Az egész román nemzet szégyellheti magát

Nincs meg bennünk a felebaráti szeretet, a hazaszeretet; hiányzik a józan ész, a tisztelet, a korrektség és a nemek tiszteletben tartása is.

– mondta Magda Iorga pszichológus a caracali gyilkosságok kapcsán. Július vége óta tartja lázban Romániát a 15 éves Alexandra Măceșanu esete, akit megerőszakolt és megölt egy 65 éves férfi. A lány – tömegközlekedés híján – stoppal akart az Olt megyei Caracalba jutni, de a sofőr elrabolta, és egy ismeretlen helyre vitte. 

A lány hiába hívta a 112-es segélyhívót, a 65 éves tettes, Gheorghe Dincă házába csak 19 órával az első hívás után hatoltak be – ekkorra már csak elszenesedett maradványokat találtak a helyszínen. Dincă később bevallotta, nem Alexandra volt az egyedüli áldozata, a férfit pedig összefüggésbe hozta a romániai sajtó egy évekkel ezelőtti caracali esettel, ahol emberkereskedők 14-16 éves lányokat futtattak.

A kiskorú prostituáltak ügyfelei között ott voltak a helybéli rendőrök, a környéken dolgozó osztrák üzletemberek, és a közeli NATO-bázis amerikai katonái is. Bár a hálózatot lekapcsolták, a maffia továbbra is jelen van Caracalban – Alexandra sikertelen mentési akciójánál pedig még a rendőrség is egyeztetett az alvilággal. 

Azóta is folyamatosan kutatják át a gyilkosság helyszínét újabb áldozatok után, a caracali eset kapcsán pedig felmerült a román közéletben a rendőrségbe és más közintézményekbe vetett bizalom mély leépülése is. Klaus Iohannis államfő szerint minden szinten, minden felelősnek le kellene mondania, a Libertateának nyilatkozó Magda Iorga pszichológus szerint pedig

Le akarta rövidíteni az utat

Alexandra Măceșanu még július 24-én indult a dobrosloveni otthonából Caracalba, hogy találkozzon a barátjával. Egy éve voltak együtt, és együtt dolgoztak az iskolai vakáció alatt is a városban. Azon a napon viszont már nem találkoztak, és hiába keresték a barátai is telefonon, ki volt kapcsolva.

Caracal autóval tíz percre van Alexandra falujától, gyalog viszont másfél óra az út. Tömegközlekedéssel pedig alig lehet egyik településről a másikra eljutni: a vonatok pont kikerülik az országúton fekvő Dobroslovenit, a legközelebbi vasútállomás egy másik településen, gyalog ötven percnyire van. Buszok csak nagyon ritkán járnak a négyezer fős településre, pláne vakáció idején – Alexandra barátnője, Marina a Gazeta de Sudnak azt mondta, hajnali 5-kor és reggel negyed 8-kor ment aznap egy-egy busz. Amikor 9-10 óra fele Alexandra elindult otthonról, nem indult egy sem, így inkább stopposként próbálkozott.

A megszokott stoppolás viszont durva fordulatot vett: a férfi, akihez beszállt, bekötötte a lány szemeit, és egy számára ismeretlen helyre vitte, majd elvette tőle a telefonját is. Alexandra szülei az elrablása másnapján délelőtt értesítették a rendőrséget, a lány pedig az elrablója egyik telefonjáról hívta fel a 112-t.

Háromszor kért sírva segítséget a rendőröktől, de a hívását nem úgy fogadták, ahogyan az elvárható lenne: a szolgálatban lévő diszpécser szkeptikusan, néha ironikusan válaszolt Alexandrának, hiába ismételte el a lány többször, hogy elrabolták, megverték és hogy fél. A lány nagybátyja nyilvánosságra hozta a belügyminisztérium aktáit a hívásról,

Az első hívás után pedig csak 19 órával hatoltak be a házba: előtte órákig rossz címeken tartottak házkutatást, majd amikor rátaláltak péntek hajnalban a 65 éves Gheorghe Dincă otthonára, a rendőrök három órát vártak a behatolással. A törvény szerint ugyanis a házkutatást csak reggel 6 órától végezhették el – azt azonban a leváltott országos rendőr-főkapitány, Ioan Buda is elismerte, hogy indokolt esetben, más módszerrel behatolhattak volna előbb is. 

Nem az első – és lehet, nem a második

Ekkor már késő volt: amikor Dincă megtudta, hogy a lány a 112-t hívta, a telefont elégette, a lányt pedig megölte, és még a nyomait is el akarta tüntetni: feldarabolta, majd testrészeit elégette. A férfi 2,5 ezer négyzetméteres udvarán rengeteg autóalkatrész és más hulladék volt, de a nyomokat megpróbálta a kerten kívül is eltüntetni. Amikor a rendőrök megtalálták a lány elszenesedett csontjait, a férfi először azt mondta, azok nem emberi eredetűek, és hogy a kutyáinak akarta hazavinni azokat. Később kiderült, hogy a maradványok Alexandrától származnak. 

Dincă végül elismerte tettét, és bevallotta, nem Alexandra volt az egyedüli áldozata: magára vállalta ugyanis a 18 éves Luiza Melencu meggyilkolását is. Luiza még áprilisban tűnt el, Dincă pedig az ő holttestének maradványait mutathatta meg egy közeli erdőben – a nyomozó hatóság korábban meg is erősítette, hogy egy 15-19 év körüli lány holttestét találták meg, DNS-mintákat viszont nem találtak a kalcinálódott csontokon.

A nyomozók viszont egy harmadik áldozat nyomait is felfedezték azon a helyen, ahol Luiza holttestét elrejthették, Dinca autójában pedig olyan bizonyítékokat találtak, amik nem Alexandrától vagy Luizától származtak. A Pro TV a honlapján egyenesen arról ír,

A rendőrök most egy, az építőiparban használatos talajszkenner segítségével kutatják át Dincă hatalmas udvarát. Eddig tíz olyan gyanús pontot is azonosítottak a felszín alatt, ahová a 65 éves férfi korábban eláshatott valamit.

A férfi egyedül lakott a házban és a környékén; felesége és gyereke Olaszországban él, 2002 és 2008 között Gheorghe is ott volt. Bár korábban arról lehetett hallani, hogy a férfit kitiltották szexuális bűncselekmény miatt, az ügyben nyomozó Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) főügyésze ezt tagadta.

Dincă egyébként foglalkozása szerint autószerelő volt, taxisofőrként is dolgozott korábban, az utóbbi időkben pedig piacozásból élt. Azonban a román médiában szárnyra kaptak olyan elméletek, miszerint Dincă a caracali alvilágnak is bedolgozhatott, vagy legalábbis együttműködött velük. A feltételezéseket megerősítheti az, hogy a rendőrség a házba való behatolás előtt a helyi maffiával egyeztetett. 

A Libertatea ugyanis kiderítette, hogy a mentési akciót irányító Nicoale Alexe parancsnok az egyik szervezett bűnözői csoporthoz fordult segítségért. A csoport vezére hamis nyomokat küldött üzeneteiben Alexének, és a rivális Oacă-klán helyszíneire vitette a rendőröket – a sikertelen házkutatásokkal pedig sikerült órákig hátráltatni a nyomozást. 

Az Oacă-klán egyébként nem ismeretlen a DIICOT nyomozói előtt: tavaly eljárást indítottak a klán ellen azzal a gyanúval, hogy lányokat vittek Németországba, és prostitúcióra kényszerítették őket, írja a Maszol. Egy másik, már korábban felszámolt klán története pedig nemrég került nyilvánosságra: Daniel Bogdan „Cocoș” (magyarul: kakas) és bandája egy kerítőhálózatban 14-16 éves lányokat kényszerítettek prostitúcióra Caracalban és a környékén.

Tíz férfi fog megerőszakolni, ha ezt bárkinek elmeséled

Leggyakrabban így fenyegették a lányokat, akik a klán fogságába kerültek: az emberkereskedelmi hálózat 2012 környékén 16 fiatalkorú lányt futtatott Caracalban a Libertatea szerint. A lányokat legtöbbször kisebb pénzösszegekkel vesztegették meg, majd arra kényszerítették, hogy lefeküdjenek a bandavezér Cocoșsal – a kényszerített aktust felvették videóra is, és azzal zsarolták őket maradásra, hogy közzéteszik a felvételt. 

Egy ma már 24 éves áldozat Oana álnéven nyilatkozott is a lapnak. A közeli Dioștiból való, ahogyan Gheorghe Dincă áprilisi áldozata, Luiza Melencu is. 16 évesen ment el egy barátjával egy közeli diszkóba, ahol találkozott Puiuval és Cocoșsal, a klán két vezetőjével – akik végül belekeverhettek valamit az italába, ugyanis nem emlékezett arra, hogyan aludt el. Idegenek ágyában ébredt, és nem találta a telefonját sem.

Te meghülyültél? Észre sem vetted, hogy elraboltak? Innen már nem menekülsz!

Ezeket Cocoș felesége mondta a lánynak, aki végül a maffiavezér otthonában landolt. Oana telefonját lehúzták a vécén, amikor pedig Cocoș hazajött, így fenyegette meg: „Ha elmész innen, megöllek.”

A klán ügyfelei között környékbeli rendőrök, osztrák üzletemberek és amerikai katonák is voltak, akik egy közeli NATO-támaszpontról jöttek, ezt a maffiavezér letartóztatását elrendelő 2013-as bírósági határozat is megerősítette. A törzshely a caracali No Name panzió volt, itt máig egymás mellett lobog az amerikai és a román zászló. A Libertatea arról ír, legtöbbször itt találkoztak az amerikai katonák a kiskorú prostituáltakkal – de Oana szerint volt olyan lány, akit egyenesen a NATO-bázisra vittek.

Az első amerikai katona 2011 tavaszán érkezett meg a közeli Deveseluba, az osztrák kuncsaftok pedig egy közeli beruházáson dolgoztak egy vízerőművek karbantartásával és javításával foglalkozó cég alkalmazottaiként. Az újságírók egyes ügyfelek neveit is megszerezték, ahogyan képeket is a futtatott lányokról: a 2012-es akták szerint a lányok mind 1996-97 környékén születtek.

Az ügyben nyomozó szervezett bűnözés elleni ügyosztály (DIICOT) kikérte a vizsgált időszakban bejelentkező vendégek listáját is, de később visszaadta a panziónak, mert a közel száz dokumentum elvileg sérült, azaz használhatatlan volt. A DIICOT nem is indított eljárást az osztrák kliensekkel szemben, mindössze tanúkként hallgatták ki őket – miközben egyikük a meghallgatása során elismerte, hogy szexuális kapcsolatban volt a 14-16 év közötti lányokkal:

Nem tudtam, hogy kiskorúak voltak. Azt hittem, 18-20 évesek.

A fiatalkorú prostituáltak ügyében az amerikai katonák közül senkit nem idéztek be, a rendőröket pedig védett személyekként teljesen kihagyták az ügyből, holott volt közülük, aki egyenruhában ment be a lányokhoz. 

Elvégezték a dolgukat, fizettek és elmentek

A Libertateának nyilatkozó Oanának végül sikerült megszöknie Cocoș hálójából:

Miután megszöktem, annyira sokkoltak az események, hogy még a falumban se jártam ki sehova. Senki nem keresett meg a gyámügyi hatóságoktól, senkitől sem kaptam pszichológiai segítséget. Ekkor voltam tizedik osztályos.

Amikor a riporter rákérdez arra, hogy az ügyfeleinek elmondta-e a lány, hogy fogságban tartják, igennel válaszolt: „Mindenkinek, a rendőröknek is elmondtam, hogy erőszakosan tartanak fogva, hogy nem engednek el, és segítséget kértem, hogy kijuthassak. Sírva kértem mindenkitől segítséget. De senki nem tett semmit.

A hálózat fejét, Daniel Bogdan „Cocoș”-t végül hat év börtönre ítélték, de nem sokkal később kórházba szállítása közben meghalt. Halálának okáról a mai napig nem tudni semmit, családja szerint a mentőautóban agyonverhették. A klán többi tagja viszont életben maradt, ahogyan a 2012-es ügyben nyomozó rendőrök is tovább végezték a dolgukat: egyikük az a Nicolae Alexe volt, aki nemrég az Olt megyei rendőrség ügyvivő parancsnokaként Alexandra Măceșanu sikertelen mentési akcióját is koordinálta.

Azok ölték meg, akikben megbízott

A bukaresti sajtó egy része elképzelhetőnek tartja, hogy Alexandra gyilkosa, Gheorghe Dincă maga is tagja volt a 2012-es kerítőhálózatnak, írja a Maszol. Ahogy már korábban írtuk, a mentési akció előtt a rendőrök a caracali maffiával egyeztettek. Ez azonban nem szokatlan Romániában egy hat és fél éve Bukarestben szolgáló rendőr szerint. Radu Duțu azt mondta a Recordernek, főleg információszerzésre keresnek fel helybéli maffiózokat a nyomozások során:

Caracalnál is a főbiztos beszélt a bűnözőkkel, hogy adjon némi információt. (...) Szerintem ezek az emberek nem ingyen adják az infókat, kérni fognak majd valamit cserébe.

Dincă egyelőre a rendőrség munkáját segíti. A nyomozók szerint nem „magányos farkasként” követte el a gyilkosságot, azaz lehettek cinkostársai is. A mostani ügy kivizsgálásához a 2012-es caracali ügy minden áldozatának és gyanúsítottjának az (akár újbóli) kihallgatását kezdeményezik. Így a DIICOT is azon a vonalon indult el, hogy

A 18 éves Luiza Melencu családja egyébként 300 ezer eurós kártérítésre nyújtott be igényt, a 15 éves Alexandra családja viszont nem kér ilyesmit, ugyanis „nem akarnak pénzt keresni a halálán”. A lányt nagybátyja szerint „az az állami apparátus ölte meg, amiben megbízott, amikor a 112-t hívta” – holott elvileg a segélyhívó szolgálat munkatársai helyesen mérték be a helyszínt.

Egy normális országban mindenki lemondana

Augusztus 8-án Raed Arafat államtitkár ugyanis azt mondta, a hívás helye az általuk meghatározott terület szélén volt. A segélyhívó kapcsán felmerült problémákat pedig tizennégy intézkedéssel terveznek orvosolni: köztük van az a tervezet, ami szerint ha feltöltőkártyáról hívták a 112-es számot, a mobilszolgáltató köteles lesz felfedni a kártya tulajdonosát. Emellett 650 diszpécsert képeznek ki a sürgősségi hívások fogadására európai uniós alapokból, első körben Bukarestben és Marosvásárhelyen, a képzésen pedig rendőrök is részt fognak venni.

A széleskörű felháborodással szembenéző baloldali kormány pedig nem csak a segélyhívások területén hozott lépéseket: a belügyminisztérium bírsággal fogja büntetni a taxisengedély nélkül utasokat pénzért szállító autósokat. Viorica Dăncilă miniszterelnök egyenesen hadat üzent a bűnözésnek, ígérete szerint rendelettel teszik működőképessé a szexuális bűncselekményeket elkövetők országos nyilvántartását, sőt,

A sürgősségi rendeletek tervezete nyilatkozata szerint már elkészült, emellett a kormány egy kampányt is indít majd az emberkereskedelem ellen.

Bukarestben az ellenzék augusztus eleji nagyszabású tüntetésén is téma volt a caracali eset, a velük szimpatizáló jobboldali Klaus Iohannis államfő szerint pedig – aki a történtekkel egy időben indította be a „normális Románia” ígéretével a novemberi elnökválasztásra a kampányát – minden szinten, minden felelősnek le kellene mondania.

Sokaknak távozni is kellett posztjukról az ügy miatt: még július 26-án leváltották az országos rendőr-főkapitányt, az Olt megyei prefektust, korábban pedig az Olt megyei rendőrség vezetőjét is. Három nappal később lemondott a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) vezetője, majd másnap, július 30-án az alig hat napja kinevezett belügyminiszter is. Még az oktatási miniszternek is távoznia kellett a kormányból – ő az áldozatot hibáztatta amiatt, mert beült egy idegen autójába.

Nem tetszett valami? Ugyan már, biztos élvezted!

A caracali eset hetek óta az egyik legfontosabb téma a romániai közbeszédben – rá is feküdtek erre egyesek, akik jópofának tartották az országos botránnyal hirdetni a vállalkozásukat. A kolozsvári Piese Autoscan körlevelében úgy hirdetett akciót, hogy „a caracali szörnyeteg megölte az árainkat, így jelentős árengedményeink vannak”, a szintén kolozsvári People nevű szórakozóhely pedig azzal reklámozta magát a belvárosban, hogy „a kövér embereket nehezebb elrabolni”.

Nemcsak ők, de a román média szinte egésze próbál hasznot húzni az esetből: a hírtelevíziók ontják magukból az „exkluzív részleteknek” hívott ellenőrizetlen információkat, sokszor utcai mendemondákra hivatkozva, amiket órákon belül cáfolnak. A Krónika cikke szerint a „fake news”, azaz a valótlanságok és álhírek terjedése ellen egyelőre nincsen konkrét fellépés, de a román médiahatóság intenzíven vizsgálja a műsorokat.

A hírverésnél viszont talán fájóbb pont az, hogy az eddigi eseteket a mély hallgatás jellemezte idáig. A lányok ugyanis félelmükben legtöbbször nem is fordultak a hatóságokhoz – ha viszont mégis, abban sem volt semmi köszönet. 

Viki Dumitrache pszichológus a gyermekvédelemnek dolgozott tíz éven keresztül, közel 200 megerőszakolt lány ügyét ismerte meg. Sokszor pedig az ügyekben illetékes rendőrök az áldozatot hibáztatták a történtekért:

A Cocoș-klán áldozata, Oana is arról beszélt a Libertateának, hogy mikor szökése után otthon megerőszakolta a barátjának unokatestvére, a rendőrök egyszerűen lekurvázták. Egy másik 16 éves lány elleni erőszakos esetben pedig a szomszédok hívták ki a rendőröket, akik viszont az empátia semmilyen jelét nem mutatták, amikor a lány elmondta, mi történt vele:

Aha, na és mi nem tetszett?! Ugyan már, látszik, hogy te is élvezted! Tudjuk, milyenek vagytok, ti fiatal lányok!

Borítókép: Gyerekcipőkkel tiltakoznak aktivisták a múlt héten eltűnt, a gyanú szerint megerőszakolt és megölt 15 éves lány miatt a bukaresti belügyminisztérium előtt 2019. augusztus 3-án. MTI/EPA/Robert Ghement