A shortolás lényege, hogy a tranzakcióban érintett részvénycsomag valójában nem kerül a shortoló kezébe, egy úgynevezett határidős ügylet kötettik. Aki esésre játszik, arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott időn belül adott árfolyamon el fog adni részvényt.
Mondjuk, hogy az Xbank papírja ebben a pillanatban 100 forintot ér. A shortoló vállalja, hogy mához egy hétre elad egy részvényt 95 forintért. A részvény azonban akkor nincs a tulajdonában: ha az egy hét alatt a részvény ára 95 forint alá megy, akkor shortoló nyert, hiszen be tud vásárolni 95 forint alatt, míg a tranzakció másik oldalán álló vevő kötelezettséget vállalt a 95 forintos áron való vásárlásra.
A kockázat persze jelentős, a profi befektetők óvnak az ilyen tranzakcióktól, de az angolszász piacok tele vannak ilyen ügyletekkel és lényegében minden tőzsdén van lehetőség az ilyen ügyletek kötésére. Amelyek önmagukban képesek elmozdítani is az árfolyamot: a brókerek nemcsak spot, azaz az azonalli, pillanatnyi jegyzésárakat figyelik, hanem a jövőbeni időpontokra vonatkozó ajánlatokat is. Ha egy adott részvény sokan egyszerre shortolnak, akkor a bróker azt látja: ma ugyan az Xbank 100 forinton mozog, de a jövő héten egy csomóan már csak 95 fogják adni-venni. Mi következik ebből? El kell adni még most, 100 forinton, de legalábbis 95 felett.
Ezt a shortolást tiltotta be két hete ideiglenesen az amerikai és az angol pénzügyi felügyelet, de ugyanígy járt el Német- és Oroszország is.
Az európai uniós országok tőzsdefelügyeletei az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) kezdeményezésére egységesen szigorították a short eladási ügyletek kezelését, olvasható a PSZÁF közleményében, erre és a roppant ideges pénzpiaci hangulatra való tekintettel a PSZÁF most elrendelte az adatszolgáltatást minden short ügyletre vonatkozóan.
A tőzsdén kereskedő szolgáltatóknak naponta be kell jelenteniük minden olyan, a Budapesti Értéktőzsde rendszerében teljesült short eladási ügyletet, beleértve a napon belüli ügyleteket is, amelyben a részvények darabszáma eléri vagy meghaladja az adott részvény BÉT-re bevezetett teljes részvénymennyiségének 0,01 százalékát. Az adatszolgáltatási kötelezettség a 2008. szeptember 29. napjától 2008. december 31. napjáig terjedő időszakban teljesült ügyletekre vonatkozik.
Az adatszolgáltatás előírása nem jelenti azonban azt, hogy korlátoznák, hovatovább megtiltanák az ilyen ügyletek kötését. A PSZÁF ugyanakkor felhívta a pénzügyi intézmények figyelmét, hogy az ügyfélmegbízások végrehajtásakor mindenkor kötelesek meggyőződni arról, hogy az ügyfél az elszámolási időn belül képes lesz az eladott értékpapírok leszállítására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
