Miért nem menekülnek a devizahitelesek?

Meredeken emelkedik az állami segítséget igénylő devizahitelesek száma. A pénzügyi felügyeletnek ugyan csak június végéig vannak publikált adatai, ezek alapján pedig azt mondhatnánk, hogy jó nagy kudarc lesz az árfolyamrögzítés. Mégsem mondjuk. A Bankszövetség augusztus elején rögzített adatai ugyanis azt jelzik, hogy elképesztő ütemben nő az árfolyamrögzítést kérő adósok száma.

A tavaszi hónapok elenyésző érdeklődése után júniusban duplázódott a megkötött szerződések száma, ha pedig nem darabszámban, hanem milliárdokban nézzük a növekedést, akkor az látszik, hogy a májusi 40 milliárdos bővülést júniusban 80 milliárdos növekedés követte, tehát ebben is duplázódásról beszélhetünk.

A dinamikus növekedéshez persze az kellett, hogy nagyon pocsékul induljon a fix törlesztés rendszere; az első két hónapban alig érdeklődtek iránt. Ez abból is jól látható, hogy az árfolyamgátas hitelállomány június végén 182 milliárd forint volt, ami borzalmasan kevés, az összes árfolyamgát-rendszerbe bevihető devizahitelnek alig több mint öt százaléka.

Júliusban megrohantuk a bankokat

A július azonban a hírek szerint nagy fordulatot hozott. A pénzügyi felügyelet ugyan még nem frissítette a számsorait, így a hivatalos hetedik havi adat még nem nyilvános, de a Bankszövetség saját belső felmérésére hivatkozva meglepő júliusi számokat közölt (a fenti grafikon utolsó, csillagozott számai ezek).

Mit látunk? Azt, hogy egyetlen hónap alatt három és félszeresére nőtt az érdeklődés a szerződések darabszámában és az érintett hitelállomány nagyságában is. Az adatok ugyanakkor nem egészen pontosak, illetve csak becslésen alapulnak. A Bankszövetség ugyanis nem csak a megkötött árfolyamgátas szerződéseket, hanem minden hivatalosan megindított eljárást is belevett az összesítésbe. A számok tehát nem tényadatok, inkább csak egyfajta várakozást jelentenek az eddigi érdeklődők száma alapján.

A többségnek megéri

A pontos számot a Bankszövetség azért sem tudja, mert csak a bankok 80 százalékától kapta meg a kért adatokat. De azt gondolták, hogy az arányok a többi banknál is hasonlóak lehetnek, így a végeredményt arányosan felszorozták. Az érdeklődés növekedése azonban ezekkel a pontatlanságokkal, becslésekkel együtt is jelentős, ami biztató, mert a devizaadósok többségének megéri az árfolyamrögzítés (a kalkulátorhoz készült magyarázó cikkünk itt olvasható).

A lényeg: aki belép, az 2017 júniusáig előre tervezheti a törlesztését, függetlenül attól, hogyan alakul a svájci frank, az euró és a japán jen forinthoz viszonyított piaci árfolyama.

A kiszámíthatóság mellett a belépés másik előnye, hogy a rögzítés időszaka alatt felgyűlő összeg egy részét az állam és a bankok kifizetik az ügyfelek helyett, tehát a dolog a kiszámíthatóság mellett részleges tartozáselengedést is jelent. (Az árfolyamgát működése nem olyan egyszerű, érdemes megnézni a pénzügyi felügyelet honlapján elérhető részletes tájékoztatót, és az oda feltöltött folyamatábrát is.)

Röpködő ezermilliárdok

Ha a Bankszövetség becslései pontosak, akkor eddig a rögzítésben érintett devizahitelesek ötöde jelezte, hogy kéri az állami segítséget. A növekedés üteméből arra is következtetni lehet, hogy az év végéig hátralévő öt hónapban (addig lehet az árfolyamrögzítést kérni) sikerülhet az, amit a pénzintézetek márciusban megfogalmaztak: négyből három devizahiteles bemegy a rendszerbe.

A pénzügyi felügyelet legutóbbi, március végén közölt adatai szerint 4114 milliárd forint a lakosság devizahitel-tartozása, ebből 728 milliárd forintnyi adósság 90 napon túli késésben van, ami az árfolyamgát-rendszerből kizáró okot jelent. A maradék 3386 milliárd forintra viszont kérhető a rögzített törlesztő, ha az adós minden feltételnek megfelel.

Szeptemberig ugyan csak azok a hitelesek mehetnek a bankjukhoz, akiknek devizatartozásuk mögött ingatlanfedezet is van, szeptembertől azonban minden más jogosult is kérheti a segítséget (bár vannak bankok, melyek a kevés érdeklődő miatt a határidő előtt megnyitották a rendszert az ingatlanfedezet nélküli devizahitelesek előtt is).

És a fizetésképtelenek?

A PSZÁF legfrissebb, március végi adatai szerint már az 1000 milliárd forintot közelíti a 90 napon túl lejárt hitelállomány. Ebben a fenti 728 milliárdos devizatartozáson túl benne vannak a fizetésképtelen forinthitelesek adósságai is.

Március vége óta ugyan jelentősen erősödött a forint az euróhoz és a svájci frankhoz képest is, ami halvány remény legalább arra, hogy az elmaradt devizatartozások növekedési üteme lassul, esetleg meg is áll, de ez nem vehető biztosra, amíg nem látjuk a részletes adatokat. A március végi állás szerint a következő a helyzet.

Az látható, hogy a 90 napon túli tartozások elérik az összes lakossági hitel 15 százalékát, ez tehát az az adósi kör (130-150 ezer háztartás), akiken az árfolyamrögzítés biztosan nem segít – egyszerűen azért, mert nem jogosultak a kedvezményre. A kormány ezeknek az adósoknak több mentőövet is dobott, de többségükön egyik sem segít.

A kvóták

Az egyik az úgynevezett kényszerértékesítési kvóta, ami szerint a bankok negyedévenként nemfizető állományuk csak egy meghatározott részét (idén minden negyedévben legfeljebb három százalékát) árverezhetik el. Így, akik nem esnek bele a kvótába, hiába csúsznak a fizetéssel, nem kerülnek bajba, viszont motiváltak maradnak fizetőképességük mielőbbi helyreállításában, mert nem tudhatják, hogy az adott negyedévben éppen megússzák a dolgot, vagy költözniük kell.

Az örökös bizonytalanság miatt ez inkább csak félsegítségnek nevezhető, főként úgy, hogy tudjuk: a bankok a kvóták nélkül sem árvereznének a megengedettnél sokkal több ingatlant, hiszen az leszorítaná a piaci árakat, ami nekik sem érdekük.

A kvóták alkalmazásáról annyit azért tudni lehet, hogy a bankok többsége első körben azokat az adósait teszi lapátra, akik semmilyen formában nem működnek együtt, elérhetetlenek, hiteleik átütemezésében nem partnerek, illetve 180 napja, vagy még gyakrabban több mint egy éve tartoznak úgy, hogy meg sem próbálnak legalább kisebb részletekben törleszteni.

Komótos Eszközkezelő

A másik mentőöv a Nemzeti Eszközkezelő felállítása volt. A kormány a NET-tel a 90 napon túli devizahitelesek mellett a forinthiteleseknek is segítséget ígért, de természetesen csak a jelzáloggal fedezett adósságokra vonatkozóan (a fenti grafikonon jobbról a második oszlop).

Itt azonban alig láthatók az eredmények. Az eredeti szabályozás szerint az állami ingatlankezelő a szociálisan rászorulók kényszerértékesítésre kijelölt lakásait veheti meg, majd adhatja bérbe az eredeti tulajdonosnak – nyilván olcsóbb lakbért felszámítva, mint amennyi a hiteltörlesztő volt (a megvásárolt ingatlanok egyébként a MÁV Ingatlankezelő Kft. felügyelete alá kerülnek).

A hírek szerint az első adásvételekre és bérleti szerződésekre májusban került pecsét, de a bankok „viszonylag kis számban ajánlottak fel ingatlant az államnak megvételre”. Ezek forgalmi értéke 5,1-7,8 millió forint között szóródott, a vételárak ennél alacsonyabbak voltak, 2,5-3,9 millió forint közé estek. A megvásárolt néhány lakás az ország keleti régióiban volt, budapesti ingatlant a hitelezők nem ajánlottak fel. Az, hogy eddig pontosan hány lakás került az államhoz, illetve, hogy a májusi után voltak-e még adásvételek, nem derült ki, azóta hasonló közlemény nem érkezett, inkább csak azt lehetett érzékelni, hogy a NET-modell nem életképes.

De majd most!

A hibákat észlelve a parlament júniusban változtatott a NET-törvényen: a jogosultak körén bővített, az állami programba való bekerülési feltételeken pedig puhított. Már nem feltétel a kényszerértékesítésre jelölés, sem a két, családi pótlékra jogosító gyermek nevelése. Így az egy gyermeket nevelők is jogosultak lehetnek, amennyiben teljesül a többi feltétel (a hitelszerződésre, az ingatlanra és a szociális rászorultságra vonatkozó feltételek).

Az Eszközkezelő legutóbbi, augusztusi közleménye szerint „a banki visszajelzések alapján várhatóan szeptember-októberre fognak beérkezni a tömeges ingatlanfelajánlások, tekintettel arra, hogy nemcsak az Eszközkezelőnek, hanem a pénzintézeteknek is fel kell készülniük a kérelmek befogadására és feldolgozására."

A NET továbbra is kitart az év elején megfogalmazott ígéretek mellett: a szervezet idén 8 ezer ingatlant vásárol meg, 2014 végéig pedig eléri a 25 ezret. A siker nagyban függ attól, hogy az adósok és a bankok "mennyi ingatlant és milyen ütemezésben ajánlanak fel megvételre. A pénzügyi kormányzat részéről többször elhangzott, hogy a kormány biztosítja az ingatlanvásárlás feltételeit minden olyan esetben, ahol a törvényi feltételek teljesülnek. A jövő évi költségvetés tervezése jelenleg is zajlik, a rendelkezésre álló forrásokat az elfogadott törvény fogja szabályozni".

A lakópark is csúszik

A bedőlt devizahitelesek feje nemcsak azért fájhat, mert a NET nem túl aktív a lakások vásárlásában, hanem azért is, mert egyelőre az Ócsára tervezett lakóparkjukról sincsenek jó hírek. Mint ismert, a kormány egy éve nyilvánította kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé az ócsai szociális lakópark építését, akkor úgy tűnt, az eredetileg 500 házas beruházásból az első 80 lakás és a kapcsolódó infrastruktúra már idén tavasszal elkészül.

Augusztus közepén járunk, és egyelőre még nyoma sincs a lakóparknak, sőt, a kivitelezőjének sem. Jelenleg úgy néz ki, legkorábban csak novemberre készülhetnek el a bérlakóházak, de 2013 előtt szinte biztos, hogy nem lesz költözés, írta kedden a Napi Gazdaság. A lap szerint egy hete épülhetne a lakópark, ha a BM Országos Katasztrófavédelem nyertest hirdetett volna az utolsó, harmadik közbeszerzési eljáráson. Ez annak ellenére nem történt meg, hogy a lap úgy tudja: a beadott ajánlati árak alapján akár hirdethettek is volna győztest.