Zelenszkij az amerikai kongresszusnak: Lehet, hogy most látnak utoljára élve

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Izraelbe érkezett az ukrajnai menekülteket szállító első repülőgép, és a következő hetekben több ezer újabb menekültet várnak – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.

Az első gép Moldovából érkezett 150 utassal a fedélzeten. Az első járatot Naftali Bennett miniszterelnök, a moldovai származású Avigdor Liberman pénzügyminiszter, az etióp származású befogadási miniszter, Pnina Tamano-Sata, valamint Ajelet Saked belügyminiszter fogadta ünnepélyesen a tel-avivi Ben Gurion-repülőtéren. Később Lengyelországból és Romániából is érkezett egy-egy gép. Vasárnap így összesen mintegy 400-an landoltak az izraeli hatóságok szervezett járataival, köztük száz olyan gyermek, akik családjaikat hátrahagyva kerültek Izraelbe. Az első repülőn főként odesszaiak voltak,

A legtöbben csak egészen kis méretű csomagot tudtak magukkal vinni. Többeket rokonaik várták Izraelben, ahová már korábban is sokan érkeztek az ukrajnai háború kitörése óta, de eddig egyéni, családi szervezésben.

A 86 éves Zoja és 88 éves Michael  Trachtenbergnek már harmadszor kellett elmenekülne életükben a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet beszámolója szerint. Michael gyerekként a nácik elől Donyeckbe szökött, ahonnan 2014-ben, amikor az oroszok elfoglalták a várost, átmenekült Zsitomirba, onnan érkezett most Izraelbe. Rákban elhunyt egyetlen fiukat Zsitomirban temették el, nem tudják, hogy újra eljuthatnak-e a sírjához.

Az ukrán fapados Sky Up légitársaság hozta őket Izraelbe, mely nem sokkal az invázió után Moldovába szállította repülőgépeinek nagy részét. A Moldova feletti légteret lezárták az elmúlt héten, mert orosz repülőgépek behatolásától tartottak és ez volt az első utasszállító, mely különleges felszállási engedéllyel elindulhatott Izraelbe a chisinaui repülőtérről – írja az MTI, hozzátéve, hogy a járatokat a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Szövetsége finanszírozta, amely evangéliumi keresztények adományait gyűjti, és segíti a Moldovába menekült ukrajnai zsidókat.

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek 

– fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá. Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén „rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Vasárnap este a lengyel határőrség a Twitter-oldalán közölte: meghaladta az egymilliót az Ukrajnából Lengyelországba a háború kitörése óta elmenekülők száma.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség megerősítette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű hivatalosan is orosz irányítás alatt áll.

Az ügynökség azt közölte, hogy az orosz haderő lekapcsolta a mobilhálózatokat és az internetet, így nehéz megbízható információkat szerezni az erőműből. Hozzátették: Európa legnagyobb atomreaktorát továbbra is a megszokott személyzet kezeli, „de az erőmű vezetése most az orosz erők parancsnokának irányítása alatt áll”.

Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A brit parlament egy sor újabb módosítást terjesztett elő a gazdasági bűnüldözés elleni küzdelemről szóló törvényjavaslathoz „a korrupt elit felszámolása és a Putyin rezsimjére nehezedő nyomás fokozása érdekében” – írja a Skynews.

Az alsóház hétfőn tárgyalja meg a módosításokat, amelyek lehetővé tennék az Egyesült Királyság számára, hogy „még keményebb és gyorsabb szankciókat vezessenek be”.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, a britek szinte azonnal reagáltak az orosz inváziót követően, és elsőként vetettek ki az oroszokra szankciókat. Boris Johnson brit miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan keményen vesszük célba az orosz gazdasági érdekeltségeket, amilyen keményen csak tudjuk”.

Négy tonna szárazeledelt sikerült Kijevbe juttatnia a Barbosz ungvári állatmenhelynek – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Fotó: Барбос / Facebook

Az állatotthon munkatársai napok óta szervezték az akciójukat, ami Azizjan Irina koordinálásával a helyi önkéntesek összefogásának köszönhetően, illetve a cseh és magyar barátaik révén valósulhatott meg, és így az ukrán főváros környékén élő állatoknak sem kell nélkülözniük. 

A menhely Facebook-oldalán tudatta, hogy csaknem 5,5 tonna segélyt kaptak a cseh adományozóktól, és további egy tonnát pedig a magyar Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége biztosított. 

A posztban arról is informálnak, hogy a továbbiakban is bármilyen felajánlást szívesen fogadnak, hogy azt elszállítsák oda, ahol szükség van rá, illetve ellássák vele a megye menhelyein lévő állatokat.

Az ukrán határ túlsó oldalán elfogyott a burgonya, a hagyma és más zöldségek, a magyar gazdák ugyanakkor folyamatosan küldik az utánpótlást – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke vasárnap az M1 Aktuális csatornának nyilatkozva.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a Magyarországra menekülők mellett a Kárpátalján maradtakról is gondoskodniuk kell, s ebben az egyházak is nagy segítséget nyújtanak. Hozzátette: a Magosznak a határ közelében vannak telephelyei, így nincs akkora árumennyiség, amelyet ne tudnának fogadni.  A szövetség elnöke példaként említette, hogy jövő héten a magyarországi malmok 24 tonna lisztet küldenek Kárpátaljára.

Jakab István azt közölte: a segíteni akaró magyar gazdák a Magosz honlapján találhatják meg azokat a csatornákat, amelyeken keresztül megtehetik a felajánlásaikat. A termékfelajánlások mellett pénzadományokat is várnak.

A Magosz elnöke kitért arra, hogy a belső ellátásra figyelemmel hozták meg azt a rendeletet, amely alapján az államnak elővásárlási joga keletkezett a külföldre értékesített gabonára.

Az ingatlanközvetítők arról számoltak be, hogy nem lehet már kiadó lakáshoz, házhoz hozzájutni Nyugat-Ukrajnában, mert a háború elől menekülök az elmúlt 10 napban minden ingatlant lefoglaltak – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A február 24-i orosz támadás óta több mint 100 000 menekültet telepítettek át Kijevből, Harkivból, Donyeckből, illetve Luhanszkból, Szumiból, Csernyihivből, valamint Zaporizzsjából, Herszonból és Ukrajna más régióiból. Az ingatlanszakértők irányítják a menekültek elhelyezését az iskolákba, szociális infrastrukturális létesítményekbe, kollégiumokba, de már ezekben sincs több hely.

Jurij Pita, az ingatlanközvetítők szövetségének elnöke az egyik ukrán kereskedelmi csatornának nyilatkozva kifejtette: a hatalmas kereslet ellenére már öt napja nincsenek kiadó lakások, és a szociális intézmények, szállók is túlzsúfoltak. A lakástulajdonosok 30 százaléka ingyen biztosított lakhatást a rászorulóknak, a helyi hatóságok pedig azon vannak, hogy megfékezzék a bérleti díjak emelkedését.

Az Ukrajna elleni orosz invázió miatti tiltakozás jegyében – más nyugati cégekhez hasonlóan – az American Express is bejelentette vasárnap, hogy felfüggeszti oroszországi műveleteit – olvasható a hitelkártya-vállalat honlapján közzétett közleményben. A vállalat felfüggeszti a Fehéroroszországban folyó műveleteket is.

Korábban a szintén amerikai Visa és Mastercard, valamint a PayPal hozott hasonló döntést. Az American Express közölte: a világban kibocsátott kártyái nem működnek a jövőben Oroszországban sem a kereskedelemben, sem bankautomatákban. Az Oroszországban orosz bankok által kibocsátott kártyák pedig az országon kívül nem fognak működni az American Express hálózatában.

A cég közölte, hogy felfüggesztette a kapcsolatát az amerikai és a nemzetközi szankciók által érintett orosz bankokkal.

Úgy tűnik, megtalálták a kiskaput a britek egyik oroszellenes szankciójának kijátszására, ugyanis az a szállító járművek honosságára terjed ki, és nem a rakományának eredetére. Ezzel próbálkozott a Seacod nevű hajó is, amely az Egyesült Királyság északnyugati részén fekvő stanlow-i olajfinomítónál kötött ki.

Az óriási szállító német felségjelzéssel érkezett a kikötőbe, azonban amikor az ott dolgozó munkások megtudták, hogy orosz olajat hozott a hajó, egész egyszerűen megtagadták a munkát – írja a The Guardian.

Miután a rakományát nem tudta leadni a hajó, március 6-án továbbállt, és észak felé vette az irányt.

Az észak-afrikai országban rostokoló ukrán turisták többsége a Vörös-tenger egyiptomi üdülőhelyein, Sharm el-Sheikben és Hurghadában tartózkodik, jelentette Ukrajna kairói nagykövetsége – tájékoztat róla a Kárpáti Igaz Szó.

Jevhen Zsupejev, a nagykövetség helyettes vezetője elmondta: a turisták egy része már saját kezdeményezésére távozott, azonban a nagykövetség az egyiptomi hatóságokkal és az utazási irodákkal együttműködve szervezi a visszautaztatást az Ukrajnával szomszédos államokba.

Sokan keresnek meg bennünket, vissza akarnak térni Ukrajnába, és harcolni az orosz katonák ellen

– fejtette ki a követségi szóvivő, aki tudatta, hogy a közkedvelt egyiptomi üdülőhelyeken rekedt turisták számát 17,5 ezer és 20 ezer közöttire becsülik, akik Sharm el-Sheik, Hurghada és Marsa Alam üdülőhelyein tartózkodnak.

Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök közölte a saját Telegram- és Twitter-oldalán, hogy Ukrajna azt kéri: zárják ki Oroszországot és Fehéroroszországot mind a Nemzetközi Valutaalapból, mind a Világbank összes szervezetéből.

Az orosz védelmi minisztérium támadást jelentett be az ukrán védelmi ipari vállalatok ellen – írja a Pravda.

Illetve kifejtették, hogy szerintük az ukrán ipari vállalatok alkalmazottait arra kényszerítik, hogy helyreállítsák a megrongálódott ukrán katonai felszereléseket.

A közlemény kitér arra is, hogy megbízható információk birtokában vannak azokról az ukrán harci gépekről, amelyek korábban Romániába, illetve más határ menti országokba repültek. 

Nem utolsósorban megjegyezzük, hogy a fegyveres konfliktus részvevőjének vesszük azokat az országokat is, akik felhasználják a repülőtereiket annak érdekében, hogy ukrán harci gépeket fogadjanak az orosz erőkkel szemben. 

Az ukrán fegyveres erőkre hivatkozva közölte a Kyiv Independent, hogy vasárnapig bezárólag több mint 400 harckocsit és mintegy 11 ezer katonát vesztettek az oroszok. Becslésük szerint:

• 44 repülőgépet és 48 helikoptert,
• 285 tankot és 985 páncélozott harci szállítójárművet,
• 109 löveget és 50 MLRS-rakétarendszert  vesztettek az oroszok.

Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalanul, menetrendszerűen, a megkötött szerződéseknek megfelelően történik – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap délután a Facebook-oldalán.

A külügyminiszter vasárnap Mevlüt Cavusoglu török kollégájával telefonon egyeztetett a földgázszállítások fenntartásának feltétlen szükségességéről. Mint írta, naponta 10 millió köbméternyi földgáz érkezik délről a Törökország–Bulgária–Szerbia útvonalon keresztül.

Az állami orosz tévétársaság bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin egy olyan törvényt írt alá, amely lehetőséget ad az államnak arra, hogy lefoglalja a tisztviselők bankszámláján rendelkezésre álló összeget – közölte le az MTI.

Az intézkedés elméletileg azok ellen lép életbe, akiknek a számláján lévő betét összege meghaladja a 3 év alatt bejelentett jövedelmük összegét, és illegálisnak bizonyul.

Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja az MTI a New York Times vasárnapi cikkére hivatkozva. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált.

Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy nemzetközi légió felállítását, és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét.

Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására.

A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnapi online sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajna hírügynökség jelentése szerint közölte,

Hozzátette, hogy a jelentkezők száma már húszezer körül jár.

Az Interfax szerint a gorlovkai hatóságok úgy döntöttek, hogy kiürítik Gorlovka városát. 

Korábban arról adtak hírt, hogy nincsenek orosz csapatok a független Donyecki Népköztársaságban – egy Twitterre feltöltött videó nem ezt támasztja alá.

Zelenszkij tüntetésre és harcra buzdította az oroszokat a háború ellen, kérve őket, hogy vonuljanak az utcára, ezt már itt az Indexen is megírtuk.

A The Kyiv Independent Twitteren rakta ki a legfrissebb bejegyzésüket, amelyben azt írják, hogy

Az Euronews pedig arról tudósít, hogy Odessza városból már menekülnek az emberek. Buszokkal érkeznek a vasútállomásra, hogy vonattal hagyják el a települést.

Ukrán mérnökök vasárnap az orosz erők által megrongált kelet-ukrajnai gázvezeték helyreállításán dolgoztak, ami miatt leállt a Délkelet-Ukrajna egyes részébe irányuló gázszállítás – közölte Pavlo Kirilenko, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője. A mérnököknek sikerült elzárni a vezetéket és megelőzni a szivárgást, a kiáramló gáz mennyisége csökken, és vasárnap estére teljesen leáll.

Kirilenko közölte, hogy a Donyeck megyei Vuhledar és Bergyanszk kikötővárosok között minden településen szünetelni fog a gázszolgáltatás, amíg a hibát ki nem javítják. A két város között a távolság 117 kilométer – írja az MTI.

Az Index tudósítója, Kiss Dániel kijevi helyszíni riportjában arról számol be, hogy az emberek teljes bizonytalanságban élnek, a helyzet napról napra változik, és nem tudják, létezni fog-e még Ukrajna abban a formában, amilyenben születtek és felnőttek.

Az éjszakát azzal töltik, hogy több tucat két méter széles ukrán zászlót készítenek a Kígyó-szigeten elhangzott, mára nemzeti mottóvá vált mondattal rajtuk, azaz

A helyszíni tudósítást itt olvashatja.

Putyin alig egy hónappal ezelőtt üzent a török miniszterelnöknek, most viszont Erdogan volt az, aki felszólította orosz hivatali kollégáját, hogy

Recep Tayyip Erdogan egy órán át beszélt Vlagyimir Putyinnal telefonon, ahol többek között azt tanácsolta, hogy „nyissunk együtt ablakot a békére!”

Egy azonnali tűzszünet lehetővé tenné a politikai megoldás megtalálását és a humanitárius aggályok eloszlatását

– mondta Erdogan Putyinnak, majd azt is hozzátette, hogy szerinte azonnal humanitárius folyosókat kell nyitni Ukrajnában – írja az MTI.

A korábbi szlovák miniszterelnök, aki jelenleg pénzügyminiszterként tevékenykedik, óriási gazdasági károkat vetít előre az orosz agresszió miatti menekültválsággal kapcsolatban. Romániában is hatalmas kiadásokról adtak hírt, és mielőbbi anyagi segítséget várnak az Európai Uniótól – tájékoztat róla a Főtér.

Igor Matovic március 6-án az egyik szlovák kereskedelmi csatornán beszélt azokról a kiadásokról, költségekről, melyek a szomszédos Ukrajna megtámadása miatt keletkeztek és keletkezni fognak. A gazdasági szakember becslése szerint akár 1-2 milliárd euróba is kerülhet Szlovákiának az ukrajnai háború, így nem túl bizakodó, hiszen a saját országa mellett Európát is negatívan érintik a háborús események.

A román miniszterelnök, Nicolae Ciuca március 5-én tudatta, hogy hazájának eddig körülbelül 51 millió lejbe (4 milliárd forint) került az ukrán menekültválság kezelése, majd tudatta, hogy a számlákat gyűjtik, és hamarosan „beváltják” azokat Brüsszelben. Ezenfelül azt is elmondta, hogy első körben 208 millió lejt (16 milliárd forint) különítettek el a tartalékalapból a menekültek szállásoltatására, illetve minden Ukrajnából Romániába menekült személy napi 50 lej (3850 forint) szállástámogatásban részesül.