új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Többen is elkapták a Princess Elisabeth Kutatóállomáson a koronavírust az Antarktiszon - írja a BBC. A december 14. óta a 25 ott dolgozó közül 16-an már megfertőződtek, a hatóságok ugyanakkor arról számoltak be, hogy enyhe tünetei van mindenkinek.

    Az érintett személyek karanténba vonultak, ugyanakkor az állomáson folyó munka továbbra is zavartalan. A személyzet mindegyikének felajánlották január 12-én a hazautazás lehetőségét, ám mint mondták továbbra is maradni szeretnének.

    Az első pozitív tesztet december 14-én regisztrálták, egy hét nappal korábban érkezett csapatnál. Az állomáson jelenleg két orvos van jelen. A kutatóbázist Belgium építtette és jelenleg a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sarki Alapítvány üzemelteti 2009 óta.  Az energiaellátáshoz az állomás helyben megtermelt szél- és napenergiát használ fel.

    Nem ez az első eset, hogy az Antarktiszon, tavaly a Bernardo O'Higgins kutatóállomáson dolgozó chilei katonai személyzet egy része kapta el a fertőzést miután egy szállítóhajó tengerészeivel léptek kapcsolatba.

  • 2022-ben eddig példátlan sebességgel terjed majd a koronavírus az Egyesült Államokban, vélik egyes – kevésbé optimista – szakértők. „Az omikron valójában mindenhol ott van” – mondta Dr. Megan Ranney, a Brown Egyetem Közegészségügyi Karának sürgősségi orvostudomány professzora a CNN-nek péntek este.

    „Attól tartok, hogy a következő egy hónapban a gazdaságunk le fog állni, nem a szövetségi kormány vagy az államok kormányainak politikája miatt, hanem azért, mert nagyon sokan betegek leszünk" – így Ranney.

    A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint az országban ezen a héten legalább négyszer dőlt meg a napi fertőzöttségi rekord, ha a hétnapos átlagot nézzük. 

  • A tavalyi évben azt a cél tűzte ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy december végére minden ország érje el a 40 százalékos teljes átoltottságot. Ennek ellenére az Afrikai kontinensen eddig csak a lakosság 9 százalék kapott teljes körű védőoltást a Covid-19 ellen. 

    A kontinensen mindössze hét ország érte el a 40 százalékos célt, ezek közül három kis szigetország: a Seychelle-szigetek és Mauritius lakosságának több mint 70 százalékát, a Zöld-foki-szigetek mintegy 45 százalékát teljesen beoltották. Ezen kívül maradt még Marokkó (61,5%), Tunézia (47,2%), Botswana (42,3%) és Ruanda (40,9%) az átoltott országok közül. 

    December 30-ig a kontinens országainak csak kicsivel több mint a fele érte el a lakosság több mint 10 százalékos átoltottságát (ezt a célt a WHO szeptember végére tűzte ki). Sok országban a lakosság kevesebb mint 5 százalékát oltották csak be: Nigériában 2,1 százalék, Etiópiában 3,5 százalék, a Kongói Demokratikus Köztársaságban meg csak 0,1 százalék a teljesen átoltottsági arány.  

    A gyenge vagy akár nem létező egészségügyi infrastruktúra, az egészségügyi személyzet hiánya és az oltóanyag tárolási problémák mind közrejátszottak a kialakult helyzetben.  Ugyan a kontinensre szállított vakcinák 63 százalékát beadták már, a WHO legfrissebb adatai szerint az országok mintegy fele a kapott adagok kevesebb mint 50 százalékát használta csak fel. A jelenlegi Covid-19 vakcina elosztás tökéletesen reprezentálja a világ jelenlegi egyenlőtlenségeit. 

    (via BBC)

  • Kihagyni kényszerül Jürgen Klopp, a Liverpool edzője a soron következő bajnoki mérkőzését, írja a klub hivatalos honlapja. A vörös ördögök trénerének enyhe tünetei vannak, ezért önkéntes karanténba került.

    Nem csak Klopp van a hiányzók listáján, a Chelsea elleni bajnoki összecsapást sérülés miatt Thiago Alcantarának és Minamino Takuminak is ki kell hagynia, Andy Robertson pedig továbbra is az eltiltását tölti.


    A Liverpool jelenleg a harmadik helyen áll az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság (Premier League) tabelláján.

  • Sajid Javid, az angol egészségügyi államtitkár szerint 2022-ben meg kell tanulni együtt élni a koronavírussal, újabb korlátozások csak végső esetben lépnek életbe, amikor már abszolút szükséges. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a következő hónapokban jelentősen megnő az NHS-ellátásra szorulók száma, ami jobban próbára teheti az angol egészségügy kapacitását, mint egy átlagos tél. December 31-én új rekordot döntött a napi fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban, 189 846 emberben fedezték fel a fertőzést. 

    Az államtitkár szerint egyébként Anglia azon országok közé tartozik Európán belül, amelyek a legkevésbé korlátozó intézkedésekkel fogadták az új évet. Hozzátette, hogy fontos figyelembe venni a bezárások óriási egészségügyi, társadalmi és gazdasági költségét is, és aszerint kell cselekedni. Sajid Javid szerint meg kell adni az esélyt az angoloknak, hogy együtt éljenek a vírussal, azonban az utóbbinak még koránt sincs vége. 

    Matthew Taylor, az NHS Konföderáció vezérigazgatója is hasonló véleményen van, azt nyilatkozta, megérti, hogy az emberek azt szeretnék, hogy a dolgok visszatérjenek a normális kerékvágásba. Ő is bízik abban, hogy 2022-ban a koronavírus olyan betegséggé alakul, amellyel együtt lehet élni, és amely nem uralja tovább az életünket.  

    (via BBC

  • A maszk viselése a korábbi 11 év helyett már 6 éves kortól kötelező lesz bizonyos nyilvános helyeken Franciaországban (állomásokon és repülőtereken, tömegközlekedési eszközökön, nyilvános létesítményekben, piacokon), részletezi a január 1-jén megjelent francia rendelet. 

    Az egyetlen kivételt az új rendelet alól a művészeti tevékenységek (például ének vagy színház) gyakorlása és a sport jelentheti, ugyanis ezek kortól függetlenül mentesítik művelőit a maszk viselése alól. 

    (via LeMonde)

  • 2022-re sikerül teljesen megfékezni a koronavírus-járványt – ezt az optimista kijelentést a WHO vezetője tette újévi nyilatkozatában, két évvel azt követően, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek először tudomására juttott az ismeretlen eredetű vírus, a koronavírus akkori variánsa. Bár globálisan a Covid-fertőzöttek száma jelenleg 287 millió, miközben közel 5,5 millió ember halt már meg, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesu pozitívan látja a helyzetet, mivel napjainkban több eszköz rendelkezésre áll a vírus megfékezéséhez és a halálesetek visszaszorításához.

    Arra azonban figyelmeztetett, hogy az oltóanyag-elosztásban tapasztalható egyenlőtlenség és az oltóanyagok felhalmozása is komoly kockázatokat rejt magában. Ha ennek véget vetünk, és csökkentjük ezt az egyenlőtlenséget, az a járvány végét jelentheti, így Ghebreyesu.

    A szakember felhívta a figyelmet az egyes országokban tapasztalható alacsony átoltottságra is, mint mondta, Európában és Amerikában a lakosság többsége már kapott legalább egy adag vakcinát, de a WHO kiemelt célkitűzésének megvalósítása, hogy 2021 végére minden országban a teljes lakosság 40 százalékát beoltsák, Afrikában teljes kudarcot vallott.

    (BBC)

  • Naruhito japán császár imádkozott a járvány során elhunytakért, újévi köszöntőjét videóban mondta el. A feleségével, Maszakóval egy bonszaifa előtt ülve Naruhito köszönetet mondott az orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak, dicsérte őket, valamint aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az országok nem férnek hozzá az oltóanyagokhoz, és nincs megfelelő kórházi ellátás.

    (Guardian)

  • Ezen a héten még nem játszik Melbourne-ben az ausztrál nyílt teniszbajnokság egyik ottani felvezető viadalán sem a US Open-bajnok Emma Raducanu.

    A 19 éves brit játékos december közepén közölte, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje, ezért nem vesz részt az abu-dzabi bemutatótornán. Az otthoni karanténból azóta már kijöhetett, de úgy fogalmazott, a melbourne-i szereplés még túl korai a számára. Jelen állás szerint kicsit később, a jövő heti sydney-i tornán már ott lehet a január 17-én kezdődő Australian Open előtt.

    Raducanu tavaly szeptemberben alaposan meglepte a világot azzal, hogy szettveszteség nélkül – 44 év után első brit női játékosként – megnyerte az év utolsó Grand Slam-tornáját. A világranglista 343. helyéről kezdte és a 19. pozícióban zárta az évet, aminek eredményeként a női versenyeket szervező WTA az év újoncává választotta.

    (MTI)

  • Folyamatos a feszültség Kína és a nyugati országok között a globális pandémia kialakulása óta. Bár normális körülmények között egy kialakuló fertőző betegség kizárólag tudományos vizsgálatokat igényel, ahogyan 2003-ban a Sars, majd egy évtizeddel később a Mers esetében is történt.

    A Covid–19-világjárvány eredetének a kivizsgálása azonban egy nemzetközi vita kellős közepében landolt, amelyben a politika, a diplomácia és az egészségügy is keveredik. 

    Idén júliusban az FBI és a CIA ügynökei beszélgetést kértek Robert Garry, a louisianai Tulane Orvostudományi Egyetem mikrobiológia- és immunológiaprofesszorától. A találkozó reggel 9 órától délután 5-ig tartott, és a professzor tisztázta, hogy szerinte ez a vírus semmiképpen sem lehetett gyártott fegyver, és arra sincs bizonyíték, hogy laboratóriumi szivárgásról lenne szó. Mindez két hónappal az után történt, hogy Joe Biden elrendelte az amerikai hírszerzésnél, hogy vizsgálják ki, hogyan kezdődött a járvány.

    A nyugati országok kínai kormány iránti növekvő bizalmatlansága és Kína agresszív diplomáciája azonban egyre több komplikációt szült a témával kapcsolatban: újabb és újabb kérdések jöttek felszínre a koronavírus kialakulását illetően. Néhány ezek közül a Twitteren terjedt el.

    Köztük volt Tom Cotton amerikai szenátor tweetje is, amely a vírust egy vuhani laboratóriumhoz kötötte. Majd egy másik tweet Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivőjétől, amely azt az elméletet hirdette, hogy az amerikai hadsereg hozta a koronavírust Vuhanba.

    Bár azóta számos teória született, a WHO 2021 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy most van az utolsó lehetőség arra, hogy megértsük ennek a vírusnak az eredetét. Robert Garry szerint történtek is jelentős előrelépések az azt körülvevő néhány hónapban.

    Szeptemberben például a tudósok három laoszi denevérben találtak olyan vírust, amely jobban hasonlít a Sars-CoV-2-re, mint bármelyik korábbi felfedezés. A professzor szerint ez óriási áttörés, és további bizonyítékokat nyújt a természeti eredetű hipotézishez, hogy a vírus először a Huanan piacán jelent meg.

     „A szemet szemért szemlélet miatt azonban Kína és a Nyugat zsákutcába kerültek. Kína nem tűnik kezdeményezőnek, a Nyugat meg nem bízik Kínában. A lehetőség a tudósok számára, hogy megtalálják a vírus valódi eredetét, hamarosan megszűnik. A politikai viták még nehezebbé teszik a vírus származásának felderítését” – mondta Yanzhong Huang professzor, a Külkapcsolatok Tanácsának globális egészségügyi főmunkatársa. 

    (Via TheGuardian)

  • A koronavírus delta- és omikron-variánsának terjedése és így a folytatódó nagy fertőzésveszély miatt az idén is visszafogottan ünnepelte a világ nagy része az újévet szombat hajnalban.

    Párizsban lemondták a szokásos tűzijátékot, a londonit csak tévén lehetett megnézni, a New York-i Times Square-en pedig csak korlátozott számú ember vehetett részt a hagyományos ünnepségen.

    Történt egy halálos tűzijáték-baleset a németországi Hennef városban (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány). Egy feltehetőleg házi készítésű tűzijáték robbant fel egy 37 és egy 39 éves férfi mellett az utcán, és súlyosan megsebesítette őket. A 37 éves férfi belehalt sérülésébe, míg a 39 évest életveszélyes állapotban kórházban ápolják.

    Berlinben is volt egy tűzijáték-baleset egy zárt körű rendezvényen, ebben 12-en sérültek meg, köztük gyerekek, és mindegyiküket kórházba kellett szállítani – írja az MTI.

  • 126 éve nem volt annyi riasztásuk Sydney-ben, mint szilvesztereste. A mentőszolgálat szóvivője az egyik helyi tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a korlátozások ellenére sokszor hívták őket, általában túlzott alkoholfogyasztás vagy szilveszteri rendezvényeken történt kisebb balesetek, zúzódások, végtagtörések miatt.

    Mivel a mentőszolgálat munkatársai nagyon fáradtak, Kay Armstrong arra kérte az embereket, hogy a koronavírustesztjük eredményéről ne a mentőszolgálatnál érdeklődjenek. 

    (Guardian)

  • A világon 288 173 131 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 436 175 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban a világon 286 523 281 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 429 324 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a koronavírus okozta betegségnek

    • az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 54 743 982. A halálos áldozatok száma 825 536.
    • Indiában 34 838 804 fertőzöttet és 481 080 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 22 291 839 fertőzöttről és 619 334 halálos áldozatról tudni.
    • Az Egyesült Királyságban 13 011 556 a fertőzöttek száma, és 149 096-an haltak meg a betegségben.
    • Oroszországban 10 320 405-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 302 671-re emelkedett.
    • Franciaországban 10 077 783 fertőzöttet és 124 729 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Törökországban 9 484 520 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 82 361.
    • Németországban 7 193 186 fertőzöttet és 112 111 halottat tartanak nyilván.
    • Spanyolországban 6 294 745 fertőzöttet és 89 405 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Iránban 6 194 401 a fertőzöttek és 131 606 a halottak száma.
    • Olaszországban 6 125 683 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 137 402.
    • Lengyelországban 4 108 215 fertőzöttet és 97 054 halálesetet tartanak nyilván.
    • Ukrajnában 3 847 226 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 102 088 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.
  • A koronavírus-járvány elleni nagy-britanniai küzdelem tudományos vezetői szerepelnek II. Erzsébet királynő újévi kitüntetési listájának élén. A politikusok közül Tony Blair egykori munkáspárti miniszterelnök részesült magas kitüntetésben.

    Az uralkodói elismerések díjazottjainak névsorát évente kétszer, II. Erzsébet királynő júniusi „hivatalos” születésnapján és újévkor hirdetik ki.

    A szombat hajnalban ismertetett, több mint 1200 nevet tartalmazó, idei újévi kitüntetési lista élén szerepel Chris Whitty angliai tiszti főorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója, aki a koronavírus-járvány legnehezebb időszakaiban is nyugodt, tárgyilagos, megnyugtató, de a kockázatokat, veszélyeket sem elhallgató lakossági tájékoztatóival vívott ki rendkívüli népszerűséget és közbizalmat.

    Whitty professzort az uralkodó – a hivatalos indoklás szerint a közegészségügy szolgálatában kifejtett munkásságáért – lovagi rangra emelte, így az angliai tiszti főorvos szombattól a Sir Chris Whitty megszólításra tarthat igényt.

    Ugyancsak a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangot adományozta a királynő Jonathan Van-Tam professzornak, az angliai tisztifőorvos-helyettesnek – vagyis Sir Chris helyettesének –, aki szintén rendszeresen tart lakossági tájékoztatókat az aktuális járványhelyzetről.

    Sir Jonathan ugyancsak igen népszerűvé vált, de elsősorban tájékoztatóinak színes, a komor hangulatot gyakran a labdarúgás világából kölcsönzött analógiákkal feloldó nyelvi fordulataiért.

    Azóta is emlegetett megfogalmazásai között szerepelt, amikor az egyik novemberi sajtótájékoztatóján kijelentette: a koronavírus-járvánnyal vívott mérkőzés végét jelző sípszó még nem harsant fel, de a meccs már a hosszabbítás félidejében jár.

    A lovagi cím női megfelelőjének számító, a Dame előnév viselésére jogosító címet adományozta a 95 esztendős uralkodó Jenny Harries professzornak, a brit kormány egészségügyi biztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) vezérigazgatójának.

    Ugyanilyen elismerésben részesült June Raine professzor, a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vezérigazgatója.

    Mindketten szintén a közegészségügy szolgálatában és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben kifejtett tevékenységükért kapták a magas kitüntetést.

    A színművészet világából Joanna Lumley és Vanessa Redgrave veheti át a Dame előnévre jogosító elismerést II. Erzsébet királynőtől.

    Az élsport legkiválóbbjai közül a brit tenisz új szupersztárja, Emma Raducanu a Brit Birodalom rendjének tagja (Member of the Order of the British Empire, MBE) címet viselheti szombattól.

    Raducanu kitüntetését sokan megjósolták, miután a 19 éves versenyző három hónapja – az egész világot alaposan meglepve – szettveszteség nélkül megnyerte a 2021-es év utolsó Grand Slam-tornáját, a US Opent. Ő lett 44 év után az első brit női játékos, akinek sikerült ez a diadal.

    A politika világából Tony Blair részesült a legmagasabb uralkodói kitüntetésben.

    Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

    Blairt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává emelte.

    Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek – amelynek legfeljebb 25 tagja lehet – mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

    A rend tagjai is jogosultak a lovagoknak kijáró Sir, illetve hölgyek esetében a Lady előnév viselésére, a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása szombattól így Sir Tony Blair.

    Blair egykori konzervatív párti riválisa és közvetlen hivatali elődje, Sir John Major is az Order of the Garter tagja, immár több mint másfél évtizede.

    (MTI)