Nemcsak elavultak, hanem javarészt használhatatlanok is azok a Strila légvédelmi rakéták, amelyeket Németország ajánlott fel Ukrajnának – számolt be az ukrán Pravda alapján a Kárpáthír.
A Pravda a német Der Spiegelben megjelent tájékoztatóra hivatkozva arról ír, hogy Berlin az elmúlt napokban mintegy 2700 darab, az egykori NDK hadseregétől örökölt légvédelmi rakétát küldött Ukrajnának.
A legalább 35 éves Strila rakétákat már 2014-ben elavultaknak minősítették, és elraktározták. Azóta már azok a ládák is elrohadtak, amelyekben elhelyezték őket.
A rakétákat a korukra való tekintet nélkül rendelte meg az ukrán kormány a Pravda szerint.
Az elmúlt 24 órában kevesebb orosz légi- és tűzcsapás volt, mint az előző napokban – áll a brit védelmi minisztérium rendszeres hírszerzési jelentésében.
A britek egyúttal figyelmeztetnek, hogy az orosz fegyveres erők valószínűleg tovább nyomulnak a déli kikötőváros, Mikolajiv felé. A hírszerzés szerint annak is van realitása, hogy egyes haderők megkerülik Mikolajivot, hogy egy másik kikötő, Odessza felé vegyék az irányt.
Ukrajna továbbra is tartja Harkivot, Csernyihivot és Mariupolt, az északkeleti Szumi városából pedig utcai harcokról érkeztek jelentések. A védelmi minisztérium szerint nagy valószínűséggel mind a négy várost bekerítették az orosz erők – számolt be a BBC.
Kijev mintegy húsz Bayraktar TB2 típusú drónnal rendelkezett az orosz inváziót megelőzően, amelyeket a török hadsereg gyártott. Az ankarai ukrán nagykövet rendszeresen tweetel képeket a török drónoknak tulajdonított légicsapásokról, amelyek orosz oszlopokat és tüzérséget céloztak.
Footage: Ukrainian Bayraktar TB2 armed drone reportedly is in action against the Russians in Ukraine
— Ragıp Soylu (@ragipsoylu) February 27, 2022
First footage ever pic.twitter.com/zuGGNmbdy9
Ahhoz azonban, hogy ezek a drónok hatékonyak legyenek, olyan környezetben kell működniük, ahol nincs légi fenyegetés. Az eszközök képesek lehetnek eltalálni az szétszóródott orosz felszereléseket, de nem valószínű, hogy elérik a legfontosabb és legjobban védett eszközöket, különösen azokat, amelyek a főváros körül állomásoznak – írja a NeoKohn.
Húsz drón egyszerűen nem elég ahhoz, hogy megfordítsa a csata menetét, még ha nagyon hatékonyak is lennének
– mondta el Mark Cancian, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa az NDTV-nek.
A német közszolgálati televízió, a ZDF értesülései szerint német önkéntes harcosok is vannak Ukrajnában.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 16 ezer önkéntes érkezéséről beszélt korábban, a ZDF úgy tudja, hogy több mint ezer külföldi harcol Ukrajnában. Közülük néhány német állampolgár – ezt a berlini belügyminisztérium adataira hivatkozva írja a közszolgálati adó internetes honlapja. A tárca közölte: kisebb, tíz alatti számban ismert németek kiutazása Ukrajnába. Úgy tudni, hogy ők az ukrán oldalon fognak fegyvert.
A német alkotmányvédelmi hivatal szerint vannak arra utaló jelek, hogy sikerült néhány (szintén tíznél kevesebb személyről van szó) „szélsőjobboldalinak” kiutaznia Ukrajnába. Ám az egyelőre nem biztos a német titkosszolgálatok szerint, hogy ezek a németek beleavatkoztak-e már a harcokba.
A berlini belügy-, igazságügyi és külügyminisztérium közösen válaszolt a ZDF híradójának kérdésére, és ebből az derült ki, hogy álláspontjuk szerint azok a németek, akik hivatalosan belépnek az ukrán hadsereg kötelékébe, háború esetén csak akkor büntethetők, ha a nemzetközi jogot megsértik. Az is kiderült egy korábbi, a Tagesspiegel által közölt hírből, hogy a német szövetségi kormány nem kívánja német állampolgárok harcba avatkozását megakadályozni – akár még az orosz oldalon sem –, viszont a szélsőjobboldalinak minősített személyek kiutazását szeretnék megakadályozni.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy 66 224 ukrán férfi tért vissza külföldről, hogy csatlakozzon az orosz invázió elleni harchoz – számolt be az Al Jazeera.
Eddig több mint 66 ezer férfi tért vissza külföldről, hogy megvédjék hazájukat ettől a hordától. Ez 12 harcedzett és motivált dandár! Ukránok, legyőzhetetlenek vagyunk!
– írta internetes bejegyzésében a miniszter.
Már több mint 400 millió forint gyűlt össze a 1357-es nemzeti adományvonalra és annak számlaszámára – hangzott el a közmédia Jónak lenni jó! Magyarország összefog című tematikus műsorában pénteken.
Aki felajánlást szeretne tenni, a 1357-es szám tárcsázásával vagy az erre a számra küldött sms-sel 500 forinttal tudja támogatni a háború elől menekülőket, pénzt az 17111711–22222222 számlaszámra lehet utalni.
Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke jövő héten Lengyelországba és Romániába utazik – írta meg a Wall Street Journal.
Az alelnök látogatása demonstrálja a NATO erejét és egységét, valamint azt, hogy az Egyesült Államok támogatja a védelmi szövetség keleti szárnyát az orosz agresszió közepette
– közölte Sabrina Singh, Kamala Harris szóvivője.
A Világbank egy 700 millió dolláros (250 milliárd forintnyi) kölcsönt készít elő Ukrajnának, a pénzt még ebben a hónapban megkaphatják. Mindezt az után jelentették be, hogy a Világbank elnöke, David Malpass telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel.
Első körben egy 500 millió dolláros kölcsön jöhet Financing of Recovery from Economic Emergency in Ukraine (Az ukrán gazdasági vészhelyzetből való kilábalás finanszírozása), azaz FREE Ukraine néven, a kölcsönbe garanciákkal szállnak be bilaterális partnerek, például Hollandia és Svédország.
Emellett jöhet egy plusz 200 millió dolláros gyorssegély március végéig, és a bank felállít egy többadományozós vagyonkezelő alapot is, amelynek a feladata a pénz megfelelő helyre juttatása lesz majd Ukrajnában – írja a Kárpáthír.
A PayPal a jelenlegi körülményekre hivatkozva leállította szolgáltatásait Oroszországban, csatlakozva számos pénzügyi és technológiai vállalathoz, amelyek felfüggesztették a működésüket az országban.
Ezt maga Dan Schulman elnök-vezérigazgató erősítette meg a vállalat közleményében, és hozzátette, hogy a PayPal a nemzetközi közösséggel együtt elítéli Oroszország erőszakos katonai agresszióját Ukrajnában – számolt be az Al Jazeera.
Az utóbbi napokban 1318 katonai behívót kézbesítettek a más megyékből Kárpátaljára érkezett hadköteles férfiak között – tudatta a közösségi oldalán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
A kormányzó tájékoztatása szerint eddig 1200-an csatlakoztak a fegyveres erők valamelyik harci egységéhez – írja a Kárpáthír.
Humanitárius folyosót nyitnak az orosz csapatok a blokád alá vont Mariupolnál és Volnovahánál az Interfax orosz hírügynökség szombati, az orosz védelmi minisztériumra hivatkozó jelentése szerint – adta hírül az MTI.
A tárca bejelentése szerint az orosz erők moszkvai idő szerint tíz órakor beszüntetik a harcokat, hogy a délkelet-ukrajnai Mariupol és az ugyancsak Donyeck megyében található, mintegy húszezres Volnovaha civil lakossága elhagyhassa a területet.
Mariupol. One of the most hot places in Ukraine now. Day 9.#Mariupol #RussianWarCrimes pic.twitter.com/cJweA5raJ8
— Marichka_Stepovyk (@Stepovychka) March 4, 2022
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség Moszkvára hivatkozva arról tudósított, hogy a mariupoli korridor moszkvai idő szerint déli 12 és délután 5 óra között áll nyitva.
Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt is bejelentette: Oroszország folytatja „széles körű hadműveleteit” Ukrajnában.
A német Bild szintén a RIA Novosztyira hivatkozva arról ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök öt órát adott a mariupoli civileknek, hogy megmentsék az életüket. A civilek moszkvai idő szerint 12 és 17 óra között (közép-európai idő szerint 10 és 15 óra között) hagyhatják el az oroszok csapatok által körbevett várost a humanitárius folyosókon keresztül.
Az Európai Unió lépéseivel összehangolva tovább bővítette az Ukrajna megtámadása miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók körét a svájci kormány.
Svájc némi vonakodás után az Európai Unió korábbi szankcióit is átvette. Elsőként Bern is beutazási korlátozásokat rendelt el azokkal szemben, akiket az EU szankciókkal sújtott, néhány nappal később pedig a vagyonbefagyasztást is bevezették – számolt be az MTI.
Pénteken az orosz jegybankkal folytatott tranzakciókat tiltotta meg a svájci kormány, továbbá átvette azt az uniós intézkedést, hogy több orosz bankot kizártak a nemzetközi tranzakciók végrehajtásához szükséges SWIFT kommunikációs hálózatból, emellett pedig Svájc a pénzügyi szolgáltatásokra és bizonyos termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat is bevezetett.
Tilos mostantól Svájcból Oroszországba exportálni minden olyan terméket, amely hozzájárulhat Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez vagy a védelmi és a biztonsági szektor fejlesztéséhez. Az új szabályozás tiltja a repüléshez és az űrkutatáshoz kötődő termékek kivitelét, valamint korlátozza egyes, az olajiparhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások exportját is.
A büntetőintézkedésekkel párhuzamosan a svájci kormány arról is határozott, hogy a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat egyelőre a hagyományos menekültügyi eljárás nélkül befogadják.
Kiss Dániel kollégánk bejelentkezett Kijevből. Elmondása szerint a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb a csend az ukrán fővárosban, ami a vihar előtti csend jele lehet annak tekintetében, hogy olyan információt kapott magasabb körökből: két-három nap múlva eléri a totális háború Kijevet, brutális offenzívát indítanak a város elfoglalásáért.
Az nem világos, hogy milyen eszközökkel, sokan kételkednek abban, hogy lebombázzák a fővárost, különösen annak belvárosát, de mivel Kijev elesésének és szimbolikus épületei elpusztításának lélektani hatása lenne az ukránokra, fel kell készülni a legrosszabbra − mondja tudósítónk.
Kollégánk igyekszik fotókat és videókat is küldeni, mindeközben arra kérik, hogy semmilyen információt ne közöljön arról, hol tartózkodnak az ukrán erők.
Összesen 3203 menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendőrei és a társszervek – közölte a rendőrség. A tájékoztatás szerint az érkező menekültek közül 517 személy gyerek volt.
A rendőrség munkatársai a Nyugati pályaudvaron egy egymástól elszakadt család tagjainak is segítettek egymásra találni. Közlésük szerint a legtöbben információt kértek a hatóságoktól, illetve egyénileg mentek tovább.
A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 82 ember, köztük 51 gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Ukrajna megtámadása miatt kilép a Lukoil orosz olajvállalat felügyelőbizottságából Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár – tájékoztatta a politikus az APA osztrák hírügynökséget.
Mindig is elkötelezett voltam amellett, hogy az EU és Oroszország között konstruktív kapcsolat legyen, de Ukrajna erőszakos lerohanásával, a gátlástalan harcmodorral és civilek bombázásával Oroszország átlépett egy bizonyos határt
– fogalmazott az egykori politikus, világossá téve, hogy utolsó munkanapjait a háború befejezésére felszólító nyilatkozat kidolgozásával töltötte a cégnél.
A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint százezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen.
Az ukrajnai háború miatt hétfőtől nem vehetnek részt a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) által szervezett nemzetközi versenyeken az orosz és belorusz tornászok – adta hírül az MTI.
A jelenlegi döntés a sportolók mellett a bírókra és további hivatalos személyekre is vonatkozik, az FIG végrehajtó bizottságának tagjaira viszont nem.
FIG adopts further measures against Russia and Belarus:
— FIG (@gymnastics) March 4, 2022
Russian and Belarusian athletes and officials, including judges, are not allowed to take part in FIG competitions or FIG-sanctioned competitions from 7 March until further notice.
Press release 👉 https://t.co/9RsEVEZ5YW pic.twitter.com/Cc9ZikMxZj
Egy héttel az ukrajnai háború kezdete után kevés francia nagyvállalat jelentette be, hogy kivonulna Oroszországból, a francia kormány pedig óvatosan adagolja az üzleti közösségnek szánt üzeneteit.
A brit BP, a Shell és a Jaguar Land Rover, az amerikai ExxonMobil és a Disney, a német Daimler Truck, a norvég Equinor, a Volvo svéd autógyár, valamint a Microsoft és a Meta amerikai számítástechnikai óriáscégek és számos multinacionális vállalat elhatárolódott Oroszországtól, és bejelentette kivonulását az orosz piacról.
Franciaországban ez az elhatárolódás félénk, leszámítva pár luxuscéget, köztük a Hermest, a Chanelt és az LVMH-t. A Hermes például, amelynek a részvényeit valamivel több mint 14 százalékban az LVMH birtokolja, pénteken jelentette be, hogy felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, ahol három üzlete van, az egyik a moszkvai, a Vörös téren lévő híres GUM áruházban.
A többi nagy francia luxusipari és kozmetikai nagyvállalat, a Kering és a l’Oréal péntek reggel nem válaszoltak az AFP francia hírügynökség megkeresésére.
A Société Générale bankház, amely a leányvállalata, a Roszbank révén kivált érintett az orosz–ukrán háborúban, még csütörtökön közölte, hogy ellenáll, ha meg akarnák fosztani oroszországi kintlevőségétől.
A kormány részéről Bruno Le Maire pénzügyminiszter kijelentette: „gondot lát” abban, hogy egyes vállalatok az orosz hatalom közelében lévőkkel működnek együtt, de nem szólította fel egyértelműen a francia cégeket, hogy vizsgálják felül oroszországi jelenlétüket.
A francia vállalatok nem kaptak konkrét irányelveket arra, milyen álláspontot foglaljanak el oroszországi jelenlétükkel kapcsolatban – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő élelmiszeripari vállalkozó.
Franciaország a legnagyobb külföldi munkaadó és a második legnagyobb külföldi közvetlen befektető Oroszországban – ismertette az MTI.
A CNN riportban számolt be arról, ahogy rögtönzött egészségügyi vonaton halálos beteg gyerekeket mentenek Harkivból. Rendkívül veszélyes utazás ez a gyerekeknek, akiknek palliatív ellátásra lenne szükségük, a lehető legjobb körülmények között.
A televízió beszámolója szerint az egyik gyermek állapota olyan rossz, hogy az orvosok azt mondják, lehet, hogy nem éli túl az utat. Az úticél Lengyelország.
A Sky News szerint az olasz riviérán két, orosz milliárdosok tulajdonában álló szuperjachtot foglaltak le.
Az egyik jacht, a 60 méteres Lady M Alexej Mordasov orosz üzletember tulajdonában áll, akinek a vagyonát 23 milliárd dollárra becsülik. A másik hajó, a Léna, amely 40 méter hosszú, Vlagyimir Putyin egyik barátjához, Gennagyij Timcsenkóhoz tartozik.
A hajókat amiatt foglalták le, mert a két milliárdos neve is szerepel azon a szankciós listán, amelyet az Európai Unió tett közzé az előző hétvégén.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint közép-európai idő szerint reggel 8 órától tűzszünet lép életbe Mariupolban, hogy evakuálhassák a lakosságot – jelenti az AFP.
#BREAKING Ceasefire to let Mariupol residents evacuate: Russian defence ministry pic.twitter.com/rGQmg9ZixO
— AFP News Agency (@AFP) March 5, 2022
A fegyveres konfliktus mielőbbi leállítására szólít fel közleményében a Lukoil orosz olajvállalat. Az igazgatótanács által jegyzett közleményben a cég azt írja, hogy legmélyebb aggodalmát fejezi ki az ukrajnai tragikus események miatt, és őszinte együttérzését tolmácsolja minden áldozatnak.
Erősen támogatjuk, hogy tartós tűzszünet jöjjön létre és a problémák komoly tárgyalások és a diplomácia útján rendeződjenek
– írja a moszkvai székhelyű olajvállalat. A Lukoil tudatja: mindent megtesz, hogy folytatni tudja tevékenységét valamennyi országban, ahol jelen van.
A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint 100 ezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen – ismertette az MTI.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője látogatást tett az Asztély–Beregsurány határátkelőn, ahol megtekintette az Ukrajnából érkező menekültek fogadópontjait – írta meg a Kárpáthír.
Partnereink élelmiszert és gyógyszereket tartalmazó humanitárius rakományt (14 busznyit) adtak át. A segélyt hamarosan oda küldjük, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hálásan köszönjük a támogatást ebben a nehéz időszakban
– írta Viktor Mikita a Telegram-csatornáján.
Az orosz csapatok továbbra is a stratégiailag fontos városokat veszik körül Ukrajnában. Kijevet és Harkivot levegőből és szárazföldön is támadják. A fővárosból az ukrán hatóságok arról számolnak be, hogy visszaverték az ellenséges offenzívát és vereséget mértek az oroszokra.
Mariupolban mindeközben az oroszok blokkolták a kikötőt. Vadim Bojcsenko polgármester tűzszünetben reménykedik, hogy létrejöhessen egy humanitárius folyosó. Állítása szerint a biztonsági erők megbízható pajzsként állnak a támadókkal szemben.
Felfüggesztette oroszországi szállításait a Samsung, a vállalat így sem telefonokat, sem csipeket nem értékesít a továbbiakban. A techvállalat hatmillió dollárt, köztük egymillió dollár értékben elektronikai eszközöket ajánlott fel humanitárius célokra.
A Guardian beszámolója szerint a Microsoft is felfüggesztette valamennyi oroszországi értékesítését és szolgáltatását Oroszországban, ahogy az Apple is.
Az orosz csapatok újabb ukrán atomerőmű felé közelednek – jelentette be az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.
Linda Thomas-Greenfield elmondta, hogy a megszállók
húsz kilométerre vannak a második legnagyobb ukrán atomerőműtől, és egyre közelednek felé.
A Jozhukranszk városa mellett található erőmű 200 kilométerre délre van Kijevtől – számolt be a BBC.
Az UNICEF úgy számol, hogy a mostani fegyveres konfliktus mind a hét és fél millió Ukrajnában élő gyermeket veszélyezteti, akiknek a határon innen és túl is várhatóan rengeteg segítséget kell nyújtani.
Mészáros Antóniát, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatóját kérdezte az Index, az interjút itt olvashatja.
A CNN és a Bloomberg News átmenetileg felfüggeszti munkáját Ukrajnában – számolt be a BBC.
A döntést azután hozták meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely szerint akár 15 év börtönnel is sújtható, aki „álhíreket terjeszt” az ukrán háborúról.
A büntető törvénykönyv módosítása lehetetlenné teszi a hiteles újságírás minden formáját az országban
– mondta John Micklethwait, a Bloomberg főszerkesztője.
A CNN szóvivője közölte, hogy befejezik adásaik sugárzását Oroszországban, de továbbra is követik az eseményeket.
Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s Londonban bejelentette, hogy az eddigi B3-ról két fokozattal Caa2-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát – számolt be az MTI. A cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.
A Moody’s módszertana alapján az Ukrajnától most megvont B3 osztályzat is mélyen a spekulatív, vagyis befektetésre nem ajánlott sávban volt, az új Caa2 minősítés pedig a Moody’s hivatalos meghatározása szerint már nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket.
Több ezren vettek részt Szerbia fővárosában, Belgrádban azon a tüntetésen, ahol a demonstrálók kiálltak Vlagyimir Putyin és az Ukrajna ellen megindított orosz invázió mellett – számolt be a BBC.
A résztvevők II. Miklós orosz cár emlékműve előtt gyülekeztek, ahol az orosz és a szerb himnuszt is lejátszották, a felvonuláshoz mintegy négyezren csatlakoztak. A tüntetésen testvérnemzetként üdvözölték a két országot.
A tüntetők orosz zászlókkal és Vlagyimir Putyin képeivel vonultak keresztül a városon az orosz nagykövetség felé.
A BBC riportot közölt azokkal az oroszokkal, akik az ukrán városokban ragadtak, de még a saját szüleik sem hiszik el azokat a borzalmakat, amelyeket átéltek. Egyikük azt mondta, hogy már csak a kutyáiban bízik, amelyekről képeket is küldött a portálnak.
'My city is being shelled, but my mum in Russia won’t believe me!' #UkraineRussianWar 💛🇺🇦
— Queen's Park Media (@ThisQueensPark) March 4, 2022
Oleksandra has been sheltering in the bathroom of her flat in Kharkiv with her four rescue dogs since the shelling began. Her mother lives in Moscow.https://t.co/dgR9hILcg3 pic.twitter.com/WDAIC8nkX9
A teljes riport, amelyben több Ukrajnában élő oroszt is megszólaltattak, itt olvasható.
Az Interfax hírügynökség szerint a Facebook letiltása után péntek este a Twitter elérését is lehetetlenné tették Oroszországban.
A Fehér Ház szóvivője a lépésekkel kapcsolatban azt mondta: Oroszország megpróbálja ellehetetleníteni, hogy az állampolgárok valós információkat kapjanak a háborúról.
Ez mélyen aggaszt minket, ahogy az is, hogy korlátozzák a szólásszabadságot az országban
– fogalmazott Jen Psaki.
A Globalcheck nevű amerikai szervezet szerint azonban nemcsak a Twitter, hanem már a YouTube elérését is korlátozzák Oroszországban.
***According to globalcheck, YouTube is being blocked in #Russia pic.twitter.com/3nCNOI7KLT
— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022
Ráadásul úgy tudni, hogy péntek este óta már a Booking.comon sem lehet Oroszországban szállást foglalni, de hogy ezt a cég vagy az orosz állam kezdeményezte, nem tudni.
⚡️Booking stopped working in #Russia. Accommodation facilities on the territory of the Russian Federation also disappeared from the service. pic.twitter.com/HxQEZz3Xi7
— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022