Tizenhárom, a kultúra területén tevékenykedő hazai nonprofit és szakmai-érdekvédelmi szervezet megállapodott, hogy az ukrajnai menekültek hatékony segítése érdekében erősíteni kell az intézmények együttműködését a már gyakorlott karitatív szervezetekkel – tájékoztatta a Magyar Teátrumi Társaság Titkársága az MTI-t. Közölték: a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek.
A könyvtárak, múzeumok, színházak nyilvános internetes felületeiken és nyomtatott anyagaikkal az információáramlás helyi központjaiként léphetnek fel. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztásában.
Felhívták a figyelmet, hogy a határmenti területekről egyre inkább a helyi koordinált segítségnyújtás felé tolódik a hangsúly, ahogy a menekültek egyre távolabbi településekre érkeznek majd a határ felől, ezért fontos az együttműködés a helyi önkormányzatokkal is, amelyek az adott helyszínen felmerülő igényekkel, problémákkal leginkább tisztában vannak.
Középtávon fontos feladatnak nevezték a Magyarországon tartózkodó menekültek mentális segítését, legalább az átmeneti biztonságérzetet megteremtését a számukra. Ezen a téren az előadóművészet, a zenekarok, kórusok és táncegyüttesek, az alkotó közösségek tehetnek a legtöbbet, például a gyermekek számára tartott ingyenes bábelőadásokkal, állatkerti, játszóházi látogatások felajánlásával, és gyermekfoglalkoztató tevékenységgel, igénybe véve a helyi könyvtárak, művelődési házak, befogadóhelyek segítségét is.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Izraelbe érkezett az ukrajnai menekülteket szállító első repülőgép, és a következő hetekben több ezer újabb menekültet várnak – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.
Az első gép Moldovából érkezett 150 utassal a fedélzeten. Az első járatot Naftali Bennett miniszterelnök, a moldovai származású Avigdor Liberman pénzügyminiszter, az etióp származású befogadási miniszter, Pnina Tamano-Sata, valamint Ajelet Saked belügyminiszter fogadta ünnepélyesen a tel-avivi Ben Gurion-repülőtéren. Később Lengyelországból és Romániából is érkezett egy-egy gép. Vasárnap így összesen mintegy 400-an landoltak az izraeli hatóságok szervezett járataival, köztük száz olyan gyermek, akik családjaikat hátrahagyva kerültek Izraelbe. Az első repülőn főként odesszaiak voltak,
a legidősebb egy 94 éves férfi, s a legfiatalabb egy 11 napos kisbaba, aki az orosz invázió napján született.
A legtöbben csak egészen kis méretű csomagot tudtak magukkal vinni. Többeket rokonaik várták Izraelben, ahová már korábban is sokan érkeztek az ukrajnai háború kitörése óta, de eddig egyéni, családi szervezésben.
A 86 éves Zoja és 88 éves Michael Trachtenbergnek már harmadszor kellett elmenekülne életükben a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet beszámolója szerint. Michael gyerekként a nácik elől Donyeckbe szökött, ahonnan 2014-ben, amikor az oroszok elfoglalták a várost, átmenekült Zsitomirba, onnan érkezett most Izraelbe. Rákban elhunyt egyetlen fiukat Zsitomirban temették el, nem tudják, hogy újra eljuthatnak-e a sírjához.
Az ukrán fapados Sky Up légitársaság hozta őket Izraelbe, mely nem sokkal az invázió után Moldovába szállította repülőgépeinek nagy részét. A Moldova feletti légteret lezárták az elmúlt héten, mert orosz repülőgépek behatolásától tartottak és ez volt az első utasszállító, mely különleges felszállási engedéllyel elindulhatott Izraelbe a chisinaui repülőtérről – írja az MTI, hozzátéve, hogy a járatokat a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Szövetsége finanszírozta, amely evangéliumi keresztények adományait gyűjti, és segíti a Moldovába menekült ukrajnai zsidókat.
Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek
– fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá. Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén „rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Vasárnap este a lengyel határőrség a Twitter-oldalán közölte: meghaladta az egymilliót az Ukrajnából Lengyelországba a háború kitörése óta elmenekülők száma.
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség megerősítette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű hivatalosan is orosz irányítás alatt áll.
Az ügynökség azt közölte, hogy az orosz haderő lekapcsolta a mobilhálózatokat és az internetet, így nehéz megbízható információkat szerezni az erőműből. Hozzátették: Európa legnagyobb atomreaktorát továbbra is a megszokott személyzet kezeli, „de az erőmű vezetése most az orosz erők parancsnokának irányítása alatt áll”.
Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A brit parlament egy sor újabb módosítást terjesztett elő a gazdasági bűnüldözés elleni küzdelemről szóló törvényjavaslathoz „a korrupt elit felszámolása és a Putyin rezsimjére nehezedő nyomás fokozása érdekében” – írja a Skynews.
Az alsóház hétfőn tárgyalja meg a módosításokat, amelyek lehetővé tennék az Egyesült Királyság számára, hogy „még keményebb és gyorsabb szankciókat vezessenek be”.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a britek szinte azonnal reagáltak az orosz inváziót követően, és elsőként vetettek ki az oroszokra szankciókat. Boris Johnson brit miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan keményen vesszük célba az orosz gazdasági érdekeltségeket, amilyen keményen csak tudjuk”.
Négy tonna szárazeledelt sikerült Kijevbe juttatnia a Barbosz ungvári állatmenhelynek – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az állatotthon munkatársai napok óta szervezték az akciójukat, ami Azizjan Irina koordinálásával a helyi önkéntesek összefogásának köszönhetően, illetve a cseh és magyar barátaik révén valósulhatott meg, és így az ukrán főváros környékén élő állatoknak sem kell nélkülözniük.
A menhely Facebook-oldalán tudatta, hogy csaknem 5,5 tonna segélyt kaptak a cseh adományozóktól, és további egy tonnát pedig a magyar Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége biztosított.
A posztban arról is informálnak, hogy a továbbiakban is bármilyen felajánlást szívesen fogadnak, hogy azt elszállítsák oda, ahol szükség van rá, illetve ellássák vele a megye menhelyein lévő állatokat.
Biológiai fegyver fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát vasárnap Igor Konsenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az orosz katonai tárca vasárnap az ukrán egészségügyi minisztériumtól származó iratokat hozott nyilvánosságra. Az orosz támadás napján, február 24-én kiadott utasítás értelmében a poltavai és a harkivi laboratóriumok munkatársainak sürgősen meg kell semmisíteniük a pestis, a lépfene, a tularémia (nyúlpestis), a kolera és más halálos betegségek ott őrzött kórokozóit.
A birtokunkba jutott dokumentumok megerősítik, hogy ukrán biológiai laboratóriumokban, Oroszország területének közvetlen közelében biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztése zajlott
– hangoztatta.
Igor Konasenkov szerint a katonai célú biológiai programot a Pentagon finanszírozta. A tábornok a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezmény megsértésével vádolta meg Ukrajnát és az Egyesült Államokat. Az elmúlt években Moszkva többször is azzal vádolta meg Washingtont, hogy volt szovjetköztársaságok területén ismeretlen rendeltetésű biológiai laboratóriumokat üzemeltet – számolt be az MTI.
Az ukrán határ túlsó oldalán elfogyott a burgonya, a hagyma és más zöldségek, a magyar gazdák ugyanakkor folyamatosan küldik az utánpótlást – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke vasárnap az M1 Aktuális csatornának nyilatkozva.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a Magyarországra menekülők mellett a Kárpátalján maradtakról is gondoskodniuk kell, s ebben az egyházak is nagy segítséget nyújtanak. Hozzátette: a Magosznak a határ közelében vannak telephelyei, így nincs akkora árumennyiség, amelyet ne tudnának fogadni. A szövetség elnöke példaként említette, hogy jövő héten a magyarországi malmok 24 tonna lisztet küldenek Kárpátaljára.
Jakab István azt közölte: a segíteni akaró magyar gazdák a Magosz honlapján találhatják meg azokat a csatornákat, amelyeken keresztül megtehetik a felajánlásaikat. A termékfelajánlások mellett pénzadományokat is várnak.
A Magosz elnöke kitért arra, hogy a belső ellátásra figyelemmel hozták meg azt a rendeletet, amely alapján az államnak elővásárlási joga keletkezett a külföldre értékesített gabonára.
Az ingatlanközvetítők arról számoltak be, hogy nem lehet már kiadó lakáshoz, házhoz hozzájutni Nyugat-Ukrajnában, mert a háború elől menekülök az elmúlt 10 napban minden ingatlant lefoglaltak – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A február 24-i orosz támadás óta több mint 100 000 menekültet telepítettek át Kijevből, Harkivból, Donyeckből, illetve Luhanszkból, Szumiból, Csernyihivből, valamint Zaporizzsjából, Herszonból és Ukrajna más régióiból. Az ingatlanszakértők irányítják a menekültek elhelyezését az iskolákba, szociális infrastrukturális létesítményekbe, kollégiumokba, de már ezekben sincs több hely.
Jurij Pita, az ingatlanközvetítők szövetségének elnöke az egyik ukrán kereskedelmi csatornának nyilatkozva kifejtette: a hatalmas kereslet ellenére már öt napja nincsenek kiadó lakások, és a szociális intézmények, szállók is túlzsúfoltak. A lakástulajdonosok 30 százaléka ingyen biztosított lakhatást a rászorulóknak, a helyi hatóságok pedig azon vannak, hogy megfékezzék a bérleti díjak emelkedését.
A TikTok megtiltotta az orosz felhasználóknak, hogy új videókat töltsenek fel és streameljenek – írja a Meduza. A cég magyarázata szerint az orosz csapatokkal kapcsolatos „hamisítások” miatti büntetőjogi felelősségről szóló új törvény miatt blokkolták az orosz felhasználókat.
A közleményben kitérnek arra is: igyekeznek kitalálni, hogy a törvényt miként lehetne betartani, de addig nem látták más megoldást, mint felfüggeszteni az új tartalmak és adások feltöltését orosz felhasználóiknak.
Az Ukrajna elleni orosz invázió miatti tiltakozás jegyében – más nyugati cégekhez hasonlóan – az American Express is bejelentette vasárnap, hogy felfüggeszti oroszországi műveleteit – olvasható a hitelkártya-vállalat honlapján közzétett közleményben. A vállalat felfüggeszti a Fehéroroszországban folyó műveleteket is.
Korábban a szintén amerikai Visa és Mastercard, valamint a PayPal hozott hasonló döntést. Az American Express közölte: a világban kibocsátott kártyái nem működnek a jövőben Oroszországban sem a kereskedelemben, sem bankautomatákban. Az Oroszországban orosz bankok által kibocsátott kártyák pedig az országon kívül nem fognak működni az American Express hálózatában.
A cég közölte, hogy felfüggesztette a kapcsolatát az amerikai és a nemzetközi szankciók által érintett orosz bankokkal.
Úgy tűnik, megtalálták a kiskaput a britek egyik oroszellenes szankciójának kijátszására, ugyanis az a szállító járművek honosságára terjed ki, és nem a rakományának eredetére. Ezzel próbálkozott a Seacod nevű hajó is, amely az Egyesült Királyság északnyugati részén fekvő stanlow-i olajfinomítónál kötött ki.
Az óriási szállító német felségjelzéssel érkezett a kikötőbe, azonban amikor az ott dolgozó munkások megtudták, hogy orosz olajat hozott a hajó, egész egyszerűen megtagadták a munkát – írja a The Guardian.
Miután a rakományát nem tudta leadni a hajó, március 6-án továbbállt, és észak felé vette az irányt.
Az észak-afrikai országban rostokoló ukrán turisták többsége a Vörös-tenger egyiptomi üdülőhelyein, Sharm el-Sheikben és Hurghadában tartózkodik, jelentette Ukrajna kairói nagykövetsége – tájékoztat róla a Kárpáti Igaz Szó.
Jevhen Zsupejev, a nagykövetség helyettes vezetője elmondta: a turisták egy része már saját kezdeményezésére távozott, azonban a nagykövetség az egyiptomi hatóságokkal és az utazási irodákkal együttműködve szervezi a visszautaztatást az Ukrajnával szomszédos államokba.
Sokan keresnek meg bennünket, vissza akarnak térni Ukrajnába, és harcolni az orosz katonák ellen
– fejtette ki a követségi szóvivő, aki tudatta, hogy a közkedvelt egyiptomi üdülőhelyeken rekedt turisták számát 17,5 ezer és 20 ezer közöttire becsülik, akik Sharm el-Sheik, Hurghada és Marsa Alam üdülőhelyein tartózkodnak.
Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök közölte a saját Telegram- és Twitter-oldalán, hogy Ukrajna azt kéri: zárják ki Oroszországot és Fehéroroszországot mind a Nemzetközi Valutaalapból, mind a Világbank összes szervezetéből.
Just signed an official appeal to 🇺🇸, 🇨🇦, 🇬🇧, 🇩🇪, 🇫🇷, 🇮🇹, and 🇯🇵 to stop Russia's and Belarus' membership in #IMF and #WorldBank organizations. These countries violated their commitments and turned their policies to war. Let's stop them together!
— Denys Shmyhal (@Denys_Shmyhal) March 6, 2022
Egy stabil és kiegyensúlyozott gazdaságot csak egy háború képes megingatni – idézi Shmyhal bejegyzését a Meduza.
Az orosz védelmi minisztérium támadást jelentett be az ukrán védelmi ipari vállalatok ellen – írja a Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium felszólítja az ukrán védelmi üzemeket, hogy hagyják el vállalkozásaik területét.
Illetve kifejtették, hogy szerintük az ukrán ipari vállalatok alkalmazottait arra kényszerítik, hogy helyreállítsák a megrongálódott ukrán katonai felszereléseket.
A közlemény kitér arra is, hogy megbízható információk birtokában vannak azokról az ukrán harci gépekről, amelyek korábban Romániába, illetve más határ menti országokba repültek.
Nem utolsósorban megjegyezzük, hogy a fegyveres konfliktus részvevőjének vesszük azokat az országokat is, akik felhasználják a repülőtereiket annak érdekében, hogy ukrán harci gépeket fogadjanak az orosz erőkkel szemben.
Az ukrán fegyveres erőkre hivatkozva közölte a Kyiv Independent, hogy vasárnapig bezárólag több mint 400 harckocsit és mintegy 11 ezer katonát vesztettek az oroszok. Becslésük szerint:
Továbbra is lövi az orosz tüzérség a Kijevtől északnyugatra található Irpiny városát. Az orosz–ukrán béketárgyalások megállapodásai szerint humanitárius folyosókat hoztak létre, amelyeken a civilek elhagyhatják a területet. Az oroszok viszont, ahogy Mariupolnál, itt sem tartották be a tűzszünetet, és lőni kezdték a civileket.
Az egyik videófelvételen az látszik, amint a civilek bőröndökkel, csomagokkal vonulnak az úton, amikor egyenesen a civilek közé csapódnak be a lövedékek.
The Irpin Bridge shelling incident pic.twitter.com/UbJ6oUnZm1
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) March 6, 2022
Az ukrán Pravda beszámolója szerint Irpinyben aknavetővel lövik a menekülőket. A lap szerint egy 4 fős családot meg is öltek így.
A város evakuálásról készült galériánkat ide kattintva nézheti meg.
Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalanul, menetrendszerűen, a megkötött szerződéseknek megfelelően történik – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap délután a Facebook-oldalán.
A külügyminiszter vasárnap Mevlüt Cavusoglu török kollégájával telefonon egyeztetett a földgázszállítások fenntartásának feltétlen szükségességéről. Mint írta, naponta 10 millió köbméternyi földgáz érkezik délről a Törökország–Bulgária–Szerbia útvonalon keresztül.
Az állami orosz tévétársaság bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin egy olyan törvényt írt alá, amely lehetőséget ad az államnak arra, hogy lefoglalja a tisztviselők bankszámláján rendelkezésre álló összeget – közölte le az MTI.
Az intézkedés elméletileg azok ellen lép életbe, akiknek a számláján lévő betét összege meghaladja a 3 év alatt bejelentett jövedelmük összegét, és illegálisnak bizonyul.
Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja az MTI a New York Times vasárnapi cikkére hivatkozva. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált.
Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy nemzetközi légió felállítását, és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét.
Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására.
A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnapi online sajtótájékoztatóján az Interfax-Ukrajna hírügynökség jelentése szerint közölte,
ötvenkét ország veteránjai és önkéntesei utaznak Ukrajnába, hogy az ukránok oldalán harcoljanak Oroszország ellen.
Hozzátette, hogy a jelentkezők száma már húszezer körül jár.
Az Interfax szerint a gorlovkai hatóságok úgy döntöttek, hogy kiürítik Gorlovka városát.
Március 8-án megkezdődik a nők, A gyermekek és Az idősek evakuálása a Donyecki Népköztársaságban, Gorlovkában.
Korábban arról adtak hírt, hogy nincsenek orosz csapatok a független Donyecki Népköztársaságban – egy Twitterre feltöltött videó nem ezt támasztja alá.
Video from #Gorlovka #russianflag 😔🇺🇦😔 pic.twitter.com/skJ8Zs8YKu
— Ukraineinpictures (@UkrainePicture) March 2, 2022
Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esetben lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel és teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokban a telefonbeszélgetésekben, amelyeket vasárnap Emmanuel Macron francia, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott.
A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin a török elnökkel folytatott beszélgetésében azt állította, hogy az általa „különleges műveletnek” nevezett háború az előzetes tervek szerint halad, és az orosz haderő mindent megtesz a lakosság életének megóvása és biztonsága érdekében, és hogy „célzott csapásokat kizárólag a katonai infrastruktúra ellen hajt végre”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról biztosította Emmanuel Macront, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket Ukrajnában.
Az orosz elnök tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a „felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”. Emmanuel Macron szerint viszont „a támadó hadsereg az orosz”, és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal.
Putyin mindkét tárgyaláson kifejezte, hogy Oroszország kész tárgyalni a konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor szerinte az ukránok elhúzzák a tárgyalási folyamatokat, hogy átcsoportosíthassák az ukrán haderőt. Hangsúlyozta, hogy az orosz előrenyomulás felfüggesztése csak akkor lehetséges, ha Kijev leállítja a katonai műveleteket, és eleget tesz Oroszország követeléseinek.
Zelenszkij tüntetésre és harcra buzdította az oroszokat a háború ellen, kérve őket, hogy vonuljanak az utcára, ezt már itt az Indexen is megírtuk.
A The Kyiv Independent Twitteren rakta ki a legfrissebb bejegyzésüket, amelyben azt írják, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint az elfogott orosz katonáktól származó térképek és feljegyzések alapján az oroszok Odessza bombázását tervezik.
⚡️Zelensky says that Ukraine is in possession of maps and records, obtained from those captured.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 6, 2022
“They are planning to bomb Odesa.”
Az Euronews pedig arról tudósít, hogy Odessza városból már menekülnek az emberek. Buszokkal érkeznek a vasútállomásra, hogy vonattal hagyják el a települést.
Ukrán mérnökök vasárnap az orosz erők által megrongált kelet-ukrajnai gázvezeték helyreállításán dolgoztak, ami miatt leállt a Délkelet-Ukrajna egyes részébe irányuló gázszállítás – közölte Pavlo Kirilenko, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője. A mérnököknek sikerült elzárni a vezetéket és megelőzni a szivárgást, a kiáramló gáz mennyisége csökken, és vasárnap estére teljesen leáll.
Kirilenko közölte, hogy a Donyeck megyei Vuhledar és Bergyanszk kikötővárosok között minden településen szünetelni fog a gázszolgáltatás, amíg a hibát ki nem javítják. A két város között a távolság 117 kilométer – írja az MTI.
Az Index helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy az ostrom alatt lévő Irpiny városát 15 kilométernél közelebbről nem tudta megközelíteni, de Kijev széléről is jól látható volt, hogy kemény harcok zajlanak a főváros közelében.
A távolból füstfelhő szállt fel Irpiny felől, de Kijev utcái kihaltak, nincs pánik. A fővárosban tornyosuló emeletes épületekben a Kijevet érő bombázások hatalmas károkat okoznának.
Az Index tudósítója, Kiss Dániel kijevi helyszíni riportjában arról számol be, hogy az emberek teljes bizonytalanságban élnek, a helyzet napról napra változik, és nem tudják, létezni fog-e még Ukrajna abban a formában, amilyenben születtek és felnőttek.
Az éjszakát azzal töltik, hogy több tucat két méter széles ukrán zászlót készítenek a Kígyó-szigeten elhangzott, mára nemzeti mottóvá vált mondattal rajtuk, azaz
„OROSZ HADIHAJÓ, MENJ A F@SZBA”.
A helyszíni tudósítást itt olvashatja.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) külön jelentkezési felületet nyitott meg azon hallgatók számára, akik az ukrajnai háború elől menekülnek, de szeretnék folytatni tanulmányaikat – közölte az intézmény vasárnap az MTI-vel. Kiemelték, Magyarország első egyetemén több száz angol és magyar nyelvű képzésen folytathatják tanulmányaikat a menekültek.
A jelentkező hallgatók automatikusan mentesülnek a jelentkezési díj megfizetése alól, és a PTE vezetése az alapítvánnyal egyeztetve jelenleg is dolgozik a további, hallgatóbarát pénzügyi részletek meghatározásán – idézi az MTI a közleményt.
Az egyetem közölte, a PTE karai 63 szakon ajánlottak fel idegen nyelvű képzéseket 413 hallgatónak (ezen belül 56 angol nyelvű szakon 379 hallgatónak) és 1960 helyet a magyar nyelvű szakokon, a saját kari költségvetésük terhére.
Egy kiégett busz és autó roncsai láthatóak Kijev utcáin. Az Index helyszíni tudósítója közölte: a helyiek szerint ez a diverzánsok busza volt, amelynek ez lett a sorsa.
Putyin alig egy hónappal ezelőtt üzent a török miniszterelnöknek, most viszont Erdogan volt az, aki felszólította orosz hivatali kollégáját, hogy
azonnal hirdessen ki egy általános tűzszünetet Ukrajnában.
Recep Tayyip Erdogan egy órán át beszélt Vlagyimir Putyinnal telefonon, ahol többek között azt tanácsolta, hogy „nyissunk együtt ablakot a békére!”
Egy azonnali tűzszünet lehetővé tenné a politikai megoldás megtalálását és a humanitárius aggályok eloszlatását
– mondta Erdogan Putyinnak, majd azt is hozzátette, hogy szerinte azonnal humanitárius folyosókat kell nyitni Ukrajnában – írja az MTI.
Telephone conversation with President of Turkey Recep Tayyip Erdogan https://t.co/cZGuYZTjLj
— President of Russia (@KremlinRussia_E) February 24, 2022
A korábbi szlovák miniszterelnök, aki jelenleg pénzügyminiszterként tevékenykedik, óriási gazdasági károkat vetít előre az orosz agresszió miatti menekültválsággal kapcsolatban. Romániában is hatalmas kiadásokról adtak hírt, és mielőbbi anyagi segítséget várnak az Európai Uniótól – tájékoztat róla a Főtér.
Igor Matovic március 6-án az egyik szlovák kereskedelmi csatornán beszélt azokról a kiadásokról, költségekről, melyek a szomszédos Ukrajna megtámadása miatt keletkeztek és keletkezni fognak. A gazdasági szakember becslése szerint akár 1-2 milliárd euróba is kerülhet Szlovákiának az ukrajnai háború, így nem túl bizakodó, hiszen a saját országa mellett Európát is negatívan érintik a háborús események.
A román miniszterelnök, Nicolae Ciuca március 5-én tudatta, hogy hazájának eddig körülbelül 51 millió lejbe (4 milliárd forint) került az ukrán menekültválság kezelése, majd tudatta, hogy a számlákat gyűjtik, és hamarosan „beváltják” azokat Brüsszelben. Ezenfelül azt is elmondta, hogy első körben 208 millió lejt (16 milliárd forint) különítettek el a tartalékalapból a menekültek szállásoltatására, illetve minden Ukrajnából Romániába menekült személy napi 50 lej (3850 forint) szállástámogatásban részesül.