározó témája. A képviselőkkel folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy az EU által elvárt megszorítás teljesítését nem tartják jelentős problémának.

Az egyik kormánypárti politikus szerint a költségvetésnek nagy tartalékai vannak – tény, az idei büdzsét 300 milliárdos tartalékkal fogadták el –, így az uniós elvárásokat további rendkívüli intézkedések nélkül is teljesíteni tudják. Szerinte sem az Európai Bizottság, sem a pénzügyminiszterek tanácsa nem fog akadékoskodni, ami abból is látszik, hogy több tagállam már múlt héten lobbizott a Magyarországot elmarasztaló döntés elhalasztásáért. Közgazdászok és elemzők viszont azt mondják, hogy például az orvosi bérek emelése olyan intézkedés lehet, ami inkább arról győzheti meg az uniót, hogy a magyar kormány nem veszi komolyan a költségvetési szigorra vonatkozó intelmeket.

Egy másik kormánypárti képviselő szerint egyelőre korai arról beszélni, hogy a kormány konkrétan milyen intézkedésekkel készül. Ezt azzal indokolta, hogy a forint erősödése miatt a 120-130 milliárd egy része akár csökkenhet is a következő hónapokban. A politikusok szerint a korábban pesszimista közgazdászok is jobban ítélik meg jelenleg a magyar gazdaság teljesítményét. Példaként Csaba László Indexnek adott interjúját említette, amiben a közgazdász arról beszélt, hogy a görögök megmentésével nagyot fordult a nemzetközi hangulat, ezért, ha a kormány elég ügyes, akár el is kerülheti az IMF-hitelfelvételt.

Jönnek a kedvező hatások?

Több kormánypárti képviselő szerint eredményeket hozhatnak azok az átszervezések is, amelyeket a kormány a korábbi hónapokban megkezdett. Az egyik képviselő példaként a rokkantnyugdíjra jogosultak körének szűkítését, az államilag finanszírozott felsőoktatásban résztvevők számának csökkentését említette. Az egészségbiztosítási kiadások csökkenésétől szintén komoly egyenlegjavulást vár a kormány, ám a kép itt nem egyértelműen kedvező, a gyógyszerkassza kiadásai ugyanis két hónap alatt majdnem negyedével haladták meg az előirányzottat.

A gazdaságpolitika irányítói azzal is számolnak, hogy látványos változásként mutathatják be az új személyszállítási szabályokat és a több száz vonat leállítását is – a múlt év végén ambiciózus tervekben még 15 milliárdos megtakarítást vártak ettől, ma már csak 8 milliárd körüli összegről beszélnek –, de a költségvetés egyenlegét javíthatja az is, ha például a Mol vagy a Rába jelentős mértékű osztalékfizetésről dönt.

Lapunk más forrásokból úgy tudja, hogy a gazdasági kormányzat a kedvező januári és a „nem túl aggasztó” februári költségvetési adatok után arra számít: a világgazdaság, és így az exportvezérelt magyar gazdaság is a vártnál jobb teljesítményt mutathat. A legtöbb prognózis erre az évre 0 százalék körüli GDP-változással, tehát stagnálással vagy enyhe recesszióval számolt, míg a költségvetési törvényben 0,5 százalékos növekedés szerepel. A múlt év végi adatok egyelőre azt mondják, eltúlzottak lehettek a recessziós félelmek, a magyar gazdaság az utolsó negyedévben is 1,4 százalékkal nőtt, és nemcsak a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye miatt.

Az uniós elvárások teljesítésével kapcsolatos kormányzati forgatókönyv tehát lényegében ugyanarról szól, mint az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos: a kivárásról. Ha a márciusi és április államháztartási adatok nem lesznek „túl aggasztóak”, és ha a kedvező nemzetközi hangulatban szinten maradnak az állampapírhozamok, és a forint sem gyengül tartósan 300-as euróáfolyamot hozó szintre, akkor a kormány várakozásai szerint tartható lesz – legfeljebb a tartalékok egy részének zárolásával – az idei költségvetési hiány.

Egyszerű kis feladat?

Mindezek fényében és a fideszes képviselők véleményének ismeretében nem csoda, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn az Inforádióban „egyszerűen megoldandó feladatnak” nevezte az EU által elvárt lépéseket. A kormányszóvivő szerint ez nem jelentős összeg az ország 13-14 ezer milliárdos költségvetéséhez képest. Hozzátette: ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán-terv. A kormányszóvivő ezért kizártnak nevezte, hogy június 22-én ne helyezzék hatályon kívül a források megvonásáról szóló döntést.

A Figyelő viszont a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta: áprilisban a tavalyi, a befektetők és a piacok által jól fogadott Széll Kálmán-tervhez hasonló nemzeti reformprogrammal állhat elő a kormány. A hetilap szerint a korábban bejelentett takarékossági intézkedések mellett további 130 milliárd forinttal csökkentheti a kormány a kiadásokat. Erről a hírről a kormánypárti képviselők az Indexnek mindössze annyit mondtak: elképzelhető egy ilyen csomag, de lehet, hogy erre nem lesz szükség. Mindez azt az értesülésünket látszik alátámasztani, hogy csak az első három vagy négyhavi államháztartási adatok ismeretében dől majd el, lesznek-e újabb megszorítások vagy sem.