Keménykednek az EU vezetői a britekkel
További Külföld cikkek
- Azbej Tristan: Vannak olyan országok, ahol a karácsony nyilvános megünneplése egyet jelent az életveszéllyel
- Meghalt a világ egyik legnagyobb médiavállalatának volt vezetője, Richard Parsons
- A levegőbe emelkedett Kína új csodafegyvere
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
Miközben a világ még éppen csak kezd magához térni a Brexit népszavazás eredményének sokkjából, és lassan az angol választópolgárok is kezdik felfogni, hogy pontosan mire is szavaztak, az Európai Unió vezetői már elkezdték büntetni a kilépésre szavazó briteket, egyelőre még csak szóban.
Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból olyan hamar, ahogy csak lehet, legyen akármilyen fájdalmas is a procedúra!
- Ezt üzente a brit kormánynak közös nyilatkozatában Martin Schultz, az Európai Parlament vezetője, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, az unió soros elnökségét betöltő Hollandia miniszterelnöke. Hármójuk közül Schulz volt a legkeményebb, aki azt nyilatkozta, hogy a brit kilépés körüli bizonytalanság pont az ellentéte annak, amire Európának szüksége van, ezért nem szabad elfogadni, hogy " egy egész kontinenst túszul ejtsen a brit konzervatív párt a belső konfliktusa miatt".
A David Cameron brit miniszterelnök tegnapi lemondó beszédében azt a forgatókönyvet vázolta fel, hogy a konzervatív párt várhatóan az októberi kongresszusán választja majd ki az új miniszterelnököt, a nagyjából két éves tárgyalások pedig csak ezután kezdődhetnek el az EU-val. Schulz és Juncker szerint viszont nem kellene októberig várni a tárgyalások megkezdésével, sőt, az EU jogászai már vizsgálják, hogy lehet gyorsabban elindítani a kilépési folyamatot. Jean-Claude Juncker erről azt nyilatkozta a német ARD televíziónak, hogy
A britek úgy döntöttek, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból, így semmi értelme sincs októberig várni azzal, hogy tárgyaljunk a kilépés feltételeiről. Én most rögtön szeretném elkezdeni ezt a dolgot.
Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt frakcióvezetője sem volt kegyes a britekkel, ő azt nyilatkozta, hogy a britek átléptek egy vonalat, ahonnan nincs visszaút, nem szabad különleges elbánásban részesíteni Nagy Britanniát."A kilépés, az kilépés!"- mondta Weber.
A szakítást elsőkét Nagy Britannia uniós biztosát, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős Jonathan Hill-t érezheti majd, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, a német elmar Brok ufgyanis azt mondta a Guardian-nek, a parlament kezdeményezni fogja, hogy Juncker azonnali hatállyal vegye el Hilltől a portfólióját, és nevezze ki tárca nélküli EU biztosnak. Brok azt is mondta, hogy Nagy Britanniának nem tagállamként, hanem "harmadik országként" kell majd tárgyalnia arról, hogy milyen viszonyban lesz az Európai Unióval a szakítás után.
Ha pedig Nagy Britannia olyan státuszt szeretnének maguknak, mint Norvégia vagy Svájc, akkor továbbra is fizetnie kell majd az EU strukturális alapjába, ahogy ezek az országok teszik.
Ez azért kellemetlen, mert a Brexit mellett kampányolók egyik legfontosabb ígérete volt, hogy azt a pénzt, amit most Nagy Britannia az unió költségvetésébe fizet, mind a brit egészségügyre és hasonlókra lehet majd költeni. Ha viszont nem akarnak fizetni, és ezért nem lehetnek tagjai az Európai Gazdasági Övezetnek - amelynek Svájc és Norvégia a tagja -, akkor nem tudnak majd szabadon kereskedni az európai kontinens országaival, aminek nagyon komoly gazdasági következményei lennének a britekre nézve. A Brexit kampányban talán még a pénznél is fontosabb bevándorlás kérdésében sem teljesülhet túl sok abból, amit a briteknek a kilépés mellett kampányolók ígértek. Jean-Claude Piris, az Európai Tanács jogi szolgálatának volt vezetője szerint
abban hinni, hogy Nagy Britannia bent maradhat a közös piacban anélkül, hogy be kellene engednie az uniós polgárokat körülbelül olyan, mint abban hinni, hogy a Mikulás létezik.
A nagy kérdés, hogy a keménykedő uniós vezetők mellé beállnak-e a tagállamok, első sorban Németország és Franciaország kormányai. A Guardian szerint Brüsszelben sokan attól tartanak, hogy a francia és német kormány finomkodni akar majd a britekkel, ami Angela Merkel első nyilatkozatai alapján nem is alaptalan. Merkel még pénteken azt javasolta, hogy a britek számára ki kellene alakítani a ma még nem létező "társult partnerségi" státuszt. Mások arra számítanak, hogy az EU nagy tagállamai, különösen Franciaország benne lenne a keménykedésben, főleg azért, hogy a saját euroszkeptikusainak üzenjen.
Brexit: a legfontosabb tudnivalók egy helyen
- Nagy-Britannia népszavazáson döntött, kilép az EU-ból. Lemondott David Cameron miniszterelnök, a font bezuhant, válságtanácskozások mindenhol – ez volt a Brexit utáni nap.
- 10 kérdés, 10 válasz, mi lesz a Brexit után. A kilépés pontos menetrendjéről itt írtunk.
- Összeszedtük, mi lesz a kint dolgozó magyarokkal, és az Angliában tanuló magyar diákokkal a Brexit miatt.
- Kozmopoliták és kelták az angol vidék ellen, a munkásosztály Brüsszel ellen – nézze meg, kik szavaztak a Brexitre. A brit szavazók egy része már meg is bánta, hogy a jogi agyrémnek számító kilépést választotta, de politikailag már elég nehéz visszacsinálni az egészet.
- London, a skótok, az északírek és Gibraltár – az Egyesült Királyság szétesésének lehetőségéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Többen attól félnek, hogy más európai országokban is dominóhatás indulhat el.