Újabb nyilatkozattervezet szivárgott ki, ami már nem tartalmaz az újabb görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot. A korábbi, kora délutáni tervezet még olyan megfogalmazással került ki, amely arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az újabb dokumentum azonban már úgy fogalmaz: "Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról". Az átírt szöveg arra is utal, hogy az euróövezeti kormányok egy esetleges, részleges államcsőd esetében is biztosítanák, hogy a görög bankok központi banki forrásokhoz jussanak. "Elősegítjük, hogy a görög bankok által fedezetként tartott papírok megfeleljenek az Eurórendszer likviditási eszközeiben való részvételnek" - írja a jelentés. Korábban az egyik legnagyobb vitát az okozta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kijelentette: akár részleges államcsőd esetén sem tudná elfogadni a görög államkötvényeket fedezetként likviditási eszközeinél. Ezek a finanszírozási formák ugyanakkor jelenleg elengedhetetlenek a görög bankrendszer életben tartásához. Euróövezeti források szerint a nehézségeket úgy hidalnák át, hogy kiváló, "AAA" minősítésű papírokat adnának a görög bankoknak, amelyek azokat saját "bóvli kategóriájú" kötvényeikkel összekötve, együtt megfelelő minősítésű eszközökkel fordulhatnának az EKB-hoz. (MTI)
Szűkebb körű megbeszélésekkel kezdődött a válságtanácskozás. Az értekezletet hivatalosan megnyitó munkaebéd előtt a házigazda Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök külön ült asztalhoz Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját is elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, valamint Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Az eseményen jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Az egyezkedés célja óriási: a nemzetközi pénzügyi piacokon - a legalábbis részleges fizetésképtelenség közeledésével gyanúsított - Görögország helyzetének tartósabb rendezése kulcsfontosságúnak tűnik ahhoz, hogy az euróövezeti országok iránti teljes bizalom visszatérjen.
Kora reggel optimista, később már inkább változékony hangulatban várták a piacok a délutáni eurócsúcsot, ahol eldől, hogy mit csinálnak az eurózóna illetve az EU vezetői a lényegében csődben lévő Görögországot. A hangulat ingadozást a svájci frank árfolyama is követte: a reggeli órákban a forinttal szemben a 230-as szint alá erősödő árfolyam az idegeskedő piac miatt délelőtt vissztatért a 230 fölötti tartományba, ahonnan ismét visszaerősödött. Délután négy óra előtt 228 forintot kell fizetni egy frankért. Összefoglalónkat itt olvashatja.