Összeültek Európa urai
-
A kiszivárgott megállapodástervezet egyik bekezdése szerint ki kell dolgozni egy átfogó stratégiát a görög növekedés újraindítására. Ennek keretében a strukturális alapok forrásait át kell irányítani egy európai "Marshall-terv" keretében, hogy azok a versenyképességet és a növekedést szolgálják.
- Válságtanácskozásra gyűltek össze az eurózóna vezetői, hogy - a sokadik halasztás után - végleges megoldást találjanak Görögország helyzetére. Görögország mutatói a válság alatt szálltak el, az államadósság tavaly már a GDP 142 százalékát is elérte, miközben a hiányt a 2009-es 15,4 százalékról csak a GDP 10,5 százalékra tudták leszorítani, és már ehhez is példátlan megszorítások kellettek, a gazdaság teljesítménye 2010-ben már 4,8 százalékkal csökkent.
- A tőke 2010 tavaszán menekülni kezdett az országból, piaci hitelt a görögök gyakorlatilag azóta sem kapnak: a hitelminősítők óva intenek a görög állampapíroktól mindenkit, legutóbb a Standard & Poor's rontotta a világon az összes, besorolással egyáltalán rendelkező ország közül a leggyengébb, "CCC" szintre a görögök államadós-besorolását.
- A monetáris unió hosszas tanácskozások után végül 110 milliárd eurós mentőcsomagról döntött, az öt részletben nyújtott segítséget kemény feltételekhez kötötték, drasztikus megszorításokat sürgettek az országban. Az első részlet tavaly májusban, az utolsó idén júliusban érkezett Görögországba.
- Az utolsó részlet még meg sem érkezett, a piac már arról beszélt, hogy a 340 milliárd euróra rúgó görög adósság rendezéséhez elengedhetetlen az újabb nemzetközi segítség. Hogy a görögöket megmentsék az államcsődtől, hetek óta tart egy újabb, 2014-ig szóló program előkészítése. Ez a tervek szerint 100 milliárd euró körül lehet.
- A görög csődfélelmek időközben átterjedtek más déli államokra, az utóbbi hetekben Portugália adósságának leminősítésére idegesen reagáltak a piacok, múlt héten Olaszország okozott pánikot. Bár a görögökről döntenek, a tét jóval nagyobb: a három évvel ezelőtti válság réme fenyeget, megtudja-e menteni egy tagját az eurózóna, lehet-e menedzselt államcsődöt jelenteni, elviseli-e a piac a tartozások átütemezését, egyben maradhat-e egyáltalán az eurózóna.
-
Szűkebb körű megbeszélésekkel kezdődött a válságtanácskozás. Az értekezletet hivatalosan megnyitó munkaebéd előtt a házigazda Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök külön ült asztalhoz Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját is elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, valamint Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Az eseményen jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Az egyezkedés célja óriási: a nemzetközi pénzügyi piacokon - a legalábbis részleges fizetésképtelenség közeledésével gyanúsított - Görögország helyzetének tartósabb rendezése kulcsfontosságúnak tűnik ahhoz, hogy az euróövezeti országok iránti teljes bizalom visszatérjen.
-
Kora reggel optimista, később már inkább változékony hangulatban várták a piacok a délutáni eurócsúcsot, ahol eldől, hogy mit csinálnak az eurózóna illetve az EU vezetői a lényegében csődben lévő Görögországot. A hangulat ingadozást a svájci frank árfolyama is követte: a reggeli órákban a forinttal szemben a 230-as szint alá erősödő árfolyam az idegeskedő piac miatt délelőtt vissztatért a 230 fölötti tartományba, ahonnan ismét visszaerősödött. Délután négy óra előtt 228 forintot kell fizetni egy frankért. Összefoglalónkat itt olvashatja.
