Friderika
13 °C
29 °C

Hová tűnt Orbán befolyásos lengyel barátja?

K EPA20180410075
2018.08.21. 20:06

Jarosław Kaczyński, a lengyel politika legbefolyásosabb embere, a Jog és Igazságosság párt elnöke nincs jól – ezt írja legalábbis a New York Times. A politikus még májusban került kórházba csontritkulással, a térdét kellett megműteni, egészségi állapotát azóta is csak találgatják, mert nincs róla pontos információ.

A 69 éves Kaczyński májusban 37 napot volt egy varsói katonai kórházban, azóta alig jelent meg a nyilvánosság előtt, akkor is csak botjára támaszkodva. Hiánya a hírek szerint pedig máris belső harcokhoz vezetett a pártján belül. A Visegrad Insight főszerkesztője, Wojciech Przybylski szerint

mostanáig a különböző frakciókat kordában tudta tartani. De véres hatalmi harcok jönnek a fiatalabb generációk vezetői között.

Ezt mondja Olgierd Annusewicz, a Varsói Egyetem Politikai Elemző Központjának helyettes vezetője is, aki szerint ezek a harcok egyelőre csak a háttérben léteznek, de csak idő kérdése, hogy a győztes neve felszínre kerüljön.

A politikus tagadja, hogy a közeljövőben bármikor is elhagyná posztját, és eddig csak olyan hivatalos nyilatkozatokat adtak ki róla, amiben azt mondják, egészsége egyáltalán nem olyan vészes. A Sieci nevű jobboldali lapnak júliusban azt mondta: azért húzódott el a kórházi kezelése, mert egy veszélyes baktérium miatt elfertőződött a térde, de már

kezdek rendbe jönni. Minden rendbe fog jönni.

Az egészségügyi miniszter, Łukasz Szumowski véleménye viszont más erről. Egy lengyel rádiónak adott interjújában azt mondta: „Már olyan rossz állapotban volt, hogy ha nem vitték volna kórházba, akár életveszélybe is kerülhetett volna." Annusewicz is ezt mondja:

Egyáltalán nem tudjuk az igazságot az egészségi állapotáról. Titkolják. Jobban titkolják, mint annak idején a Szovjetunió főtitkárjainak állapotát szokták.

Akárhogy is, a hiánya mindenkinek feltűnt, és kérdéses az utódlása, mert Annusewicz szerint „Kaczynski mérhetetlenül fontos a Jog és Igazságosságnak", és egyelőre nincs hasonlóan népszerű és befolyásos személy, aki pótolhatná.

Azt maga a politikus is elismerte, hogy a kormányon belüli viszályok valósak, de ezeket szerinte „meg kell semmisíteni". A lengyel elnök, a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter is azok között van, akik próbálják megszerezni a hatalmat, de egy nemrég készült felmérés szerint egyik sem olyan népszerű a lengyelek körében, mint Kaczyński.

Talán csak a belügyminiszter, Joachim Brudziński az, aki e tekintetben felzárkózhat mögé: több mint huszonöt éve a politikus nagy barátja és bizalmas tanácsadója, és évekig volt a Jog és Igazságosság végrehajtó bizottságának elnöke (president of the executive committee), amivel a második legbefolyásosabb emberré vált a pártban.

Brudzińskinek egyébként megvan a véleménye a politikus leköszönésére várakozó utódokról:

Mindazon trónörökösöknek, akik arról fantáziálnak, hogy a párvezető helyébe léphetnek, még jó ideig türelmesen kell várniuk. Az elnök tökéletesen irányítani tudja a párt működését, és nem készül nyugdíjba menni a közeljövőben.

A varsói Fidesz

A Kaczynski-féle Jog és Igazságosság-kormányt (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése óta a nyugati médiában nagyjából ugyanazokkal a jelzőkkel és kritikákkal illetik, mint korábban a Fideszt és az Orbán-kormányt. A PiS hatalomra jutása Orbán Viktor számára örömteli fejlemény volt: a magyar kormány kapott egy erős szövetségest az EU-s politikájához.

A hasonlóság ismerős lehet: a PiS-kormány nem akar menekülteket, a multikat és bankokat megadóztatja, az Alkotmánybíróságba a saját embereit ülteti, Az ellenzéki civilek a Facebookon szervezkednek és utcára vonulnak, az Európai Parlament külön foglalkozna a demokrácia helyzetével. 

  • A 15 tagú lengyel alkotmánybíróságba még a választások előtt a kormányzó Polgári Platform (PO) megszavazott öt új bírót. Andrzej Duda elnök (korábbi PiS-képviselő) azonban nem volt hajlandó kinevezni őket, ehelyett az új szejm által megválasztott másik öt PiS-es bírót nevezte ki a testületbe.
  • A menekültek befogadását is elutasították, mert Kaczyński szerint „trópusi betegségeket terjesztenek". Orbánhoz hasonlóan tehát biztonsági okokkal magyarázták az uniós kvóták elutasítását.
  • Közben uniós szinten konkrét témákban egymásra talált a magyar és a lengyel kormány. Közösen vétózták meg például a homoszexuális párok öröklését szabályozó rendelettervezetet.

További hasonlóságokkal bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.

A Washington Post ezekre a párhuzamokra reflektálva azt írta a lengyel politikusról:

Jaroslaw Kaczyński, Orbán Viktorhoz hasonlóan, a visszataszító, második világháború előtti populizmus képződménye, melyben az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a jobboldali katolicizmus és a tekintélyelvű hajlamok keverednek."

Lengyelország nyugatra, Magyarország keletre dörgölődzik

DE MIKÖZBEN MAGYARORSZÁG RETORIKAI HARCA BRÜSSZELLEL ÉS A NYUGATI LIBERÁLIS DEMOKRÁCIAFELFOGÁSSAL A KELETI NYITÁSBAN ÉS EGY OROSZBARÁT KÜLPOLITIKÁBAN CSAPÓDOTT LE, LENGYELORSZÁG ESETÉBEN ERRŐL SZÓ NINCSEN.

A volt lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski egyenesen  igazságtalannak nevezte egy interjúban, hogy a lengyel kormányt és intézkedéseiket a bírálóik Orbán Viktor Magyarországához hasonlítják. Akkor kiemelte azokat a pontokat, amikben biztos nem hasonlítanak a magyar kormányra: az USA-hoz és Oroszországhoz fűződő viszonyukat. Úgy fogalmazott, kormánya „rendkívül boldog és elégedett" az Egyesült Államokkal való kapcsolattal, különösen a katonai együttműködéssel. Dicsérte a volt amerikai elnök, Barack Obama törekvését, hogy a Krím-félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai harcok után megerősíti az amerikai katonai jelenlétet a közép-európai régióban. A PiS tehát még a korábbinál is Washington-barátabb, illetve Moszkva-ellenesebb irányvonalat képviselt, ami elég nagy különbség például az Orbán-kormánnyal összehasonlítva. Hogy Lengyelország miért is nem tud orbanizálódni, ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.

A lengyel elit hagyományosan oroszellenes és Amerika-barát, különösen igaz ez a PiS-kormányra. A PiS vezető politikusai, köztük maga Jarosław Kaczyński is hisznek az összeesküvés-elméletekben: például abban, hogy a szmolenszki repülőgép-tragédia és Lech Kaczyński halála mögött az oroszok állnak.

A lengyel elnök, Lech Kaczyński Tu–154-ese 2010. április 10-én zuhant le Oroszországban. Az államfő és kísérete Szmolenszkbe tartott, hogy a közeli katinyi (Katyń) erdőben tisztelegjen az 1940-ben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel emléke előtt. A gép mind a 97 utasa meghalt, az elnök, a felesége, a lengyel politikai vezetés és a hadsereg irányítóinak jelentős része.

Bár a szmolenszki repülőteret köd miatt lezárták, a Varsóból induló elnöki gép – egyébként tapasztalatlan – pilótája úgy döntött, hogy Moszkva vagy Minszk helyett mégis ott száll le. Háromszor is próbált landolni, mielőtt a katasztrófa bekövetkezett. A gép leszállás közben letarolta a fák tetejét, megbillent, majd a becsapódáskor darabokra tört, a kifutópálya közelében. 

2015 februárjában pont Magyarország oroszbarát politikája és Putyin budapesti látogatása miatt romlott meg a lengyelekkel való viszony, olyannyira, hogy Kaczyński szóvivője egyenesen az európai szolidaritás szétverésével vádolta meg Ukrajna ügyében Orbán Viktort, maga a pártelnök pedig nem is fogadta a Fidesz vezetőjét. Ez év áprilisában aztán Orbán Viktor és Kaczyński közösen emlékművet állított a lengyel politikus balesetben elhunyt ikertestvérének és volt elnöknek Magyarországon.

Még kellenek egymásnak

Ezen az avatáson mindkét politikus dicsérte a másikat saját beszédében: Kaczyński  szerint Orbán kivételes szerepet tölt be, és nevét az egész világon ismerik. Az áprilisi választásokról azt mondta:

történelmi pillanatban vagyunk a világszabadság felé vezető úton.

Orbán Viktor megköszönte a szerinte némileg túlzó dicsérő szavakat, és arról beszélt, hogy az ezeréves lengyel–magyar barátságot nem feltétlenül kell megfejteni, elég hagyni, hogy „körülöleljen, és vigyen, vigyen a jövő felé." Ezután a közös Közép-Európáról beszélt, „amelynek a Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelország a vezető hatalma."

Közép-Európa a magyarok jövője. Amikor Lengyelországot támadják, akkor Közép-Európát támadják, így bennünket is támadnak. Lengyelország a jövőben is számíthat Magyarországra.

Az az ok, amiért Orbán jó viszonyt akar ápolni Kaczyńskivel és vele együtt a visegrádi négyek országaival, valójában nem a közös ideológiában, hanem a magyar miniszterelnök politikai érdekeiben keresendő. A menekültválságban tanúsított politikai sikerét látva Orbán most joggal hiheti, hogy idővel akár Európa egyik vezető politikusává is válhat. De ha ennek van is realitása, semmiképpen sem lehetséges Lengyelország és a visegrádi négyek támogatása nélkül: a kelet-európai blokk csak együtt, egységesen fellépve adhat igazi politikai súlyt Orbán európai törekvéseinek.

Most, hogy Kaczyński kezelése miatt ennyire eltűnt a nyilvánosság elől, és semmit nem tudni az egészségéről, nyilván megindultak a találgatások, mi lesz a Jog és Igazságosság jövője. A politikus egyébként térdporcpótló műtétre vár, ami csak a novemberi önkormányzati választások után lesz esedékes.

Ami biztos, az elnök, Andrzej Duda csütörtökön megvétózta az európai parlamenti választási rendszer módosítását, pedig azt a PiS szorgalmazta, és a lengyel parlament már korábban elfogadta. Duda többek között arra utalt, hogy a július végén parlamenti szinten jóváhagyott előírások nyomán a választási küszöb gyakorlatilag jóval 5 százalék fölé emelkedne, és ez szerinte sértené az arányosság elvét. Úgy ítélte meg, hogy a változások csak a két legerősebb pártnak (a kormányzó Jog és Igazságosságnak és az ellenzéki Polgári Platformnak) kedveznének.