Kína elkötelezett a nemzetközi együttműködés mellett – jelentette ki kedden Hszi Csin-ping kínai elnök videoüzenetében, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján.
Az államok között elkerülhetetlenül fellépő különbségeket és problémákat a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló párbeszéddel és együttműködéssel kell megoldani. […] Párbeszédre és a felek bevonására kell törekedni a konfrontáció és a kiközösítés helyett
– idézte Hszi Csin-ping gondolatait az MTI.
Felszólalásában a kínai elnök országa békés szándékait hangoztatta a nemzetközi kapcsolatokban. Állítása szerint Kína sosem támadna meg vagy félemlítene meg más országokat (már amennyiben elismeri az adott ország függetlenségét, Tajvan esetében például ez nem éppen van így – a szerk.), s nem tör egyeduralomra sem.
A kínai elnök továbbá bejelentette, hogy Kína kétmilliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot tervez felkínálni az idei év végéig a világnak.
Kína minden erőfeszítést megtesz, hogy az év végéig mintegy kétmilliárd dózis Covid–19 elleni vakcinát átadhasson a világnak. […] Az oltások hatalmas fegyvert jelentenek a Covid–19 elleni harcban. Ismételten hangsúlyoztam annak szükségét, hogy a védőoltásokat globális közjónak kell nyilvánítani, és elérhetővé, illetve megfizethetővé kell tenni őket a fejlődő országok számára is
– mondta Hszi Csin-ping, a vakcinák méltányos globális elosztásáért emelve szót.
A klímavédelemről szólva a kínai elnök több erőfeszítést sürgetett a károsanyag-kibocsátás szintjének mérséklésében. „Kína fokozni fogja a fejlődő államoknak nyújtott támogatását a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások kifejlesztésében, és nem fog újabb szénerőműveket építeni külföldön” – ismertette nyilatkozatában Hszi Csin-ping.
Kína exporthatalomként szénerőművek százait építette fel eddig más államokban. Mindemellett a kínai vezető megerősítette azon ígéretét, hogy a több mint egymilliárd lakosú országát 2060-ig klímasemlegessé teszi.
Jair Bolsonaro brazil elnök az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának keddi általános vitáján felszólalva védelmébe vette azt, hogy miként kezeli a koronavírus-járványt hazájában.
A brazil elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy számos ország miért ellenez bizonyos kezelési módokat, amelyek a többi között bizonyított hatásosság nélküli gyógyszereket is magukban foglalnak. Bejelentette, hogy novemberig mindenki, aki Brazíliában az oltás mellett döntött, meg is fogja kapni.
Az államfő rendszeresen kétségbe vonja a koronavírus-járvány súlyosságát, ostobaságnak nevezi a kijárási korlátozásokat és az egyéb óvintézkedéseket, megkérdőjelezi a vakcinák hatásosságát, és szakértők által el nem ismert gyógymódokat hirdet.
Most azt hangsúlyozta, hogy nincs beoltva a koronavírus ellen, s nem is szándékozik így tenni, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid–19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.
Az ENSZ-tanácskozások előtt kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen feltételekkel léphetnek be a vezetők az Egyesült Államokba, illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid–19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük.
Bill de Blasio, New York polgármestere üzenetet is küldött Jair Bolsonarónak, amiben kijelentette, hogy
az embernek be kell oltatnia magát, ha az ENSZ-közgyűlésbe akar felszólalni.
Brazíliában több mint 21 millió fertőzöttje és 590 955 halálos áldozata van a koronavírusnak a Johns Hopkins baltimore-i egyetem legfrissebb adatai szerint. A latin-amerikai ország második a Covid–19 halálos áldozatainak rangsorában. Az oltási kampány januári beindulása óta mintegy 222 millió dózis vakcinát használtak fel a lakosság immunizálására. A felnőtt lakosság mintegy 70 százaléka már megkapta valamelyik, koronavírus elleni oltóanyag első dózisát, 38 százalék pedig már a másodikat is.
Bűnvádi eljárást indított Romániában az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban – tudta meg a Krónika Online.
A vádhatóság szeptember 21-én közleményt adott ki, melyben elmondták, hogy a vizsgálat az eddigi összes vakcinabeszerzésre kiterjed. A nyomozóhatóság arról is tájékoztatott, hogy hivatali visszaélés gyanújával vizsgálódnak, de egyelőre úgynevezett in rem, azaz a bűncselekmény gyanújának megalapozottságára irányuló eljárás van folyamatban, így jelenleg nincsenek gyanúsítottjai az ügynek. Az eljárásnak ebben a szakaszában csak bizonyítékokat gyűjtenek annak megállapítására, hogy történtek-e vagy sem bűntettnek minősülő cselekedetek, tudatta a DNA.
A kormány reagált a korrupcióellenes ügynökség közleményére, és Valeriu Gheorghiță, az oltási kampány országos koordinátora azt mondta, hogy nem hivatalos forrásból értesült a nyomozásról, de részleteket nem ismer.
Tény, hogy tudomásom szerint a vakcinabeszerzés folyamata valamennyi európai országban azonos eljárás alapján történik, amelyet az Európai Bizottság állít össze
– jelentette ki a katonaorvos.
A miniszterelnök, Florin Cîțu is megszólalt, aki júliusban még arról beszélt, hogy Románia 120 millió adag Covid-vakcinát rendelt „az Európai Unió szintjén elfogadott stratégia alapján”, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a helyzettől függően egy tagállam továbbadhat vagy adományozhat a védőoltásból.
Romániába eddig több mint 18 millió dózis vakcina érkezett, ennek valamivel több mint felét használták fel a hatóságok az oltási kampányban, eddig egy kevéssel több mint 5,4 millió embert immunizáltak. Ezen túlmenően a bukaresti hatóságok 2,1 millió dózist eladományoztak, 2,2 milliót pedig eladtak, míg 750 ezer dózisnak lejárt a szavatossága, ezért ki kellett dobni.
Március óta először 1900-ra nőtt a koronavírussal összefüggésben elhunytak átlagos napi száma az Egyesült Államokban – írja a Guardian. A portál megjegyzi, hogy a halálozási arány az elmúlt két hétben mintegy 40 százalékkal emelkedett. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a növekedés mértéke a korábbi napi átlag 1387-ről 1947-re ugrott.
Aggodalomra ad okot, hogy Nyugat-Virginiában több halálozás történt az elmúlt három hétben, mint az azt megelőző három hónapban összesen. Bár a hallottak száma ugyan emelkedik, a fertőzöttekké napi szinten mintegy 139 ezer körül datálódik, ami némi csökkenést von maga után.
A 330 milliós ország lakóinak már a 64 százaléka kapott legalább egy oltást, de még így is 70 millió azoknak a száma, akik még nem kapták meg az oltást az AP szerint.
Az észak-karolinai Huntsville-ben élő tűzoltó, Jeff Hager után néhány nappal a felesége, Amee is életét vesztette a koronavírusban – írja a People. Mindkettejüknél augusztus 23-án diagnosztizálták a vírust, pár nappal később pedig kórházba szállították őket.
Az állapotuk azonban tovább romlott. Jeff szeptember 10-én vesztette életét, Amee egy héttel később követte. A házaspár egy 14, egy 13, egy 7 és egy 6 éves gyermeket nevelt, akik most árván maradtak.
Megsegítésükre a GoFundMe portálon adománygyűjtő akció indult, amelyen eddig 92 ezer dollár gyűlt össze.