A G7-ek újabb szankciókkal fenyegették meg az oroszokat

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a Zaporizzsja atomerőműben kitört tűz után pénteken azt mondta, hogy felajánlotta, hogy elutazik Csernobilba, hogy elősegítse az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalást – írja a Guardian.

A cél az lenne, hogy megállapodjanak egy keretrendszerben, amely garantálja az atomerőművek biztonságát a háború idején, ideértve

• a telephelyek fizikai integritásának biztosítását,
• az áramellátás fenntartását,
• a biztonsági felügyeleti rendszereket és
• azt, hogy a telephelyeken dolgozó személyzet képes legyen a feladatok ellátására.

Elmondása szerint mindkét fél mérlegeli a javaslatot. „A helyzet továbbra is rendkívül feszült és kihívásokkal teli” – mondta Rafael Grossi.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ARD német országos közszolgálati televíziónak egy pénteken sugárzott interjúban azt mondta:

Dicsőség lenne meghalni a hazáért.

Kiemelte, hogy az orosz invázióval dacoló ukrán fővárosban horror lett az élet.

A profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok elmondta, hogy sok-sok katona mellett már nagyjából száz civil is meghalt a több mint egy hete tartó orosz támadásban. Kifejtette, hogy a legnagyobb kihívás a fűtés, az áram és a vízellátás biztosítása, és nagyban nehezíti az önkormányzat dolgát, hogy a szállítási, logisztikai rendszer összeomlott – ismertette az MTI.

Az Oroszországot elhagyó külföldi részvényesek átruházhatják részvényeiket helyi partnerekre, majd kivonulhatnak. A termelést bezáró külföldi vállalatok pedig gyorsított csődeljáráson mennek keresztül – mondta Andrej Belouszov orosz első miniszterelnök-helyettes.

Belouszov szerint jelenleg három lehetőség kínálkozik a külföldi partnereknek Oroszországban. Az első, hogy a cég folytatja teljes értékű munkáját Oroszországban. Ebben az esetben biztosított a gyártási folyamathoz szükséges alapanyagok, anyagok, alkatrészek teljes körű ellátása.

A második lehetőség, hogy a külföldi részvényesek átruházzák részesedésüket az orosz partnereikre, és ezután visszatérhetnek saját piacunkra. Az orosz első miniszterelnök-helyettes szerint ezt a lehetőséget megvitatták az orosz üzleti szférával, amely erre készen áll, néhány befektető pedig már élt is a lehetőséggel.

A harmadik lehetőség pedig az, amikor a cég végleg beszünteti a munkát Oroszországban, bezárja a termelést és elbocsátja az alkalmazottakat – ismertette az MTI.

Ezt gyakorlatilag szándékos csődként értékeljük

– mondta Belouszov, és hozzátette:

Ebben az esetben gyorsított csődeljárással avatkozunk be, hiszen számunkra a legfontosabb cél megőrizni az emberek foglalkoztatását és szociális jóllétét.

A háború elején elsüllyesztették a Hetyman Szahajdacsnyij fregattot, ezzel akadályozták meg, hogy orosz kézre kerüljön – jelentette Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a miniszter azt írta, hogy az oroszok saját céljaikra használhatták volna a fregattot. A teljes körű invázió kezdetén a hajó Nyikolajevben volt javításon.

Az ukrán haditengerészet zászlóshajójának parancsnoka eleget tett a hajó elsüllyesztésére vonatkozó utasításnak – írta a bejegyzésben.

Egész Ukrajna elfoglalása lekerült a napirendről, de a Fekete-tengertől elvághatják az orosz erők Ukrajnát, és a Dnyeper vonaláig az északi területeket is elfoglalhatják – mondta el az InfoRádiónak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő már most is többezresre becsüli a támadások polgári áldozatainak számát.

Az, hogy rakéta-sorozatvetőkkel lőnek nagyvárosokat, hogy úgynevezett szóródó vagy fürtös vagy kazettás bombákat dobnak le nagyvárosokra, lakótelepeket lőnek szét, ez mind-mind iszonyatos áldozatokkal jár

– mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette: ezek elsősorban területpusztításra kitalált fegyverek, például rakéta-sorozatvetővel nem lehet pontosan lőni, mert azzal eredetileg nagy területen az ellenség élőerejét és haditechnikai eszközét pusztítják. Amikor ezekkel városokat lőnek, akkor lényegében százával ölik és nyomorítják a civileket – mutatott rá a szakértő.

Nem indulhatnak az Emmy-díjért 2022-ben az orosz kormány által finanszírozott televíziós produkciók, és a torontói filmfesztivál sem fogad orosz állami finanszírozású filmeket – számolt be a Hollywood Reporter.

Az amerikai televíziós akadémia (NATAS) elnöke, Terry O’Reilly csütörtöki közleményében leszögezte, hogy az Emmy-díjra nevezett, orosz állami támogatással készült produkciókat kizárják a versenyből. A televíziós akadémia azt is bejelentette, hogy az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt a továbbiakban nem működnek együtt egyetlen orosz szervezettel sem.

A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői csütörtöki bejelentésük szerint csak orosz független alkotások nevezését fogadják el, az orosz hivatalos delegációkat kizárják a fesztiválról – ismertette az MTI.

A globális film- és televíziós ipar az elmúlt napokban kiállt Ukrajna mellett, és az orosz katonai invázió miatt szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A cannes-i és a velencei filmfesztivál bejelentette, hogy 2022-es rendezvényéről kitiltja az orosz delegációkat, de nem akadályozza meg a független orosz filmesek részvételét. A stockholmi és a glasgow-i filmfesztivál sem tűzi műsorára az orosz államilag támogatott filmeket. A tavaszi cannes-i MIPTV nemzetközi televíziós piac szintén elítélte az orosz inváziót, és közölte, hogy követi a francia szankciókat, ami ugyancsak az orosz produkciók részleges vagy teljes kizárását jelenti a vásárról.

Az ukrán hadsereg péntek reggeli közlése szerint az országot támadó orosz erők Kijev bekerítésére összpontosítanak.

Az ukrán fővárosban az éjszaka folyamán többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák, és felszólították az embereket, hogy siessenek az óvóhelyekre.

Az ukrán hatóságok állítása szerint az országot egy hete támadó orosz csapatok elhagyták a Kijevtől északnyugatra levő hosztomeli repülőteret, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak. A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost időközben a hírek szerint teljesen körülzárták, és az orosz erők „jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek”. Támadás érte továbbá az ukrán légvédelmi rendszert a Fekete-tenger partján. Ezeket az ukrán közléseket független forrásból nem tudták megerősíteni – számolt be az MTI.

Az orosz alsóház egyhangúan megszavazta a törvényt, amelynek értelmében bárki, aki „félrevezető információkat” közöl az orosz hadseregről, 15 év börtönbüntetéssel sújtható – írja a New York Times.

Rommá vált épület a Kijev közelében lévő Bucsa településen 2022. március 1-jén

Fotó: Szerhij Nyuzsnyenko / AP / MTI

A kormány közlése szerint már az is dezinformációnak számít, ha az ukrajnai háborút – vagy ahogy az orosz vezérkar nevezi, „különleges katonai cselekményeket” – háborúnak vagy megszállásnak nevezik.

Herszonban a megszálló erők a Herszoni Népköztársaság kikiáltását tervezik – közölte az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács dezinformáció elleni központja.

Megjegyezték, hogy március 4-én a herszoni Szabadság téren az orosz megszállók „lengették Oroszország zászlóit, és azt kiabálják, hogy Herszon a Herszoni Népköztársaság”.

Erre a célra két nagy autóbuszt, húsz személygépkocsit, két kisbuszt és hét kisbuszt visznek a városba. A központ felszólította a herszoni lakosokat, hogy ne vegyenek részt a tüntetésen.

Megindító fotót tett közzé Twitter-fiókján a Visegrád 24. A képen az látható, hogy két ukrán katona összeházasodik, mielőtt a frontra indulna.

Az élet és a világosság felülkerekedik a halálon és a sötétségen

– idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az oldal.

Péntek reggel a forint tovább gyengült a menekülőeszköznek tekintett amerikai dollárhoz és az euróhoz képest is. A stooq.com adatbázisa alapján az amerikai dollár árfolyama 347,611 forintos, az euróé pedig 382,733 forintos történelmi csúcson állt 9.21-kor.

Korábban már írtunk arról, hogy február 28-án is mélypontra került a forint, most azt is sikerült túlszárnyalni.

Az Ökumenikus Segélyszervezet a határ menti járások mellett az ivano-frankivszki régióra és a csernyivici területre is kiterjeszti élelmezési segítségnyújtását – tájékoztatta az MTI-t a szervezet.

A közlemény szerint az ukrajnai háborús helyzet és a menekülthullám okozta élelmiszer- és gyógyszerhiányt több régióból is megerősítették az Ökumenikus Segélyszervezet helyszíni munkatársai.

A nyugdíjasokat, illetve az egyedül élő beteg lakosokat is támogatják. A határ menti járások mellett az ivano-frankivszki régióból és a csernyivici területről kaptak megkereséseket, hogy az ottani közösségi menekültszállások élelmezésében is segítsenek – írják.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is elutazott Kárpátaljára, hogy a határszemlén megtekintse a háború elől menekültek helyzetét. A kormányfő felesége az Indexnek is elárulta tapasztalatait.

A civil szervezetek, magánszemélyek, cégek mellett művészek, sportolók, tudósok és szurkolók fogtak össze, hogy segítséget nyújtsanak az ukrajnai háború miatt menekülőknek. A 1357-es nemzeti adományvonalra és annak számlaszámára (11711711–22222222) már több mint 282 millió forint érkezett – jelentették be csütörtökön a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában.

A közmédia rendkívüli műsorában azt mutatják be, ki hogyan tud segíteni a bajba jutott embereknek. Kiemelték: minden kicsi segítség számít. Él a nemzeti adományvonal, a 1357-es szám tárcsázásával vagy az erre a számra küldött sms-sel 500 forinttal lehet támogatni a háború elől menekülőket – számolt be az MTI.

Több mint száz Nobel-díjas írta alá azt a kiáltványt, amelyben az ukrajnai háború befejezésére és az orosz csapatok Ukrajnából való kivonulására szólítottak fel.

Csütörtökön kiadott kiáltványukban a tudósok azzal érveltek, hogy a tudomány erős fegyvereket adott a politikusok kezébe, de nekik azokat békés célokra kell használniuk, írta meg az MTI. 

A maghasadás felfedezése megteremtette az alapot a nukleáris pusztítófegyverek megépítéséhez. Jelenlegi mennyiségük alkalmas arra, hogy a Földet lakhatatlanná tegyék az emberek számára, és megsemmisítsék az emberi civilizációt. Ilyen fegyvereket ezért soha nem szabad használni!

– fogalmaztak.

Hazájukban nem indul büntetőeljárás azon cseh állampolgárok ellen, akik Ukrajnában szándékoznak harcolni az orosz megszállók ellen – jelentette be Petr Fiala cseh miniszterelnök.

Az elnökkel folytatott megbeszélésen megegyeztünk abban, hogy azoknak, akik Ukrajnába akarnak menni és Ukrajna oldalán harcolni akarnak, garantálni tudjuk, hogy nem indul büntetőeljárás ellenük

– idézi az Unian a miniszterelnököt.

Jelenleg Csehországban egy másik ország fegyveres erőinél teljesített katonai szolgálat öt év börtönbüntetéssel is sújtható.

Korlátozta a hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához Oroszországban pénteken az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor).

A hozzáférést a főügyészség 2022. február 24-én kelt, az információról, az információs technológiáról és az információ védelméről rendelkező törvény megsértésére hivatkozó határozata alapján korlátozták. 

Péntekre virradóra az orosz felhasználók beszámolója szerint a Meduza és a Szabadság Rádió mellett gondot jelentett a BBC orosz szolgálata és a Deutsche Welle német műsorszolgáltató honlapjaihoz való hozzáférés is. Utóbbi médium adását Oroszországban korábban megszüntették, munkatársait pedig megfosztották az akkreditációtól – írta meg az MTI.

Az orosz megszállók foglyokat szállítanak a Krímből, hogy destabilizálják a helyzetet Ukrajna déli részén – írja közösségi oldalán az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Az Unian szerint a közleményben az áll, hogy Mikolajiv régióba szállítják majd a foglyokat, ahol az lesz a feladatuk, hogy zavargásokat idézzenek elő.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő BB pluszról CCC-re rontotta Oroszország hosszú lejáratú szuverén devizaadósság-kötelezettségének osztályzatát. A minősítést negatív kilátással látták el a megnövekedett nemteljesítési kockázat miatt.

Két hete a hitelminősítő már megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztálytatot, amikor a besorolást az addigi BBB mínuszról az eddig érvényes BB pluszra változtatta.

Az S&P elemzői szerint az új oroszellenes szankciók felére csökkentették Oroszország rendelkezésre álló devizatartalékát, beleértve az Egyesült Államokban, az EU-ban és Japánban bejegyzett devizabetéteket és értékpapírokat.

A mostani leminősítés olyan intézkedéseket követ, amelyek véleményünk szerint jelentősen növelik a nemteljesítés kockázatát

– közölte az ügynökség.

Akadozik több független internetes hírportál és a Facebook elérhetősége Oroszországban – jelentette az AFP francia hírügynökség péntek hajnalban.

A GlobalCheck nevű internetes szolgáltatás és a hírügynökség Moszkvában dolgozó munkatársai egyaránt azt tapasztalták, hogy nem lehet elérni a világ legnagyobb közösségi oldalát, a Meduza, a Deutsche Welle, a Szabad Európa oldalát és a BBC orosz szolgáltatását sem.

Ezzel párhuzamosan a világ legtöbb internetes hirdetését értékesítő Google azt közölte, hogy leállította az online hirdetések eladását Oroszországban. Sem a keresőoldalon, sem a YouTube-on, sem a cég külső partnereinek oldalán nem lehet hirdetési felületet vásárolni Oroszországból.