Nehéz belebukni egy szexvádba

Az elmúlt 20 év legkomolyabb szexbotránya 1998 januárjában robbant, amikor a Drudge Report lehozta, hogy az Egyesült Államok elnökének, az akkor 49 éves Bill Clintonnak és a Fehér Házban dolgozó, 22 éves gyakornok Monica Lewinskynak viszonya volt.

Ovális sztori

Az elnöki ovális irodában történteket Clinton előbb tagadta. Elhíresült mondatát – „Nem volt szexuális kapcsolatom azzal a nővel” – hét hónappal később maga cáfolta, beismerve, hogy mégis volt szexuális kapcsolata Lewinskyvel.

A sztori, pontosabban a hazugság beismerése – és az ügyész által adott mentesség ígéretével megpuhított Lewinsky nyilatkozata, valamint spermafoltos kék ruhája – oda vezetett, hogy az elnök elmozdítását célzó impeachment jogi előkészítése a legtovább jutott az Egyesült Államok 20. századi történetében. (A Watergate ugyan Richard Nixon lemondásához vezetett 1974-ben, de a republikánus elnök nem várta meg az impeachmentről szóló szavazást.)

Az akkor már második ciklusát töltő Clintonnal szemben a republikánus többségű képviselőház megszavazta ugyan, hogy a szenátus elé kerüljön az ügy. Ott azonban nem volt meg a szükséges kétharmados többség, így 1999 elején végleg elbukott az impeachment, ahogyan az egyetlen hasonló esetben, Andrew Johnson ellen 1868-ban.

Clinton népszerűsége egy időre megsínylette az ügyet, de végül magas népszerűségi mutatóval hagyta ott a Fehér Házat, igaz, a Demokrata Párt elnökjelöltje – Clinton alelnöke, Al Gore – már inkább nem kért Clinton választási támogatásából. A demokrata politikus végül – mindössze 6000 floridai szavazattal – alulmaradt a republikánus George Bushsal szemben, így lehet, hogy a Lewinsky-ügy levét végül az alelnök itta meg.

Három perc, tusolással együtt

Franciaországban korábban közmondásosan kevésbé volt téma a politikusok félrelépése. Sem az afférok, sem a házasságon kívül született gyerekek nem befolyásolták a 20. században a francia elnökök reputációját. „Voltak nők, akiket nagyon szerettem, olyan diszkréten, amennyire csak lehet” – mondta egykor a szeptemberben 86 évesen meghalt Jacques Chirac.

A francia kormány-, majd államfő több kapcsolata nyílt titok volt, annyira, hogy az elnöki tanácsadónőtől kormánya egyik női miniszterén át a Le Figaro újságírónőjén keresztül az olasz színésznőig, Claudia Cardinale-ig sokakkal hírbe hozott politikusról az elnöki rezidencia személyzete is csak viccelődve mondta, ha női látogatója volt, hogy „három perc, tusolással együtt”. Felesége nyilvánosan sosem beszélt ezekről, csak jóval azután, hogy 2005-ben véget ért Chirac második elnöki ciklusa. 2016-ban az egykori francia first lady interjújában azt mondta: a sikeres férfiak vonzzák a nőket. „Eleinte nehéz volt, sokszor szomorúvá tett, de végül elfogadtam, és azt mondtam magamnak, a szenvedésemet olyan méltósággal fogom viselni, amilyennel csak lehetséges” – idézte Bernadette Chiracot a France24.

Igaz, Chirac kénytelen volt szembenézni a törvénnyel, de nem közvetlenül a házasságon kívüli kapcsolatok keltette politikai következmények miatt: elnöksége alatt mentességet élvezett, ám végül ő lett az első volt köztársasági elnök, aki ellen vádat emeltek. Azzal vádolták, hogy még Párizs főpolgármestereként fiktív állásokat adott pártja munkatársainak. Chirac tagadta a vádakat. Az ügyészség a felmentését kérte, de 2011-ben végül közpénzek elsikkasztásában és bizalommal való visszaélésben is bűnösnek találta a bíróság. Két év felfüggesztett börtönre ítélték.

Egy francia mégis belebukott

Hogy az idők Franciaországban is változnak, azt Dominique Strauss-Kahn esete jelezte. A szocialista politikus – egykori ipari miniszter – az IMF elnökeként bonyolódott súlyos vádakba. A DSK-nak becézett, jómódú életvitele miatt kaviárszocialistának csúfolt politikusról a New York-i Sofitel hotel szobalánya állította, hogy erőszakoskodott vele. Strauss-Kahn visszautasította a vádakat, később elismerte az aktust, de az erőszakot tagadta. Végül peren kívül egyeztek meg. Strauss-Kahn azonban ekkor már elvesztette, amit lehetett: távozott az IMF éléről, és egyúttal elvesztette az esélyét annak is, hogy a szocialista párt jelöltjeként Nicolas Sarkozy elnök kihívója lehessen.

Az Unga-bunga bíróságig jutott

Ahogy a fentieket sem, úgy az elnyűhetetlen Silvio Berlusconit sem sodorták el az általa szervezett szexpartik, de azért a többszörös olasz kormányfővel szemben már nagyon komoly büntetőügyi vádak fogalmazódtak meg. Az unga-bunga partik miatt – a nevet Berlusconi a néhai líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól eredeztette – a 2011-ben leköszönt kormányfőnek bíróság elé is kellett állnia, miután a vád szerint fiatalkorúval folytatott szexuális viszonyt, és hivatali befolyását felhasználva kihozatta a rendőrségről a lopással gyanúsított 17 éves Rubyt.

2013-ban első fokon el is ítélték a marokkói származású lánnyal folytatott kapcsolata miatt, ám egy évvel később jogerősen felmentették, mert a szexuális viszony nem volt bizonyított. Adócsalás miatt azonban elítélték, közmunka büntetését egy idősek otthonában rótta le az akkor majdnem nyolcvanéves politikus, aki jelenleg, 83 évesen az Európai Parlament képviselője az – egyelőre még a Fideszt is magába foglaló – Európai Néppártban, a Forza Italia színeiben.

Az olasz megúszta, a cseh nem

Az unga-bunga partik messzire értek, 2009-ben fényképek kerültek róluk nyilvánosságra, ezekről hamar kiderült, hogy az akkori cseh kormányfő, Mirek Topolánek is rajtuk van. A fényképeket egy évvel később Prágában ki is állították. 

Topolánek a konzervatív ODS-t vezette, a kormányfői posztról még 2009 májusában mondott le, nem sokkal a képek nyilvánosságra kerülése előtt. Igaz, nem a képek, hanem egy elbukott bizalmi szavazás miatt.

A kormányfőt javaslatára Petr Necas követte, aki 2013-ban szintén egy nő miatt volt kénytelen távozni: önmagában a nős Necas és kabinetfőnöke, Jana Nagyova kapcsolata még nem lett volna ok, ám Nagyova ki akarta kényszeríteni Necas válását, és ehhez a titkosszolgálatot is megbízta a férfi feleségének megfigyelésével. A hivatali visszaélésbe belebukott az egész cseh kormány, bár Nagyova – akit 2016-ban két év felfüggesztett börtönre ítéltek – tulajdonképpen elérte célját: Necas végül feleségül vette.

Egy szexvideó, amelyik jól jött Putyinnak

A 20 éve hatalomra került Vlagyimir Putyinhoz is kötődik egy szexvideó. Igaz, nagy különbség, hogy ezen nem ő van, hanem az akkor általa vezetett Szövetségi Biztonsági Szolgálat készítette, fontos szívességet téve ezzel az akkor már leköszönését tervező és politikai utódját kereső Borisz Jelcinnek.

A szexvideón két fiatal nővel Jurij Szkuratov látható, aki akkor épp a legfőbb ügyész volt. Nem sokkal vagyunk túl az 1998. augusztusi rubelösszeomláson – egyetlen éjszaka alatt a rubel értéke a harmadára esett –, ami óriási pénzek leakasztását tette lehetővé annak, aki időben váltott. Szkuratov 780 hivatali személlyel szemben indított nyomozást, köztük volt a kormányfő helyettese, egy korábbi külügyminiszter és Jelcin két lánya is. A legfőbb ügyész Svájcból is megszerezte a pénzmosásra utaló bizonyítékokat, amikor megjelent a videó. Szkuratov nem sokkal később lemondott, az ügy Oroszországban következmények nélkül lezárult, és – a Putyint Moszkvába hozó Pavel Borogyinra nézve némi kellemetlenség után – 2002-ben véget ért.

A videó nyilvánosságra hozatala után négy hónappal Jelcin kinevezte kormányfőnek Putyint, aki javára 1999 szilveszterén az elnöki posztról is lemondott.

Trumpról minden lepergett

Egy másik szexvideó szintén Putyinhoz kötődik, de ezen megint nem az orosz elnök van. Igaz, erről a videóról egyelőre csak nagyon régóta beszélnek, de legutóbb is csak egy apró részlet került nyilvánosságra, és az sem biztos, hogy abból van, ha létezik egyáltalán.

Mindenesetre ha igen, akkor 2013-ban készült, amikor az akkor még csak celeb-üzletemberként ismert Trump Moszkvába vitte a Miss Universe-t. Sarka Katának volt is egy története arról, hogyan közeledett hozzá Trump. Ő ugyan csak három évvel később lett elnökjelölt, de nem életszerűtlen, hogy az orosz titkosszolgálatok láttak fantáziát az oroszokkal üzleti kapcsolatot kereső amerikai milliárdos kompromittálására szolgáló felvételben.

Azonban sem a Trumpot évtizedes távlatból szexuális zaklatással megvádoló nők, sem saját puncimarkolásról szóló szavai, sem az orosz szállodai videó gyanúja nem akadályozta meg Trumpot, hogy megnyerje az elnökválasztást – a sors fintora, hogy épp a Lewinsky-ügyet megcsalt feleségként elszenvedő Hillary Clintonnal szemben –, és abban sem, hogy esélye legyen az újraválasztásra. 

Igaz, most neki is egy impeachment esélyével kell szembenéznie, ám ennek sem az orosz kapcsolatokhoz, sem a szexvádakhoz semmi köze nincs. 

(Borítókép: Bill Clinton tanúvallomása a CNN élő adásában 1998-ban / Getty Images)