Ha tovább mélyül, előbb-utóbb Magyarországot is eléri az eurózóna válsága. Az egyik lehetséges fertőzési csatorna a bankrendszer. Itt elsősorban az a kockázat, hogy a Magyarországon működő külföldi bankok anyái kerülnek bajba. Erre akkor kerülhet sor, ha egy ország vállalati és pénzügyi szektorában jelentősen megnő a csődök száma, emelkedik a nem teljesítő hitelek aránya és csökken a bankrendszer tőkéje. A hazai betétesek vagy a külföldi hitelezők bizalma megrendül az adott pénzintézetben, megtakarításaikat féltve elkezdik kivenni a pénzüket a bankból. Ez persze nálunk nem közvetlen veszély, mert a magyar bankrendszer nincs szoros kapcsolatban a göröggel. Ebből a szempontból az olasz hírek nyugtalanítóbbaknak tűnhetnek, igaz, Magyarország felkészültebben vár egy esetleges általános hitelválságot, mint három éve. Baj lehet abból is, hogy Magyarország a magas adósság miatt továbbra is sérülékeny, ezért egy Európán végigsöprő válság hazánk finanszírozását is megnehezítheti.
Szűkebb körű megbeszélésekkel kezdődött a válságtanácskozás. Az értekezletet hivatalosan megnyitó munkaebéd előtt a házigazda Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök külön ült asztalhoz Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját is elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, valamint Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Az eseményen jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Az egyezkedés célja óriási: a nemzetközi pénzügyi piacokon - a legalábbis részleges fizetésképtelenség közeledésével gyanúsított - Görögország helyzetének tartósabb rendezése kulcsfontosságúnak tűnik ahhoz, hogy az euróövezeti országok iránti teljes bizalom visszatérjen.
Kora reggel optimista, később már inkább változékony hangulatban várták a piacok a délutáni eurócsúcsot, ahol eldől, hogy mit csinálnak az eurózóna illetve az EU vezetői a lényegében csődben lévő Görögországot. A hangulat ingadozást a svájci frank árfolyama is követte: a reggeli órákban a forinttal szemben a 230-as szint alá erősödő árfolyam az idegeskedő piac miatt délelőtt vissztatért a 230 fölötti tartományba, ahonnan ismét visszaerősödött. Délután négy óra előtt 228 forintot kell fizetni egy frankért. Összefoglalónkat itt olvashatja.