Eltűnt 190 000 000 000 forint

Hogyan lesz 190 milliárd forintból négy hét leforgása alatt 0 forint? A találós kérdésre a választ a kormány jövő évi adócsomagjában kell keresni.

Első lépés: 180-190 milliárdos adócsökkentés

Négy hete jelent meg a Népszabadságban fizetett hirdetésként Gyurcsány Ferenc kormányfő írása, amelyben a jövő évi adócsomagot körvonalazta. A miniszterelnök 300 milliárdos adócsökkentést helyezett kilátásba, amelynek durván a kétharmada, vagyis 180-190 milliárd forint a vállalkozások terheit enyhíti a versenyképességük javítása érdekében.

Második lépés: legyen csak 100 milliárd

Gyurcsány a tanulmány megjelenésének másnapján aztán négyfajta adóemelést is bejelentett, holott a Megegyezés nevet viselő, később vitaanyagként meghatározott tanulmányban még utalás sem volt adónövelésre. Egy szó, mint száz, a kormányfő 115-120 milliárdnyi adóbevételnövelő lépés tervét osztotta meg a nyilvánossággal, a négy intézkedésből három a cégek életére van közvetlen hatással.

Ezeket aztán a jövő évi adóváltoztatások többi elemével együtt a múlt héten napvilágra került adótörvény-javaslat beárazta. A tervezetből kiderül, hogy az üzleti szférát érintő teherkönnyítést valamelyest ellentételező három lépésből, a rehabilitációs hozzájárulás megtriplázásából, az adómentes juttatásokra kivetendő 11 százalékos egészségügyi hozzájárulásból és a mait felváltó új típusú cégautóadóból 90 milliárd forintnyi pluszbevételt remél a kabinet. Ezen, illetve a kormány tálalása szerint elvonásenyhítő intézkedéseknek az eredőjeként végül is kerek 100 milliárd forinttal enged a vállalkozásokat nyomó adóprés.

Harmadik lépés: ne legyen inkább semmi

Lapunk azonban már korábban is felhívta a figyelmet, hogy a cégek nyeresége adóztatásának lényeges átszabása a kormányzati állításokkal szemben nemhogy az adócsomag mellékletében olvasható 25 milliárddal nem mérsékli a vállalkozások nyeresége után lerovandó közterhet, hanem inkább sok tízmilliárddal még növeli is azt. Emlékeztetőül: a szolidaritási adóként elhíresült 4 százalékos céges különadót eltörölnék, ám a társasági adókulcsot 16-ról 18 százalékra srófolnák és az adóalapot a mai társasági adóalapnál lényegesen szélesebben, a különadó alapjához közel állapítanák meg azzal, hogy egy sor korrekciós tényezőt kiirtanának. Kikerülnek az adóalap-módosító tételek köréből egyebek mellett a céltartalékképzés korrekciói, a kapott jogdíj felével nem lehet csökkenteni az adóalapot, nem lehet élni a munkanélküli foglalkoztatásakor érvényesíthető könnyítéssel és a szakképzéssel kapcsolatos kedvezménnyel, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye sem lesz többé, ahogyan a szabadalom költsége sem lesz érvényesíthető az adóalapnál. Fájó pont a cégek számára, hogy a helyi iparűzési adót sem lesznek képesek ezentúl a társasági adó alapjából levonni, és búcsút mondhatnak a nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség miatti korrekcióknak is.

Idén társasági adóból és különadóból a költségvetési előirányzatot némiképp meghaladva összesen 730 milliárd forint körüli bevételre tehet szert az állam. A lapunk birtokába került, a minap ismertetett jövő évi költségvetési törvénytervezet tanúsága szerint pedig 2009-ben 800-805 milliárd forintnyi summát kíván beszedni a kormány a vállalkozások nyeresége után.

Nem lehet azonban azt mondani automatikusan, hogy akkor 70-75 milliárdos tehernöveléssel kell számolnia az üzleti szférának, hiszen ekkor nem vesszük számításba a nyereségek változását és nem kalkulálunk az inflációval. Helyesebb, ha azt a két állapotot vetjük össze egymással, mi lenne változatlan, a ma is érvényben levő szabályok mellett és mi várható a jövőre körvonalazott intézkedések nyomán. 2006-ról 2007-re, és 2007-ről - a legfrissebb prognózisokat alapul véve - 2008-ra az inflációhoz közeli mértékben nőtt, illetve nőhet a társasági adóbevétel, ezért vélhetően nem lesz ez nagyon másként jövőre sem, az egyre terebélyesedő világpiaci válság profitromboló hatása kiolthatja a kifutó adókedvezmények adóbevételgeneráló hatását. Ha tehát az inflációval korrigáljuk az idei számot, úgy jövőre 760 milliárd forint körüli adót kellene befizetniük a vállalkozásoknak a kétfajta adónemből. Ez áll szemben a már említett 800-805 milliárd forinttal, vagyis a társasági adó megpiszkálása nem 25 milliárddal enyhíti az üzleti szféra terhelését, hanem lapunk kalkulációi szerint 40-45 milliárd forinttal fokozza azt.

Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben még megfejelte a csomagot egy újabb adó, a Robin Hood-adónak becézett új sarc bevezetésének bejelentésével. Az energiacégektől 30 milliárd forintnyi bevételt kíván így beszedni a kabinet.

Az üzleti szférára szabott eredetileg 180-190 milliárdos adócsökkentésből így lett előbb 100 milliárdos elvonásmérséklés, aztán ez utóbbi két tényező nyomán jó esetben 5 milliárdos adócsökkentéssel kell hogy beérjék a vállalkozások, rossz esetben egy fillérrel sem lesz kisebb a terhük. Emlékeztetőül: a jövő évi adócsomag egyik deklarált célja a versenyképesség-javítás.