A magyar kormány kedvenc konteójára fogott fegyvert a pittsburghi mészáros

Komoly erőszakhullám rázta meg a múlt héten az Egyesült Államokat. Ezt a hullámot három, egymáshoz közvetlenül nem kapcsolódó esemény hizlalta cunamivá:

1. Először is Cesar Sayoc, egy floridai Trump-rajongó kipostázott 13 csőbombát demokratákhoz kötődő, vagy legalábbis az elnök elszánt kritikusának számító híresség címére, de kapott egyet a CNN is. Egyetlen küldemény sem robbant fel, Sayoc-t pénteken letartóztatták, és bár esélye sem volt arra, hogy célpontjai közül bárkit is felrobbantson, maga a kísérlet is elég nagyot szólt.
2. Azután Kentuckyban hidegvérű rasszista kivégzés áldozata lett két fekete: egy büntetett előéletű fehér szélsőséges előbb megpróbált behatolni egy feketék által látogatott templomba, majd miután nem járt sikerrel (így szerencsére elmaradt egy charlestoni szintű mészárlás), egy közeli élelmiszerboltnál agyonlőtt két random idős feketét. A gyilkosság rasszista indítékához azért sem férhet kétség, mivel amikor Gregory Bush meglátta, hogy a bolt előtti parkolóban egy fehér férfi a pisztolyát markolva lapul a kocsija mögött, csak annyit mondott: "Ne lőj, én sem lövök. Fehérek nem ölnek fehéreket."
3. A hét végén pedig egy szélsőjobboldali férfi alaposan felfegyverkezve behatolt egy pittsburghi zsinagógába, ahol lemészárolt 11 hívőt, és megsebesített 6 embert – köztük két rendőrt és két kommandóst – megsebesített, mielőtt sikerült őt megadásra kényszeríteni. A minden idők legsúlyosabb amerikai antiszemita támadását elkövető Robert Bowers a rendőröknek nem kertelt szándékait illetően:

Csak zsidókat szerettem volna ölni.

A három, egymástól független, de egymás után bekövetkező esetet egységes narratívába rendezte elkövetőinek szélsőjobboldali motivációja. Ezért kézenfekvő volt, hogy sok kommentár vette elő Donald Trumpot, akit már nem először vádolnak azzal, hogy

• agresszív elemekben dúskáló a retorikája,
• politikai ellenfeleit súlycsoport-különbségtől függetlenül ellenségként tartja számon és zaklatja,
• paranoid módon sulykolja az amerikai életforma (akármi is legyen az) létében való fenyegetettségét,
• a tények tiszteletét felváltotta az összeesküvés-elméletekre hivatkozó politikai ködösítéssel (az időjáráshoz kötődő szókép nem véletlen!)

Ezek együttesen mind azt eredményezik, hogy egyre több ember érzi azt, hogy neki kell a liberálisoktól/zsidóktól/feketéktől megtisztítania Amerikát. A fegyveres ellenállás ethosza mindig is elevenen élt a fehér szélsőséges szubkultúrákban (a hetvenes években a fekete szélsőségesekében is), de a számok azt mutatják, hogy az ellenállás egyre kevésbé irányul az állami túlkapások ellen, a fehér szélsőségesek inkább a kisebbségeken élik ki a frusztrációikat. Miközben az erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban a kilencvenes évek óta a felére csökkent (mondjuk ezen belül a gyilkosságok száma alig változott), addig a szélsőjobboldali "gyűlölet-bűncselekmények" száma az elmúlt években masszív növekedési pályára állt. Az antiszemita megnyilvánulásokat monitorozó Anti-Defamation League adatai szerint 2016-hoz képest a tavalyi évben 60 százalékkal emelkedett az antiszemita incidensek száma.

És ezekben a negatív trendekben nyilvánvaló felelőssége van az Amerikát átható politikai ellentéteknek és a republikánus nyilvánosságot egyre jobban meghatározó konteós gondolkodásnak, ami már nem először türemkedik át a valóságba.

Trumpnak már támogatnia se kell ahhoz, hogy tudják, támogatja

A Fehér Ház alapvetően joggal utasíthatta vissza az elnök felelősségét firtató kérdéseket azzal, hogy rámutatott Trump Izrael-barátságára, zsidó származású vejére és zsidó hitre áttért lányára; illetve arra a tényre, hogy a merénylő online fórumokon elítélte a "globalistának" minősített Trumpot.

Csakhogy Trump és a szélsőjobb viszonya nem ilyen egyszerű.

Egyfelől ugyanis – ahogy erről korábban részletesebben is írtunk – a fehér fajvédők nem nézeteik nyílt támogatása miatt kezdtek vonzódni az alapvetően a new york-i "zsidó lobbi" bábjának tartott Trumphoz a 2010-es években. Hanem azért, mert ez a titkos kódok, rejtett gesztusok és a kettős beszéd fürkészéséhez hozzászokott szubkultúra nagy-nagy összekacsintásként értelmezte azt, amikor Trump elkezdte retweetelni a náci oldalak álhíreit, az Obama afrikai születésével kapcsolatos elméletének "érveit", meg úgy általában minden hülyeséget, ami elé került.

Ezért – ahogy a Quanon-konteó tökéletesen megmutatja – egy szint után teljesen mindegy, Trump ténylegesen mit is mond vagy tesz, mit támogat, vagy ítél el, végérvényesen ő lett a Nagy Összeesküvés elleni szabadságharc vezénylő tábornoka – még ha látszólag épp a Nagy Összeesküvők keze alá játszik is.

Ráadásul lehet, hogy Bowers csalódott Trumpban (ha igen, már 2016 előtt, ugyanis nem regisztrálta magát az elnökválasztáson), de pontosan lehet tudni róla, hogy egy olyan konteó hatására kapta fel az AR-15-öst, ami republikánus politikusok és a republikánusokhoz közel álló Fox News hatására került a köztudatba – és az elmúlt hétvégére a fideszes politikusok sajtóközleményeibe is:

Ez a Twitteren született konteó úgy szól, hogy a brutális közállapotok elől Hondurasból Mexikón keresztül az amerikai határ felé menekülő, október végére 7000 emberre duzzadó "karavánt" Soros György emberei szervezték meg többek között a venezuelai szocialista kormányzattal együttműködve, méghozzá azzal a szándékkal, hogy "még nagyobb felfordulást okozzanak" az amúgy is sok vitával és jogi eljárással terhelt amerikai migráció területén. Soros György az amerikai jobboldalon is legalább akkora liberális mumusnak számít, mint a magyar, az izraeli vagy az orosz jobboldalon (a magyar kormány tulajdonképpen már bejáratott politikai eszközként emelte át Amerikából a sorosozást), így azután a Soros-karaván jól csengő konteója hamar átszivárgott egyes republikánus politikusok és Donald Trump Jr. Twitter-feedjébe, majd a Fox különféle csatornáira is, melynek műsorvezetője, Lou Dobbs felvetette:

nem gondoljátok, hogy a radikális baloldal a közép- és dél-amerikai szocialistákkal és baloldaliakkal együtt szervezi és támogatja a migránskaravánt?

De a helyi Alapjogokért Központ, a Judicial Watch vezetője a konteóba bevonta a deep state-et (azaz az intézmények rejtekében a politikai döntéseket a saját agendájuknak megfelelően formáló titkos összeesküvésről szóló elméletet), hogy a Soros által "megszállt" Külügyminisztérium finanszírozta és szervezte ezt a bizonyos karavánt.

A Fidesz is megtalálta a karavánt

A karavános konteót a merénylet előtti napokban egyébként – többek között a Fox más műsoraiban – ízekre szedték, és kimutatták, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá "összefüggéseit". Érdekes, hogy egyik védelmezője, a floridai republikánus képviselő Matt Gaetz azzal érvelt Soros és az általa támogatott civilek érintettsége mellett, hogy a Balkánon már "erős bizonyítékok" támasztják alá azt, hogy ők szervezik a migrációt (ezek a bizonyítékok leginkább a magyar kormánypropagandában léteznek, innen juthattak el mondjuk a Breitbart közvetítésével Gaetzhez).

A politikai kommunikáció nemzetközi oda- és visszacsatolásának sebességére jellemző, hogy az október második felében szárba szökkenő soroskaravánozást a hétvégén már Németh Szilárd és Hollik István is átvette. A két fideszes politikus két különálló sajtótájékoztatón fejtegette, hogy a civil szervezetek

folyamatosan szervezik, hogy Európába behozzák a migránsokat, emögött egyértelműen Soros György áll, ahogy az Egyesült Államok felé tartó migránsok, a "Soros-expressz" mögött is.

A "Soros-karaván" kifejezésre a menekültellenes kampányokkal hermetikusan lefedett Magyarországra már kevesen kapták fel a fejüket, de Amerikában elég nagy megütközést keltett annak antiszemita felhangja miatt (paradox módon a Soros-plakátok miatti antiszemita-vád alól Orbánt személyesen a zsidó állam miniszterelnöke, Benjamin Netanjáhu oldozta fel). Ahogy a Washington Post korrektül megfogalmazta, valójában ez a Nagy Náci Szintézis, ami (egyszerűsített fordításban):

összekapcsolja az antiszemita reflexeket a migrációtól való zsigeri félelmekkel és a világ történéseit a háttérből irányító hatalom árnyékának sejtelmével.

Nem véletlen, hogy a karavánozás a fehér fajvédő oldalakon is gyorsan terjedt, Bowers is többször posztolt a Gab nevű – azóta felfüggesztett – közösségi oldalon ezzel kapcsolatban – például a migrációs témákra mindig ugró orosz propaganda által fabrikált képet, melyen a menekültek egy dávidcsillagos teherautóra ugrálnak fel. A mészárlás előtti utolsó posztja (melynek végén deklarálja, hogy "behatol") is azt vizionálja, hogy zsidó szervezetek (konkrétan a Hebrew Immigrant Aid Society) azért segítik a migrációt, mert a migránsok segítségével akarnak a november 6-i félidős választás előtt erőszakos cselekményekkel zavart kelteni.

Azaz miután egy migrációs konteót felkapott és promotált a republikánus párti média, ez a konteó cselekvésre sarkallt egy fehér fajvédőt, és innentől kezdve a koteó bizonyos szempontból valóban a valóságot alakító erővé vált. A mészárlás hatására a Soros-karaván azonnal eltűnt a republikánus témákból. A Fox a héten bocsánatot is kért, amiért ismétlésben újra adásra tűzte a már említett fejtegetéseket a sorosista külügyminisztérium migrációszervező tevékenységéről.

Persze felvethető, hogy Bowerst előbb vagy utóbb valamilyen más konteó is az erőszakra sarkallta volna, de Trump kritikusai szerint az elnöknek igenis felelőssége van abban, hogy esze ágában sincs mérsékelni az egyre hisztérikusabban megélt politikai ellentéteket, sőt, ezeket ő maga erősíti. Pittsburghben is nagyon ellentmondásosan fogadták Trump látogatásának hírét. Az egyik pittsburghi zsidó szervezet tagja például arra az indokra hivatkozva kérte azt, ne jöjjön a városba, hogy

az elmúlt három évben a szavai és politikai intézkedései bátorításul szolgáltak az izmosodó fehér nacionalista mozgalom számára. (...) A gyilkost gonosznak nevezte, de az erőszak kicsúcsosodása is az ön hatásának is köszönhető.

Bill Peduto demokrata párti pittsburghi polgármester sem rejtette véka alá Trump felelősségét, mondván, "A szavaknak is van ereje." Trump, aki más tragikus eseményekhez hasonlóan a pittsburghi mészárlással kapcsolatban is igen esetlenül kommunikált (a felfegyverzett őröket hiányolta a zsinagógából), ezekre a vádakra szokása szerint megsértődött, és a felelősséget  a "fake news médiára" – azaz a liberális nyilvánosságra – hárította.

Pedig jó ötletnek tűnt a migránsozás

Trump felelősségének kérdése, és az ügyben való manőverezése ráadásul nem csak az amerikai politikai kultúra szempontjából fontos és tanulságos, hanem a republikánus párt félidős választási eredményei is múlhatnak rajta. Kevesebb, mint egy hét van hátra a megmérettetésig, melyen az összes képviselőházi mandátumról, és a szenátusi helyek harmadáról szavaznak a választók (meg egy rakás kormányzói és állami képviselői helyről). A republikánusok kommunikációjában eddig a migrációs téma viszonylag kevés teret kapott, ezen próbált változtatni az elmúlt hetekben Trump és a párt is, akiknek kapóra jött a hondurasi karaván által jelentett – politikai szempontból tökéletes, egyszerre konkretizálható, egyszerre homályos – fenyegetés.

Ez a vonal azonban Pittsburghben kapott egy előre nem látható gellert, ugyanis a migráció helyett megint Trump került a politikai viták középpontjába. És a tapasztalatok azt mutatják, hogy Trump megítélése általában olyankor a legalacsonyabb, ha a politika róla szól, és kifejezetten jót tesz neki, ha hátrébb tud lépni egy politikai konfliktusból (mint például a Brett Kavanaugh főbírói kinevezése körüli balhé esetén).

A pittsbourghi mészárlás miatt defenzívába került republikánusoknak ráadásul amiatt is magyarázkodnia kell, hogy a párt Connecticut állam szenátusi mandátumára pályázó jelöltje, Ed Charamut zsidó származású riválisát egy olyan szórólappal támadta, melyen Matt Lesser mohóra photoshoppolt tekintettel százdollárosokat morzsolgat a kezében. A régi antiszemita motívumra felhúzott szórólapokra Charamut csak annyit mondott, hogy csak "a kettejük közti különbségre" akarta felhívni a választók figyelmét.

A pittsburghi mészárlás hatására kerültek újra célkeresztbe Steve King iowai republikánus képviselő faj- és idegengyűlölő kijelentései; a politikus miatt vonta meg az állam republikánus szervezeteitől a kampánytámogatásait több cég is, mint például az Intel vagy állateledelgyártó Purina. King az elmúlt 15 évben adományok és komolyabb kampányköltés nélkül tudta hozni saját mélyvörös körzetét, de most, hogy saját pártjából is egyre többen tartják vállalhatatlannak, sikerült magára húznia demokrata kihívóját, J.D. Scholtent.

Egy Axiosnak nyilatkozó republikánus stratéga pont az ilyen, egymásra erősítő ügyek miatt mondta az elmúlt hétről:

Nehéz elképzelni egy ennél rosszabb időben érkező, ennél rosszabbul alakuló hetet. Nehéz megmondani, hogy milyen hatása lesz, de az biztos, hogy a szoros versenyeknél nem nekünk segít.

És bár általában egy felmérésből nem szabad túl nagy következtetéseket levonni, talán ezúttal valós trendre tapintott rá a Gallup, mely négy pontos csökkentést mért Trump támogatottságában, az elnök ezzel lényegében elveszítette az elmúlt hetekben gyűjtött támogatóit. 

De ahogy a közmondás tartja, a kutya ugat, a karaván halad – és a haladás ténye még akkor is fontos, ha a karavánt Mexikó is úttorlaszokkal próbálja lassítani. A Fehér Ház ugyanis kiemelt fenyegetésként kezeli a Trump szerint bandatagokkal, "rossz emberekkel", sőt, gyanús közel-keletiekkel teli menetet; ezért James Mattis hadügyminiszer5200 katonát vezényelt a határra – miközben a Pentagon Szíriában 2000 katonát is elegendőnek tart az Iszlám Állam, Oroszország és Irán együttes sakkban tartására.

(Borítókép: Donald és Melania Trump köveket és virágokat helyeznek el a pittsburghi mészárlás helyszínén, 2018. október 30-án. Fotó: SAUL LOEB / AFP)