Már oltanak a DNS-vakcinával, fecskendő sem kell hozzá

Megkezdték az oltást Indiában a ZyCov-D nevű oltóanyaggal, amely a világ első DNS-alapú vakcinája. Azért is különleges, hogy fecskendőre sincs szükség hozzá.

A ZyCov-D-ből az első dózisokat az indiai Bihar államban adták be. Az oltóanyagot még tavaly augusztusban engedélyezték.

A vakcinát jet injektorokkal adják be, amelyek egy rugós szerkezettel, nagy nyomással juttatják bőr alá az oltóanyagot. Működése az alábbi videón látható:

Az mRNS-vakcinákhoz hasonlóan a DNS-alapú vakcinák is arra készítik fel a szervezetet, hogy miként védje meg magát a vírus ellen. A ZyCoV-D olyan DNS-molekulákat, úgynevezett plazmidokat használ, amelyek a védelem kialakulását elősegítő genetikai információkat juttatnak a sejtekbe.

Az oltóanyagot 28 ezer önkéntes bevonásával vizsgálták meg, ez volt az eddigi legnagyobb kiterjedésű klinikai vizsgálat Indiában. A vizsgálatok szerint a ZyCov-D az esetek 66 százalékában hatásosnak bizonyult a tünetek megelőzésében, ami valamivel gyengébbnek számít a legtöbb koronavírus-vakcina teljesítményénél. A súlyos megbetegedéseket viszont a ZyCoV-D is hatásosan akadályozta meg.

A vakcina abból a szempontból is egyedi, hogy a pácienseknek három dózist kell beadni belőle: a második oltást az első után 28 nappal, a harmadikat pedig az első után 56 nappal kell beadni.

A gyártó korábban úgy kalkulált, hogy évente 120 millió dózist tudnak legyártani majd a ZyCov-D-ből. Az oltóanyagot mínusz 2 és plusz 8 Celsius-fok közötti hőmérsékleten is elég tárolni, de a gyártó szerint még akkor is jó teljesítményt nyújtott, ha három hónapig 25 fokon tartották.

Lesz még más DNS-alapú vakcina is

A DNS-alapú vakcinákat korábban elsősorban állatok oltásánál alkalmazták, mivel az embereknél eddig kevésbé bizonyultak hatásosnak. Az Egyesült Államokban DNS-alapú vakcinával oltják többek között a lovakat különféle betegségek ellen, a kutyák pedig bőrrák ellen kapnak ilyen oltást.

A BBC korábban, a ZyCov-D engedélyezésekor még azt írta, hogy 160 különböző DNS-alapú oltást tesztelnek az Egyesült Államokban. Ezek többsége a rákos megbetegedések és a HIV-fertőzés kezelésében segíthet majd – számolt be a Zee News.

A londoni rendőrség birtokába jutott Boris Johnsonról egy fotó, amelyen a brit miniszterelnök egy karanténidőszak alatti rendezvényen sörözik.

A rendőrök átfogó vizsgálatot végeznek azzal kapcsolatban, hogy kik mikor és hogyan szegték meg a járványügyi szabályokat. Ezzel összefüggésben jutott el hozzájuk körülbelül 300 fotó, amelyek egyikén Boris Johnson látható, amint 2020 júniusában sörözik a születésnapján a Downing Street egyik szobájában, amikor még szigorú járványügyi előírások voltak érvényben.

A nyilvánosságra még nem hozott fotón Boris Johnson Rishi Sunak kincstári kancellár társaságában látható, és úgy tudni, hogy a képet a miniszterelnöki iroda fotósa készítette. Emiatt az ellenzéki munkáspárt elnökhelyettese, Angela Rayner azt követelte, hogy publikálják a felvételt. Arra hivatkozott, hogy a fotóst az adófizetők pénzéből fizetik, ezért a közvéleménynek joga van látnia a képet.

Boris Johnson és a brit miniszterelnöki hivatal már több alkalommal is elnézést kellett kérjen amiatt, hogy a karanténidőszak alatt is olyan összejöveteleket tartottak, amelyeket nem lett volna szabad, többek közt még a Fülöp herceg temetése előtti éjszakán is, a nemzeti gyászidőszak idején. Ezekkel az összejövetelekkel kapcsolatban a brit parlamentben is folyamatban van egy hivatalos vizsgálat – írja a Guardian.

Hivatalosan is életbe lépett a koronavírus elleni általános oltási kötelezettséget előíró jogszabály szombaton Ausztriában. Alexander Van der Bellen államfő aláírta a törvényt, miután az osztrák parlament mindkét háza megszavazta – számolt be az MTI.

Fotó: Alex Halada / MTI / EPA

Európában egyetlen országban sem írtak még elő ilyen szigorú oltási kötelezettséget, bár Ausztriában is több lépcsőben tervezik bevezetni. Az első fázisban, február elejétől minden háztartást írásban értesítenek a követelményekről, és ekkor még nem fogják büntetni a szabályszegőket.

Az előírás csak március 16-tól válik kikényszeríthetővé, akkortól akár 3600 eurós (1,2 millió forintos) pénzbírsággal is sújthatják, aki nem vette fel az oltást.

Az oltási kötelezettség minden 18 éven felülire vonatkozik Ausztriában. A szabályozás kivételt tesz a várandós nők és mindazok esetében, akik orvosi okokból nem vehetik fel a védőoltást. Továbbá 180 napig mentesülnek a kötelezettség alól a koronavírus okozta Covid–19-ből felgyógyultak.

Elöntötte az esővíz a Covid-osztályt Banglades harmadik legnagyobb városának, Khulnának az egyik kórházában pénteken. A páciensek és hozzátartozóik panasza szerint a heves esőzés miatt az esővíz összegyűlt a kórház tetején, és befolyt az épületbe egy lépcsőn, valamint a kórház betört ablakain keresztül.

Nem ez volt az első ilyen eset, az esős évszakban többször is volt már példa ehhez hasonlóra, de a hatóságok sosem kezdtek ezzel semmit. Így amikor a víz elönti az osztályt, akkor a pácienseknek kell kimerniük azzal, amit éppen találnak.

Mindezt a kórház szóvivője is elismerte, de hozzátette, hogy az épületet sietve kellett felhúzniuk, hogy egyáltalán legyen hol kezelni a koronavírusos betegeket, és ebből ered a probléma, amit a jövőben megpróbálnak majd orvosolni – számolt be a bdnews24.com.

Magas, 96 százalékos a hatásossága annak a koronavírus-vakcinának, amelyet Irán és Kuba közösen fejlesztett ki. A két ország amiatt kezdett közös vakcinaprojektbe, hogy Iránt és Kubát egyaránt számos nemzetközi gazdasági szankció sújtja, amelyek az oltóanyagok beszerzését is megnehezítik számukra.

Az oltóanyagot az irániak – a fejlesztésben részt vevő iráni Pasteur Intézet után – Pasteurcovacnak nevezték el. A vakcina a kubaiak Soberana 2 nevű oltóanyagán alapul – erről és a többi kubai vakcináról egy korábbi cikkünkben már írtunk.

A vakcinát az omikron-, a delta-, valamint a béta-variánssal szemben is tesztelte a két ország. A Pasteur Intézet vezetője szerint az oltóanyaggal a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt be tudják majd oltani.

A vakcina gyártását Iránban már tavaly megkezdték, mostanra már havi ötmillió dózist készítenek belőle – jelentette az IRNA.

A világon 390 833 248 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 724 931 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai alapján – számolt be az MTI. Egy nappal korábban a világon 387 677 224 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 711 128 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS–CoV–2 vírus okozta Covid–19-betegségnek

• az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 76 354 040, a halálos áldozatok száma 901 388.
• Indiában 41 952 712 fertőzöttet és 500 055 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 26 326 454 fertőzöttről és 631 265 halálos áldozatról tudni.
• Franciaországban 20 517 059 fertőzöttet és 133 202 halálos áldozatot regisztráltak.
• Az Egyesült Királyságban 17 810 151 a fertőzöttek száma, és 158 521-en haltak meg a betegségben.
• Oroszországban 12 257 664-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 327 310-re emelkedett.
• Törökországban 12 051 852 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 88 312.
• Olaszországban 11 449 601 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 148 167.
• Németországban 10 938 030 fertőzöttet és 118 681 halottat tartanak nyilván.
• Spanyolországban 10 199 716 fertőzöttet és 94 040 halálos áldozatot regisztráltak.
• Iránban 6 520 707 a fertőzöttek és 132 681 a halottak száma.
• Lengyelországban 5 083 332 fertőzöttet és 106 306 halálesetet tartanak nyilván.
• Ukrajnában 4 408 776 fertőzöttet regisztráltak, és a hivatalos adatok szerint 107 712 ember halt meg a koronavírus szövődményeiben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Szerbiában szakértők szerint tetőzik a járványhullám. Predrag Kon epidemiológus is egyetért ezzel, de úgy véli: hetekbe telik, mikorra az új megbetegedések napi száma alacsony lesz. Megerősítette: Szerbiában is felbukkant az omikron koronavírus egy új variánsa – írja a Magyar Szó.

Fotó: Andrej Cukic / MTI / EPA

A szomszédos országban az utóbbi egy hónapban riasztóan megugrott a fertőzöttek száma, kétharmaduk 20–50 év közötti. Most viszont azzal kell szembesülnünk, hogy a kór a 18 év alattiakat támadja leginkább – közölte Kon. Beszámolt róla, hogy a kórházi ápoltak között elég sok az idős ember, továbbá az olyan páciensek, akiknek gyengébb az immunrendszerük a szükségesnél, vagy oltatlanok, így a betegség súlyosabb formában jelentkezik náluk.

Szerbiában az elvégzett tesztek csaknem fele még mindig kimutatja a vírus jelenlétét. A pénteki bejelentés több mint 14 ezer új fertőzöttről szólt. A betegség szövődményeibe 61 beteg halt bele. Kórházban több mint 4100 fertőzöttet ápolnak, közülük 151 szorul mesterséges lélegeztetésre.