Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Hová tűnt Orbán befolyásos lengyel barátja?

K EPA20180410075
2018.08.21. 20:06

Jarosław Kaczyński, a lengyel politika legbefolyásosabb embere, a Jog és Igazságosság párt elnöke nincs jól – ezt írja legalábbis a New York Times. A politikus még májusban került kórházba csontritkulással, a térdét kellett megműteni, egészségi állapotát azóta is csak találgatják, mert nincs róla pontos információ.

A 69 éves Kaczyński májusban 37 napot volt egy varsói katonai kórházban, azóta alig jelent meg a nyilvánosság előtt, akkor is csak botjára támaszkodva. Hiánya a hírek szerint pedig máris belső harcokhoz vezetett a pártján belül. A Visegrad Insight főszerkesztője, Wojciech Przybylski szerint

mostanáig a különböző frakciókat kordában tudta tartani. De véres hatalmi harcok jönnek a fiatalabb generációk vezetői között.

Ezt mondja Olgierd Annusewicz, a Varsói Egyetem Politikai Elemző Központjának helyettes vezetője is, aki szerint ezek a harcok egyelőre csak a háttérben léteznek, de csak idő kérdése, hogy a győztes neve felszínre kerüljön.

A politikus tagadja, hogy a közeljövőben bármikor is elhagyná posztját, és eddig csak olyan hivatalos nyilatkozatokat adtak ki róla, amiben azt mondják, egészsége egyáltalán nem olyan vészes. A Sieci nevű jobboldali lapnak júliusban azt mondta: azért húzódott el a kórházi kezelése, mert egy veszélyes baktérium miatt elfertőződött a térde, de már

kezdek rendbe jönni. Minden rendbe fog jönni.

Az egészségügyi miniszter, Łukasz Szumowski véleménye viszont más erről. Egy lengyel rádiónak adott interjújában azt mondta: „Már olyan rossz állapotban volt, hogy ha nem vitték volna kórházba, akár életveszélybe is kerülhetett volna." Annusewicz is ezt mondja:

Egyáltalán nem tudjuk az igazságot az egészségi állapotáról. Titkolják. Jobban titkolják, mint annak idején a Szovjetunió főtitkárjainak állapotát szokták.

Akárhogy is, a hiánya mindenkinek feltűnt, és kérdéses az utódlása, mert Annusewicz szerint „Kaczynski mérhetetlenül fontos a Jog és Igazságosságnak", és egyelőre nincs hasonlóan népszerű és befolyásos személy, aki pótolhatná.

Azt maga a politikus is elismerte, hogy a kormányon belüli viszályok valósak, de ezeket szerinte „meg kell semmisíteni". A lengyel elnök, a miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter is azok között van, akik próbálják megszerezni a hatalmat, de egy nemrég készült felmérés szerint egyik sem olyan népszerű a lengyelek körében, mint Kaczyński.

Talán csak a belügyminiszter, Joachim Brudziński az, aki e tekintetben felzárkózhat mögé: több mint huszonöt éve a politikus nagy barátja és bizalmas tanácsadója, és évekig volt a Jog és Igazságosság végrehajtó bizottságának elnöke (president of the executive committee), amivel a második legbefolyásosabb emberré vált a pártban.

Brudzińskinek egyébként megvan a véleménye a politikus leköszönésére várakozó utódokról:

Mindazon trónörökösöknek, akik arról fantáziálnak, hogy a párvezető helyébe léphetnek, még jó ideig türelmesen kell várniuk. Az elnök tökéletesen irányítani tudja a párt működését, és nem készül nyugdíjba menni a közeljövőben.

A varsói Fidesz

A Kaczynski-féle Jog és Igazságosság-kormányt (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése óta a nyugati médiában nagyjából ugyanazokkal a jelzőkkel és kritikákkal illetik, mint korábban a Fideszt és az Orbán-kormányt. A PiS hatalomra jutása Orbán Viktor számára örömteli fejlemény volt: a magyar kormány kapott egy erős szövetségest az EU-s politikájához.

A hasonlóság ismerős lehet: a PiS-kormány nem akar menekülteket, a multikat és bankokat megadóztatja, az Alkotmánybíróságba a saját embereit ülteti, Az ellenzéki civilek a Facebookon szervezkednek és utcára vonulnak, az Európai Parlament külön foglalkozna a demokrácia helyzetével. 

  • A 15 tagú lengyel alkotmánybíróságba még a választások előtt a kormányzó Polgári Platform (PO) megszavazott öt új bírót. Andrzej Duda elnök (korábbi PiS-képviselő) azonban nem volt hajlandó kinevezni őket, ehelyett az új szejm által megválasztott másik öt PiS-es bírót nevezte ki a testületbe.
  • A menekültek befogadását is elutasították, mert Kaczyński szerint „trópusi betegségeket terjesztenek". Orbánhoz hasonlóan tehát biztonsági okokkal magyarázták az uniós kvóták elutasítását.
  • Közben uniós szinten konkrét témákban egymásra talált a magyar és a lengyel kormány. Közösen vétózták meg például a homoszexuális párok öröklését szabályozó rendelettervezetet.

További hasonlóságokkal bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.

A Washington Post ezekre a párhuzamokra reflektálva azt írta a lengyel politikusról:

Jaroslaw Kaczyński, Orbán Viktorhoz hasonlóan, a visszataszító, második világháború előtti populizmus képződménye, melyben az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a jobboldali katolicizmus és a tekintélyelvű hajlamok keverednek."

Lengyelország nyugatra, Magyarország keletre dörgölődzik

DE MIKÖZBEN MAGYARORSZÁG RETORIKAI HARCA BRÜSSZELLEL ÉS A NYUGATI LIBERÁLIS DEMOKRÁCIAFELFOGÁSSAL A KELETI NYITÁSBAN ÉS EGY OROSZBARÁT KÜLPOLITIKÁBAN CSAPÓDOTT LE, LENGYELORSZÁG ESETÉBEN ERRŐL SZÓ NINCSEN.

A volt lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski egyenesen  igazságtalannak nevezte egy interjúban, hogy a lengyel kormányt és intézkedéseiket a bírálóik Orbán Viktor Magyarországához hasonlítják. Akkor kiemelte azokat a pontokat, amikben biztos nem hasonlítanak a magyar kormányra: az USA-hoz és Oroszországhoz fűződő viszonyukat. Úgy fogalmazott, kormánya „rendkívül boldog és elégedett" az Egyesült Államokkal való kapcsolattal, különösen a katonai együttműködéssel. Dicsérte a volt amerikai elnök, Barack Obama törekvését, hogy a Krím-félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai harcok után megerősíti az amerikai katonai jelenlétet a közép-európai régióban. A PiS tehát még a korábbinál is Washington-barátabb, illetve Moszkva-ellenesebb irányvonalat képviselt, ami elég nagy különbség például az Orbán-kormánnyal összehasonlítva. Hogy Lengyelország miért is nem tud orbanizálódni, ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.

A lengyel elit hagyományosan oroszellenes és Amerika-barát, különösen igaz ez a PiS-kormányra. A PiS vezető politikusai, köztük maga Jarosław Kaczyński is hisznek az összeesküvés-elméletekben: például abban, hogy a szmolenszki repülőgép-tragédia és Lech Kaczyński halála mögött az oroszok állnak.

A lengyel elnök, Lech Kaczyński Tu–154-ese 2010. április 10-én zuhant le Oroszországban. Az államfő és kísérete Szmolenszkbe tartott, hogy a közeli katinyi (Katyń) erdőben tisztelegjen az 1940-ben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel emléke előtt. A gép mind a 97 utasa meghalt, az elnök, a felesége, a lengyel politikai vezetés és a hadsereg irányítóinak jelentős része.

Bár a szmolenszki repülőteret köd miatt lezárták, a Varsóból induló elnöki gép – egyébként tapasztalatlan – pilótája úgy döntött, hogy Moszkva vagy Minszk helyett mégis ott száll le. Háromszor is próbált landolni, mielőtt a katasztrófa bekövetkezett. A gép leszállás közben letarolta a fák tetejét, megbillent, majd a becsapódáskor darabokra tört, a kifutópálya közelében. 

2015 februárjában pont Magyarország oroszbarát politikája és Putyin budapesti látogatása miatt romlott meg a lengyelekkel való viszony, olyannyira, hogy Kaczyński szóvivője egyenesen az európai szolidaritás szétverésével vádolta meg Ukrajna ügyében Orbán Viktort, maga a pártelnök pedig nem is fogadta a Fidesz vezetőjét. Ez év áprilisában aztán Orbán Viktor és Kaczyński közösen emlékművet állított a lengyel politikus balesetben elhunyt ikertestvérének és volt elnöknek Magyarországon.

Még kellenek egymásnak

Ezen az avatáson mindkét politikus dicsérte a másikat saját beszédében: Kaczyński  szerint Orbán kivételes szerepet tölt be, és nevét az egész világon ismerik. Az áprilisi választásokról azt mondta:

történelmi pillanatban vagyunk a világszabadság felé vezető úton.

Orbán Viktor megköszönte a szerinte némileg túlzó dicsérő szavakat, és arról beszélt, hogy az ezeréves lengyel–magyar barátságot nem feltétlenül kell megfejteni, elég hagyni, hogy „körülöleljen, és vigyen, vigyen a jövő felé." Ezután a közös Közép-Európáról beszélt, „amelynek a Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelország a vezető hatalma."

Közép-Európa a magyarok jövője. Amikor Lengyelországot támadják, akkor Közép-Európát támadják, így bennünket is támadnak. Lengyelország a jövőben is számíthat Magyarországra.

Az az ok, amiért Orbán jó viszonyt akar ápolni Kaczyńskivel és vele együtt a visegrádi négyek országaival, valójában nem a közös ideológiában, hanem a magyar miniszterelnök politikai érdekeiben keresendő. A menekültválságban tanúsított politikai sikerét látva Orbán most joggal hiheti, hogy idővel akár Európa egyik vezető politikusává is válhat. De ha ennek van is realitása, semmiképpen sem lehetséges Lengyelország és a visegrádi négyek támogatása nélkül: a kelet-európai blokk csak együtt, egységesen fellépve adhat igazi politikai súlyt Orbán európai törekvéseinek.

Most, hogy Kaczyński kezelése miatt ennyire eltűnt a nyilvánosság elől, és semmit nem tudni az egészségéről, nyilván megindultak a találgatások, mi lesz a Jog és Igazságosság jövője. A politikus egyébként térdporcpótló műtétre vár, ami csak a novemberi önkormányzati választások után lesz esedékes.

Ami biztos, az elnök, Andrzej Duda csütörtökön megvétózta az európai parlamenti választási rendszer módosítását, pedig azt a PiS szorgalmazta, és a lengyel parlament már korábban elfogadta. Duda többek között arra utalt, hogy a július végén parlamenti szinten jóváhagyott előírások nyomán a választási küszöb gyakorlatilag jóval 5 százalék fölé emelkedne, és ez szerinte sértené az arányosság elvét. Úgy ítélte meg, hogy a változások csak a két legerősebb pártnak (a kormányzó Jog és Igazságosságnak és az ellenzéki Polgári Platformnak) kedveznének.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?