A szeptemberre kiírt parlamenti választások előtt felfüggesztik az évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot Egyiptomban, jelentette be a hatalmat átmenetileg gyakorló Legfelsőbb Katonai Tanács. Az elnökválasztás időpontját ugyanakkor egyelőre nem határozták meg.
A BBC helyszíni tudósítója szerint újabb fordulat következett be Líbiában. Az elmúlt napokban a kormányerők előretörése megállíthatatlannak tűnt, részben azért is, mert a reguláris haderővel szemben képzetlen civilek vették fel a harcot. Szerda éjjel azonban a felkelők a hadseregből dezertált, kiképzett katonákat vetettek be, akiket páncélosok, tüzérség és helikopterek is támogattak, így sikerült visszavetni a kormánycsapatokat Azsdabíjánál. Azsdabíja birtoklása kulcskérdés, ez az utolsó nagyobb város a felkelés központja, Bengázi előtt. Ha Azsdabíja elesne, megnyílna az út Bengázi előtt.
A Guardian tripoli tudósítója szerint a líbiai vezetést aggasztja, hogy az Egyesült Államok közel egy hónapig tartó ingadozás után egyre határozottabban követel beavatkozást az országban. Az Egyesült Államok eleinte még a repülési tilalmi zóna bevezetését sem pártolta, ám most már a közvetlenebb beavatkozás lehetőségét mérlegelik.
Felmerült, hogy a felkelőket eszközökkel és felszereléssel is támogathatnák, illetve egyes szakértők már azt fejtegetik, hogy szárazföldi csapatok bevetése nélkül is csapást mérhetnének a líbiai kormányhadseregre.
A brit külügyminisztérium chartergépek indítását tervezi Bahreinba az országban rekedt brit állampolgárok kimenekítésére. A külügymninisztérium felszólította a brit állampolgárokat, hogy próbálják meg elhagyni az országot, ahol még menetrend szerint is járnak repülők. (Guardian)
Csütörtök hajnalban újra rajtaütöttek a tüntetőkön Bahreinban. A bahreini ifjúsági emberi jogi mozgalom tájékoztatása szerint legalább hat aktivistát vettek őrizetbe, köztük Haszan Musajmát és Abdul Dzsalil Asz-Szangaecét, két síita aktivistát, akiket a szunnita monarchia megdöntésére tett kísérlettel vádolnak. (AP)
Líbiával párhuzamosan Bahrenban is romlott a helyzet. A környező arab országok - talán azért is, mert a világ figyelmét elterelte a japán földrengés és atomválság - a hétvégén intervenciós erőket küldtek a síita többségű, de szunnita uralkodóház irányította országba, ahol azóta több halálos áldozatot követelt a tüntetők elleni erőszakos fellépés. A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy az arab országok fellépése Iránnak is okot adhat, hogy fellépjen a bahreini síiták védelmében, ezzel kiszélesítve és nemzetközivé téve a konfliktust.
Cikkeink az elmúlt napok eseményeiről:
Szaúdi katonák érkeztek Bahreinbe
Hat napja felfüggesztettük a líbiai események percről percre követését, ám az eltelt időben kritikussá vált a felkelők helyzete. Gyorsan tekintsük át, mi történt az azóta eltelt időben.
Katonai szempontból kritikussá vált a felkelők helyzete. Múlt csütörtökön még Bin Dzsavad környékén folytak a harcok, azóta a rezsim katonái elfoglalták Bregát és most Azsdabíjánál, Bengázitól, a felkelés központjától alig kilencven kilométerre van a front. A BBC csütörtök reggeli jelentése szerint ugyanakkor a harcok folyamán először a felkelők is tankokat és légierőt - helikoptereket - vetettek be, így a pillanatnyi állás szerint sikerült hátrébb vetniük a kormányerőket.
Diplomáciai téren semmiféle előrelépés nem történt, a nagyhatalmak még mindig a repülési tilalom bevezetését fontolgatják, illetve a jelek szerint inkább újabb és újabb kifogásokkal halogatják. A repülési tilalom nem is annyira katonai, mint morális jelentőségű lépés lenne, lendületet adhatna a felkelésnek a külvilág érzékelhető támogatása. A múlt hét végén ugyan már szó volt arról, hogy ha az Arab Liga és az Afrikai Unió támogatná a beavatkozást, akkor azt az ENSZ felhatalmazása nélkül is megkezdhetik, de a nagyhatalmak visszakoztak, és most megint a Biztonsági Tanács jóváhagyására várnak. Erre ugyanakkor nincs esély, Oroszország és Kína hagyományosan ellenzi az ilyen beavatkozásokat. Az időhúzás egyértelműen a rezsimnek kedvez, Szaif al-Iszlám al-Kadhafi, a vezér fia többször hangoztatta, hogy még azelőtt le akarják verni a felkelést, hogy a nemzetközi közösség határozhatna a repülési tilalomról.
Az elmúlt hat nap eseményeiről szóló cikkeink:
Véres kézzel, de talpon van még Kadhafi
Líbiai repüléstilalmi zóna kialakítását kéri az Arab Liga
Kadhafinak titkos milliárdokból juthat zsoldosokra
Leszállt Athénban az a görög katonai gép, amelyik a február 27-én elfogott, csütörtökön szabadon engedett holland tengerészgyalogosokat szállította. (al-Dzsazíra)
A Kadhafit támogató fegyveresek benyomultak a stratégiailag fontos Rasz Lanufba, és harcolnak a felkelőkkel a keleti országrészben fekvő olajkikötő ellenőrzéséért, közölték a lázadók. Ibrahim al-Alváni a Reutersnek elmondta: körülbelül 150 kormánykatonát és három harckocsit látott. (MTI)
Az Afrikai Unió öt államfőből álló bizottságot küld Líbiába. Az Unió elutasítja a külföldi katonai beavatkozás ötletét. (BBC)
Hillary Clinton bejelentette, hogy jövő heti egyiptomi és tunéziai látogatása során a líbiai ellenzék tagjaival fog találkozni. Ez lesz a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel Washington és a Kadhafi-ellenes lázadók mozgalma között.(BBC)
Az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a helyzetet Szaúd-Arábiában, jelentette be Ben Rhodes, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint mondta, jelezték a szaúdiaknak is, hogy támogatnak bizonyos általános értékeket a térség minden országában, ebbe pedig a békés gyülekezés és tüntetés joga is beletartozik. (BBC)
"A Kadhafi-ellenes erők azt tanácsolják a civileknek, hogy hagyják el al-Brega környékét, mivel attól tartanak, hogy a kormányerők folytatják az előrenyomulást kelet felé" - írja Ben Wedeman, a CNN tudósítója a Twitteren. Rasz Lanuf elfoglalása után Brega a következő nagyobb város Bengázi irányába az ország keleti részén.
A líbiai külügyminiszter-helyettes állítása szerint eddig összesen ezerötszáz felkelőt fogtak el a Kadhafihoz hű erők. (al-Dzsazíra)
Nagy-Britannia és Franciaország közös közleményt adott ki, eszerint Kadhafi rezsime elvesztette minden legitimitását, távozniuk kellene a hatalomból. Egyben arra kérték az Európai Uniót, hogy ismerje el politikai partnernek a bengázi Átmeneti Nemzeti Tanácsot. (BBC)
A Fehér Ház közvetlen kapcsolatban áll felkelők csoportjaival, a líbiai ellenzékkel, így az Átmeneti Nemzeti Tanáccsal, mondta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. Mint mondta, egyelőre arról egyeztetnek, hogy melyik csoport pontosan kit és mit képvisel, milyen irányban képzelik el a Kadhafi utáni jövőt. (BBC)
A külügyminiszter-helyettes azt ígérte, hogy pénteken elviszik a külföldi újságírókat Zavíjába, eddig a város romjai között megbújó orvlövészek miatt nem tudták ezt megtenni. Mint mondta, az újságírók a Zavíjában foglyul ejtett felkelőkkel is beszélhetnek majd. (BBC)
Khaled al-Koaem líbiai külügyminiszter-helyettes némileg visszakozott Szaif al-Iszlám Kadhafi esti, átfogó támadást ígérő nyilatkozatához képest. A külügyminiszter-helyettes szerint a kormányzat nem akar katonai kampányt indítani keleten, elsődlegesen párbeszédre törekszik. Szerinte ezért is volt eddig ilyen lassú a katonák haladása Bengázi felé. Mint mondta, majd meglátják, hogy szükség lesz-e komolyabb fellépésre. (BBC)
Egy görög repülő indult Tripoliba, hogy hazaszállítsa a szabadon engedett három holland katonát, jelentette az AFP.
Az AFP úgy tudja, hogy hárman sérültek meg a siíta tüntetők közül, amikor rendőrök tüzet nyitottak egy szaúd-arábiai városban.
Húsz milliárd dolláros mentőcsomaggal támogatják az Öböl menti országok a politikai válsággal sújtott Bahreint és Ománt, jelentették be az Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa (GCC) tagországainak külügyminiszterei. A megállapodás értelmében mindkét állam 10 éven át, összesen 10 milliárd értékben kap támogatást lakóingatlanok és infrastruktúrájuk fejlesztésére.
Az amerikai kongresszusban többen is James Clapper, Barack Obama amerikai elnök hírszerzési tanácsadójának távozását követelik, miután egy szenátusi meghallgatáson arról beszélt, hogy a Kadhafihoz hű erők jobb felszerelésüknek is köszönhetően hosszú távon felülkerekednek majd katonai szempontból. (BBC)
Már 3600 fölé duzzadt a március 11-re tervezett virtuális azeri
tüntetés résztvevőinek száma. Az azerbajdzsáni ellenzék a facebook-on
szervez tüntetést 2011. március 11-re, a Nép Nagy Napja néven.
Azerbajdzsánban 1993 óta van hatalomban az önkényuralmi eszközökkel
kormányzó Alijev-klán. "A tüntetés célja, hogy véget vessen a tömeges
reményvesztettségnek", nyilatkozta az egyik szervező, Elnur Madzsidli
a a Szabad Európa Rádió azeri tagozatának. A dátum választása
Madzsidli szerint szimbolikus: egy hónapja ezen a napon mondott le
Hoszni Mubarak elnök Egyiptomban. A szervezők az esemény facebookos oldalán hangsúlyozzák: nem kell fizikailag jelen lenni semmilyen helyszínen, elég a "Résztveszek" gombra kattintani ahhoz, hogy valaki az "azerbajdzsáni ügyet" támogassa.
Líbiai kormányzati tisztviselők megerősítették, hogy Ghaith Abdul-Ahad, a Guardian tudósítója őrizetben van. (Guardian)
A szaúdi rendőrség tüzet nyitott az ország keleti részén, Katifban rendezett tüntetésen, több százan vonultak az utcákon, jelentette az AP.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsától származó mandátumot, valamint az Arab Liga szerepvállalását tartják feltételnek az Európai Unió tagországai egy repülési tilalmi övezet létesítéséhez Líbia térségében. (MTI)
William Hague brit külügyminiszter azt mondta, hogy a brit kormány tárgyal a líbiai ellenzék több tagjával, de hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy elismerték volna a bengázi Átmeneti Nemzeti Tanácsot. (BBC)
Szabadon engedték az elfogott brazil újságírót, Andrei Nettót, aki a hírek szerint már Brazília tripoli nagykövetének az otthonában van. (BBC)
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországa Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban találkozott, és közös közleményt adtak ki, miszerint bármilyen fenyegetés valamelyik tagállam biztonságára nézve közös fenyegetést jelent mindegyikük számára, ezért azonnal, habozás nélkül, határozott választ adnak rá. Ugyanakkor az nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. A GCC tagjai: Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein és Omán. (BBC)
Szaif egyben megerősítette a líbiai állami tévében már megjelent hírt, miszerint szabadon engedték az előző hónapban Szirte közelében őrizetbe vett három holland katonát, akik civileket próbáltak kimenekíteni helikopterrel. "Megmondtuk nekik, hogy ne jöjjenek vissza engedély nélkül. Ez Líbia, nem Hollandia, így elengedjük őket, de a helikopterüket megtartjuk" - mondta Kadhafi fia.
Szaif al-Iszlám, Kadhafi másodszülött fia kijelentette, hogy átfogó katonai akcióra készülnek a felkelők szétveréséhez, és akkor sem adják fel, ha a nyugati hatalmak közbelépnek. Azt is elmondta, hogy Líbia elkötelezett a demokrácia és a szabadság felkarolása mellett. (Reuters)