Videón, ahogy fegyvertelen tüntetőkre lőttek az orosz katonák

Kijev mintegy húsz Bayraktar TB2 típusú drónnal rendelkezett az orosz inváziót megelőzően, amelyeket a török hadsereg gyártott. Az ankarai ukrán nagykövet rendszeresen tweetel képeket a török drónoknak tulajdonított légicsapásokról, amelyek orosz oszlopokat és tüzérséget céloztak.

Ahhoz azonban, hogy ezek a drónok hatékonyak legyenek, olyan környezetben kell működniük, ahol nincs légi fenyegetés. Az eszközök képesek lehetnek eltalálni az szétszóródott orosz felszereléseket, de nem valószínű, hogy elérik a legfontosabb és legjobban védett eszközöket, különösen azokat, amelyek a főváros körül állomásoznak – írja a NeoKohn.

Húsz drón egyszerűen nem elég ahhoz, hogy megfordítsa a csata menetét, még ha nagyon hatékonyak is lennének

– mondta el Mark Cancian, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa az NDTV-nek.

A német közszolgálati televízió, a ZDF értesülései szerint német önkéntes harcosok is vannak Ukrajnában.

Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 16 ezer önkéntes érkezéséről beszélt korábban, a ZDF úgy tudja, hogy több mint ezer külföldi harcol Ukrajnában. Közülük néhány német állampolgár – ezt a berlini belügyminisztérium adataira hivatkozva írja a közszolgálati adó internetes honlapja. A tárca közölte: kisebb, tíz alatti számban ismert németek kiutazása Ukrajnába. Úgy tudni, hogy ők az ukrán oldalon fognak fegyvert.

A német alkotmányvédelmi hivatal szerint vannak arra utaló jelek, hogy sikerült néhány (szintén tíznél kevesebb személyről van szó) „szélsőjobboldalinak” kiutaznia Ukrajnába. Ám az egyelőre nem biztos a német titkosszolgálatok szerint, hogy ezek a németek beleavatkoztak-e már a harcokba.

A berlini belügy-, igazságügyi és külügyminisztérium közösen válaszolt a ZDF híradójának kérdésére, és ebből az derült ki, hogy álláspontjuk szerint azok a németek, akik hivatalosan belépnek az ukrán hadsereg kötelékébe, háború esetén csak akkor büntethetők, ha a nemzetközi jogot megsértik. Az is kiderült egy korábbi, a Tagesspiegel által közölt hírből, hogy a német szövetségi kormány nem kívánja német állampolgárok harcba avatkozását megakadályozni – akár még az orosz oldalon sem –, viszont a szélsőjobboldalinak minősített személyek kiutazását szeretnék megakadályozni.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy 66 224 ukrán férfi tért vissza külföldről, hogy csatlakozzon az orosz invázió elleni harchoz – számolt be az Al Jazeera.

Eddig több mint 66 ezer férfi tért vissza külföldről, hogy megvédjék hazájukat ettől a hordától. Ez 12 harcedzett és motivált dandár! Ukránok, legyőzhetetlenek vagyunk!

– írta internetes bejegyzésében a miniszter.

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke jövő héten Lengyelországba és Romániába utazik – írta meg a Wall Street Journal.

Az alelnök látogatása demonstrálja a NATO erejét és egységét, valamint azt, hogy az Egyesült Államok támogatja a védelmi szövetség keleti szárnyát az orosz agresszió közepette

– közölte Sabrina Singh, Kamala Harris szóvivője.

A PayPal a jelenlegi körülményekre hivatkozva leállította szolgáltatásait Oroszországban, csatlakozva számos pénzügyi és technológiai vállalathoz, amelyek felfüggesztették a működésüket az országban.

Ezt maga Dan Schulman elnök-vezérigazgató erősítette meg a vállalat közleményében, és hozzátette, hogy a PayPal a nemzetközi közösséggel együtt elítéli Oroszország erőszakos katonai agresszióját Ukrajnában – számolt be az Al Jazeera.

Az utóbbi napokban 1318 katonai behívót kézbesítettek a más megyékből Kárpátaljára érkezett hadköteles férfiak között – tudatta a közösségi oldalán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.

A kormányzó tájékoztatása szerint eddig 1200-an csatlakoztak a fegyveres erők valamelyik harci egységéhez – írja a Kárpáthír.

Az Európai Unió lépéseivel összehangolva tovább bővítette az Ukrajna megtámadása miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók körét a svájci kormány.

Svájc némi vonakodás után az Európai Unió korábbi szankcióit is átvette. Elsőként Bern is beutazási korlátozásokat rendelt el azokkal szemben, akiket az EU szankciókkal sújtott, néhány nappal később pedig a vagyonbefagyasztást is bevezették – számolt be az MTI.

Pénteken az orosz jegybankkal folytatott tranzakciókat tiltotta meg a svájci kormány, továbbá átvette azt az uniós intézkedést, hogy több orosz bankot kizártak a nemzetközi tranzakciók végrehajtásához szükséges SWIFT kommunikációs hálózatból, emellett pedig Svájc a pénzügyi szolgáltatásokra és bizonyos termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat is bevezetett.

Tilos mostantól Svájcból Oroszországba exportálni minden olyan terméket, amely hozzájárulhat Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez vagy a védelmi és a biztonsági szektor fejlesztéséhez. Az új szabályozás tiltja a repüléshez és az űrkutatáshoz kötődő termékek kivitelét, valamint korlátozza egyes, az olajiparhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások exportját is.

A büntetőintézkedésekkel párhuzamosan a svájci kormány arról is határozott, hogy a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat egyelőre a hagyományos menekültügyi eljárás nélkül befogadják.

Ukrajna megtámadása miatt kilép a Lukoil orosz olajvállalat felügyelőbizottságából Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár – tájékoztatta a politikus az APA osztrák hírügynökséget.

Mindig is elkötelezett voltam amellett, hogy az EU és Oroszország között konstruktív kapcsolat legyen, de Ukrajna erőszakos lerohanásával, a gátlástalan harcmodorral és civilek bombázásával Oroszország átlépett egy bizonyos határt

– fogalmazott az egykori politikus, világossá téve, hogy utolsó munkanapjait a háború befejezésére felszólító nyilatkozat kidolgozásával töltötte a cégnél.

A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint százezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen.

Az ukrajnai háború miatt hétfőtől nem vehetnek részt a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) által szervezett nemzetközi versenyeken az orosz és belorusz tornászok – adta hírül az MTI.

A jelenlegi döntés a sportolók mellett a bírókra és további hivatalos személyekre is vonatkozik, az FIG végrehajtó bizottságának tagjaira viszont nem.

Egy héttel az ukrajnai háború kezdete után kevés francia nagyvállalat jelentette be, hogy kivonulna Oroszországból, a francia kormány pedig óvatosan adagolja az üzleti közösségnek szánt üzeneteit.

A brit BP, a Shell és a Jaguar Land Rover, az amerikai ExxonMobil és a Disney, a német Daimler Truck, a norvég Equinor, a Volvo svéd autógyár, valamint a Microsoft és a Meta amerikai számítástechnikai óriáscégek és számos multinacionális vállalat elhatárolódott Oroszországtól, és bejelentette kivonulását az orosz piacról.

Franciaországban ez az elhatárolódás félénk, leszámítva pár luxuscéget, köztük a Hermest, a Chanelt és az LVMH-t. A Hermes például, amelynek a részvényeit valamivel több mint 14 százalékban az LVMH birtokolja, pénteken jelentette be, hogy felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, ahol három üzlete van, az egyik a moszkvai, a Vörös téren lévő híres GUM áruházban.

A többi nagy francia luxusipari és kozmetikai nagyvállalat, a Kering és a l’Oréal péntek reggel nem válaszoltak az AFP francia hírügynökség megkeresésére.

A Société Générale bankház, amely a leányvállalata, a Roszbank révén kivált érintett az orosz–ukrán háborúban, még csütörtökön közölte, hogy ellenáll, ha meg akarnák fosztani oroszországi kintlevőségétől.

A kormány részéről Bruno Le Maire pénzügyminiszter kijelentette: „gondot lát” abban, hogy egyes vállalatok az orosz hatalom közelében lévőkkel működnek együtt, de nem szólította fel egyértelműen a francia cégeket, hogy vizsgálják felül oroszországi jelenlétüket.

A francia vállalatok nem kaptak konkrét irányelveket arra, milyen álláspontot foglaljanak el oroszországi jelenlétükkel kapcsolatban – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő élelmiszeripari vállalkozó.

Franciaország a legnagyobb külföldi munkaadó és a második legnagyobb külföldi közvetlen befektető Oroszországban – ismertette az MTI.

A CNN riportban számolt be arról, ahogy rögtönzött egészségügyi vonaton halálos beteg gyerekeket mentenek Harkivból. Rendkívül veszélyes utazás ez a gyerekeknek, akiknek palliatív ellátásra lenne szükségük, a lehető legjobb körülmények között.

A televízió beszámolója szerint az egyik gyermek állapota olyan rossz, hogy az orvosok azt mondják, lehet, hogy nem éli túl az utat. Az úticél Lengyelország.

Romok Harkivban 2022. március 4-én

Fotó: Oleksandr Lapshyn / Reuters

A Sky News szerint az olasz riviérán két, orosz milliárdosok tulajdonában álló szuperjachtot foglaltak le.

Az egyik jacht, a 60 méteres Lady M Alexej Mordasov orosz üzletember tulajdonában áll, akinek a vagyonát 23 milliárd dollárra becsülik. A másik hajó, a Léna, amely 40 méter hosszú, Vlagyimir Putyin egyik barátjához, Gennagyij Timcsenkóhoz tartozik.

A hajókat amiatt foglalták le, mert a két milliárdos neve is szerepel azon a szankciós listán, amelyet az Európai Unió tett közzé az előző hétvégén.

A fegyveres konfliktus mielőbbi leállítására szólít fel közleményében a Lukoil orosz olajvállalat. Az igazgatótanács által jegyzett közleményben a cég azt írja, hogy legmélyebb aggodalmát fejezi ki az ukrajnai tragikus események miatt, és őszinte együttérzését tolmácsolja minden áldozatnak.

Erősen támogatjuk, hogy tartós tűzszünet jöjjön létre és a problémák komoly tárgyalások és a diplomácia útján rendeződjenek

– írja a moszkvai székhelyű olajvállalat. A Lukoil tudatja: mindent megtesz, hogy folytatni tudja tevékenységét valamennyi országban, ahol jelen van.

A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint 100 ezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen – ismertette az MTI.

Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője látogatást tett az Asztély–Beregsurány határátkelőn, ahol megtekintette az Ukrajnából érkező menekültek fogadópontjait – írta meg a Kárpáthír.

Partnereink élelmiszert és gyógyszereket tartalmazó humanitárius rakományt (14 busznyit) adtak át. A segélyt hamarosan oda küldjük, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hálásan köszönjük a támogatást ebben a nehéz időszakban

– írta Viktor Mikita a Telegram-csatornáján.

Viktor Mikita Kárpátalja megye kormányzója 2022. február 18-án

Fotó: Nemes János / MTI

Felfüggesztette oroszországi szállításait a Samsung, a vállalat így sem telefonokat, sem csipeket nem értékesít a továbbiakban. A techvállalat hatmillió dollárt, köztük egymillió dollár értékben elektronikai eszközöket ajánlott fel humanitárius célokra.

A Guardian beszámolója szerint a Microsoft is felfüggesztette valamennyi oroszországi értékesítését és szolgáltatását Oroszországban, ahogy az Apple is.

Vlagyimir Putyin 2012. december 18-án

Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images Hungary

Az UNICEF úgy számol, hogy a mostani fegyveres konfliktus mind a hét és fél millió Ukrajnában élő gyermeket veszélyezteti, akiknek a határon innen és túl is várhatóan rengeteg segítséget kell nyújtani.

Mészáros Antóniát, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatóját kérdezte az Index, az interjút itt olvashatja.

A CNN és a Bloomberg News átmenetileg felfüggeszti munkáját Ukrajnában – számolt be a BBC.

A döntést azután hozták meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely szerint akár 15 év börtönnel is sújtható, aki „álhíreket terjeszt” az ukrán háborúról.

A büntető törvénykönyv módosítása lehetetlenné teszi a hiteles újságírás minden formáját az országban

– mondta John Micklethwait, a Bloomberg főszerkesztője.

A CNN szóvivője közölte, hogy befejezik adásaik sugárzását Oroszországban, de továbbra is követik az eseményeket.

Fotó: Brian Snyder / Reuters

Több ezren vettek részt Szerbia fővárosában, Belgrádban azon a tüntetésen, ahol a demonstrálók kiálltak Vlagyimir Putyin és az Ukrajna ellen megindított orosz invázió mellett – számolt be a BBC.

A résztvevők II. Miklós orosz cár emlékműve előtt gyülekeztek, ahol az orosz és a szerb himnuszt is lejátszották, a felvonuláshoz mintegy négyezren csatlakoztak. A tüntetésen testvérnemzetként üdvözölték a két országot.

A tüntetők orosz zászlókkal és Vlagyimir Putyin képeivel vonultak keresztül a városon az orosz nagykövetség felé.

A BBC riportot közölt azokkal az oroszokkal, akik az ukrán városokban ragadtak, de még a saját szüleik sem hiszik el azokat a borzalmakat, amelyeket átéltek. Egyikük azt mondta, hogy már csak a kutyáiban bízik, amelyekről képeket is küldött a portálnak.

A teljes riport, amelyben több Ukrajnában élő oroszt is megszólaltattak, itt olvasható. 

Az Interfax hírügynökség szerint a Facebook letiltása után péntek este a Twitter elérését is lehetetlenné tették Oroszországban.

A Fehér Ház szóvivője a lépésekkel kapcsolatban azt mondta: Oroszország megpróbálja ellehetetleníteni, hogy az állampolgárok valós információkat kapjanak a háborúról.

Ez mélyen aggaszt minket, ahogy az is, hogy korlátozzák a szólásszabadságot az országban

– fogalmazott Jen Psaki. 

A Globalcheck nevű amerikai szervezet szerint azonban nemcsak a Twitter, hanem már a YouTube elérését is korlátozzák Oroszországban.

***According to globalcheck, YouTube is being blocked in #Russia pic.twitter.com/3nCNOI7KLT

— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022

Ráadásul úgy tudni, hogy péntek este óta már a Booking.comon sem lehet Oroszországban szállást foglalni, de hogy ezt a cég vagy az orosz állam kezdeményezte, nem tudni.