Jöhet a görög csőd
További Világ cikkek
Kedden a görög államfő bejelentette, hogy a múlt vasárnapi parlamenti választások után olyan parlamenti erőviszonyok alakultak ki, hogy a pártok nem tudnak kormányt alakítani. Ezért még a héten ügyvezető kormány alakul, és júniusban új választásokat tartanak.
Ezen a közvélemény-kutatások szerint a megszorításokat ellenző, a mostani szavazáson második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) szerepelhet a legeredményesebben. Az eddig kicsinek számító párt így elegendő mandátumot szerezhet ahhoz, hogy a többi megszorításellenes baloldali párttal alakítson koalíciós kormányt – ez pedig még az elméleti lehetőségét is kizárná egy, a megszorítások folytatását támogató kormány felállásának. Ezt jelzi, hogy Aléxisz Cíprasz pártelnök a múlt héten azt mondta: Görögország mentőcsomaggal kapcsolatos vállalásai semmisek, és a választások után érvénytelenek.
Csődveszély havonta
Ezzel az ország a csőd közvetlen közelében találja magát, nem először. Amióta 2010-ben kiderült, hogy a piacok nem akarják újabb hitelekkel (praktikusan állampapír-vásárlásokkal) tovább finanszírozni Görögországot, szinte havonta merül fel, hogy az állam rövid időn belül csődbe megy. Legutóbb idén márciusban, a bankokkal megkötött adósságelengedési alku előtt fenyegetett ez a közvetlen veszély, de már a februári megszorítások nélkül elfogyott volna az állam pénze.
Persze voltak ennél súlyosabb, veszélyesebbnek tűnő helyzetek is. Tavaly ősszel akkor tört ki pánik, amikor Jeórjiosz Papandréu miniszterelnök napokkal azután, hogy az eurózóna vezetői megállapodtak Görögország megmentéséről, népszavazást akart kiírni a megszorítások folytatásáról – erre végül csak azért nem került sor, mert a kormányfő megnyerte a bizalmi szavazást a parlamentben.
Ilyen még nem volt
Látható tehát, hogy a veszélyes, csődközelinek tűnő helyzetek eddig is visszatérő szereplői voltak a görögországi mindennapoknak – sőt azzal, hogy a már említett márciusi egyezség a nemzetközi bankok és Athén között a görög tartozások egy részének elengedését jelentette, technikai értelemben meg is valósult az államcsőd. A korábbi években azonban menetrend szerint úgy alakultak a dolgok a gazdasági vészhelyzetek idején, hogy a kormány a megszorítások végrehajtása mellett tette le a voksát, cserébe pénzt kapott.
A mostani választások ebben hozhatnak fordulatot: két hete a választók 68 százaléka szavazott a megszorítások ellen, vagyis valamelyik olyan pártra, ami kihátrálna az Európai Unióval a mentőcsomag fejében kötött megállapodásból. Júniusban már nagy eséllyel a most második Sziriza végez az első helyen, ami – a görög választási rendszer premizálási rendszerének köszönhetően – könnyen képessé teheti arra, hogy a megszorítást elutasító kisebb baloldali pártokkal kormányt alakítson.
Az, hogy ekkora tömegek szavaztak olyan pártra, aminek a fő üzenete, hogy szakít az eddigi intézkedésekkel, a végül megalakuló kormány összetételétől függetlenül is gyakorlatilag lehetetlenné teszi az EU-val kötött megállapodás teljesítését. Ehhez ugyanis már júniusban be kellene mutatni egy, a korábbiak többszörösére rúgó megszorítási csomagot, amire ilyen fokú társadalmi ellenállás mellett nem látszik sok esély. Nem csoda, hogy a nemzetközi szervezetek a múlt hétre esedékes hiteltárgyalást már le is mondták, és egy ideig úgy tűnt, talán a május eleji hitelrészletet sem kapja meg az ország.
Németország is bekeményíthet
Ha pedig a görögök kihátrálnak a megállapodásból, nem valószínű, hogy az unió nagy engedményeket tenne. Egyrészt azért, mert ezzel veszélyes precedenst teremtetnének, vagyis alappal kérhetné a többi bajba jutott ország, például Portugália vagy a márciusban kisebb engedményeket már elért Spanyolország is, hogy ne kelljen megszorításokat végrehajtania. Másrészt a tárgyalásokon főszerepet játszó, a válságban lévő államokat lényegében pénzelő Németország nincs abban a helyzetben, hogy sokat engedjen.
A német választók eddig is elutasították a görögöknek folyatott pénzeket, Angela Merkel kormánya pedig épp a hétvégén szenvedett újabb súlyos vereséget: Észak-Rajna-Vesztfáliában az ellenzéki SPD vasárnap magasan nyerte a tartományi választásokat. Ezért a jövő októberi választások előtt veszélyes lenne, ha a választók azt látnák, hogy a berlini kormány feltételek, vagyis a megszorítások folytatása nélkül megy bele a görög adósság elengedésébe, a költségvetési politika lazításába.
Jön a frász
Ha pedig megmerevednek az álláspontok, Görögország készülhet a június végi csődre. „Ez nem a korábbi részleges fizetésképtelenség, hanem úgynevezett kemény csőd lenne” – mondta korábban az Indexnek Pápa Levente, az OTP devizastratégája.
„Mivel az ország elsődleges egyenlege továbbra is mínuszos, az állam nem lenne képes fizetni a nyugdíjakat és a közszféra béreit, a hitelezők nem kapnák vissza a kölcsöneiket, a bankszektorban csődhullám indulna, és a külföldi befektetők is elveszítenék a görög gazdaságba (vállalatokba, bankszektorba) fektetett pénzüket” – tette hozzá.
Betét-befagyasztás, pénzpecsételés
A csődöt nem sokkal később követheti az eurózóna elhagyása is – elemzők szerint ez akár már idén megtörténhet. Ez pedig nem fog simán menni: Eric Dor francia közgazdász tanulmánya szerint az országnak hetekre zárolnia kell minden bankbetétet, hogy az átállástól megijedve ne törjön ki bankpánik, és ne menekítsék külföldre az emberek a pénzüket.
Ezzel egy időben be kell jelenteni az új valuta euróhoz viszonyított árfolyamát, és meg kell kezdeni a pénznyomtatást. Amíg ez tart, az országban lévő euróbankjegyeket le kell pecsételni, így azok már új pénznek számítanak. Ezt az összes banknak meg kellene tennie, és a városokban a tanulmány szerint pecsételő irodákat kellene felállítani – bár az kérdés, hogy ki pecsételtetné le önként az euróját annak tudatában, hogy az új valuta várhatóan gyors gyengülésnek indul az átállás után. Ez pedig azt jelentené, hogy a görögök megtakarításának jelentős része is elveszne, tovább csökkentve a fogyasztást, és így a gazdaság teljesítményét.
Fájdalmas, de gyors
Ezzel az úttal, bár az ország GDP-je egyes becslések szerint akár harminc százalékkal is zuhanhat, hosszabb távon nem biztos, hogy olyan rosszul jár az ország: „lenne remény arra, hogy a recesszión gyorsan túljut az ország, és egy-két éven belül már viszonylag gyors növekedési pályára állhat. Ezzel együtt a válság előtti görög jólét a legjobb esetben is csak hosszú távon érhető el” – mondta Pápa Levente.
Még tavaly novemberben Artner Annamária, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa is arról beszélt lapunknak, hogy elkerülhetetlen és nem is feltétlenül káros lépés lenne a görögök kilépése az euróövezetből. Azért nem káros, mert szerinte az ország valutája erősebbé vált, mint amennyit nemzeti munkájának világpiaci értéke alapján érnie kellett volna.
Bár a forgatókönyv egyre valószínűbbnek tűnik, természetesen most is van esély arra, hogy az ország elkerüli a csődöt: még ha a Sziriza valóban meg is nyeri a választásokat, nem biztos, hogy kormányra kerülve valóban élesen el határolódik majd a mentőcsomag feltételeitől (tudjuk Magyarországról is, hogy más a választási program, és más a kormányprogram). Arról nem is beszélve, hogy a párt lényegében nem tett le alternatív megoldási javaslatot az asztalra, hogy ha nem megszorít, akkor mit is tesz. Így továbbra is sok a kérdőjel, az elmúlt hónapok folyamatai azonban egyre inkább a közeli csőd felé mutatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
